A takarmányok legfontosabb alapanyaga a szója, ez adja ugyanis a keverékek fehérjetartalmának javát. Termesztése nem egyszerű feladat, az unió azonban támogatással próbálja termesztésre ösztönözni a gazdákat. Kutatások azonban lehet, hogy szükségtelenné teszik a jövőben a termesztését, ha megtalálják a lehető legjobb alternatívát a növény kiváltására.
Hazánkban a szója sosem volt egy igazán kedvelt növény. Mindössze 40-45 ezer hektáron termesztették a gazdák 2015-ig. Akkor azonban jelentősen megváltoztak a termelési feltételek, mert az Európai Unió komoly támogatással kezdte ösztönözni a szójatermesztést. A termeléshez kötött támogatás miatt ekkor hirtelen megugrott a szójatermő terület mérete 77 ezer hektárra.
Viszont 2015 sem hozta meg a kívánt termésmennyiséget szójából. Ez részben a kedvezőtlen időjárásnak, részben a szakértelem és a rutin hiányának volt köszönhető. Így 2016-ra 63 ezer hektárra apadt a szójatermő területek mérete. Aki a további termesztés mellett döntött, jól járt, ugyanis a tavalyi időjárás kifejezetten jó volt a termesztéshez. Kiemelkedő, hektáronkénti 3 tonnás termésátlag mellett végezhették a betakarítást a gazdálkodók. Várhatóan idén ismét többen fognak szóját termeszteni nagyobb területen a tavalyi sikerek, valamint a keresletnövekedés miatt.
A magyar szója ugyanis rendkívül keresetté vált Európa szerte. Ennek oka, hogy nálunk kizárólag GMO-mentes szója termeszthető, így hazánkból garantáltan csak kiváló minőségi paraméterekkel rendelkező növény kerülhet forgalomba. Ezt sok állattenyésztő elsődleges szempontként jegyzi meg vásárláskor, így a magyar szója lépéselőnyben van más országok termésével szemben.
Tudás és tapasztalat nélkül nem megy
Támogatás ide vagy oda, a szójatermesztést nem mindenki meri bevállalni. A fajtaválasztással még nincsenek nagy problémák, viszont vannak olyan alapvető termesztéstechnológiai ismeretek, melyek hiányában szinte lehetetlen a gazdaságos szójatermesztés. Emellett a növényvédelme is nehéz, ugyanis kevés engedélyezett növényvédő szere ismert. Továbbá, mivel a szója a kezdetben nagyon lassan fejlődik, ezért a gyomirtása is rendkívül nehézkessé tud válni.
Az sem segíti a szójatermesztőket, hogy évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb a csapadék mennyisége hazánkban, a szója pedig egy kifejezetten vízigényes kultúra. Az agrotrend.hu információi szerint a legtöbb csapadékot kelés idején (április vége-május eleje) és virágzás alatt (június-július) igényli. Sajnos ezekben az időszakokban a leginkább hektikus a csapadékmennyiség, ezért kiépített öntözőrendszer nélkül lutri a szójatermesztésbe belekezdeni. Az öntözés viszont jelentősen megnöveli a termesztés költségeit, ami nem mindig térül meg. A növény termesztésének jövedelmezősége tehát évjárattól függően változik.
A szója egyébként elsősorban az állattenyésztésnek fontos, számos takarmánykeverék alapját adja, mint fő fehérjeforrás. Tanulmányok már foglalkoznak a szója helyettesítésének lehetőségével pont a fehérjenövény termesztési nehézségei, valamint a nagymértékű GMO termény elszaporodása miatt. Első körben kutatóüzemekben vizsgálják meg a lóbab, a csillagfürt és a takarmányborsó takarmányozási tulajdonságait, később pedig a termeszthetőséggel kapcsolatos kísérletek során fogják vizsgálni az említett növények alkalmazhatóságát és gazdaságosságát.
