A klímaváltozás káros hatásain kívül az okszerűtlen talajművelési módjai, így az indokolatlan műtrágya és növényvédőszer felhasználás és az intenzív termesztési technológiák is erősen megterhelték a termőtalajt. Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége elnöke szerint a gazdálkodók felelős talajművelésre kötelezettek. […]
A termés mennyiségének és minőségének egyik legmeghatározóbb alapfeltétele a talaj állapota, illetve egészsége. A nagyüzemi termesztésre jellemző anyagok intenzív használata viszont a talajban élő hasznos szervezetek csökkenését eredményezheti. Az ennek következtében nem megfelelő állapotú termőtalajok kevésbé képesek ellenállni a víz és a szél romboló hatásának, illetve kevésbé képesek fenntartani a talajlakó élőlények egészséges egyensúlyát. Ez a növénytermesztés hatékonyságának csökkenését eredményezi, ezért érdemes figyelni a jó talajegészség elérésére. […]
Az Egyesült Királyság fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem érdekében takarónövényeket ültetnek. A télen növényzet nélkül hagyott szántóföldeken ugyanis a heves esőzések elmossák az értékes felső talajréteget. Ennek megvédésére döntött úgy az Egyesült Királyság kormánya, hogy támogatások formájában motiválná a gazdákat. A cél, hogy védjék a talajokat és a vizeket, növeljék a faji diverzitást, ültessenek fákat és cserjéket, valamint csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. […]
A termőföld képezi Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét. Hazánk világviszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezik. A talajkészletek észszerű hasznosítása, védelme és javítása a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A Nébih a közelmúltban hozta nyilvánosságra a több éves munkával elkészített országos Talajvédelmi Cselekvési Tervet. Jordán László, a hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója beszélt arról, hogy miért van rá szükség, és milyen gyakorlati változásokat várnak a gyakorlati alkalmazásától. […]
Nem véletlenül emlegetik a magyar gazdálkodók is egyre gyakrabban a növényvédelem világában a gombakészítményeket. A kultúrnövények gyökérzetéhez kapcsolódó hasznos gombanemzetségek segítségével ugyanis több, az egészséges és bő termést veszélyeztető probléma is elillan. A megfelelő gombák segítségével megvalósított biológiai növényvédelem természetesen erősítheti a növényi immunfolyamatokat, ami válasz az EU Green Deal által diktált növényvédőszer-kivonásokra. Ezen a téren kiemelkedően hasznos Trichoderma gomba, ez ugyanis nem csak immunizál. Gyakori vetésváltások esetén is sikeresen szorítja ki a fuzáriumot vagy a szklerotíniás rothadást előidéző kártékony gombákat is a talajból. A Trichoderma gombák biokontroll-erejét kamatoztatja az IKR Agrár új Hi Spore mikrobiológiai készítménye is. Termésminőség és mennyiségnövelő hatását kísérletek is igazolják, de a gazdálkodók is dicsérik. […]
A humuszanyagoknak, ezen belül a huminsavaknak, mint talajalkotóknak fontos szerepéről számos tankönyv, szakkönyv és tanulmány nyújt leírást. Humusz nélkül terméketlennek, míg 3-4% humusztartalommal jó termékenységűnek mondható a talaj, mivel ennek bomlása biztosítja többek között a növények folyamatos nitrogén utánpótlását. A talaj használata során a humuszanyagok mennyisége folyamatosan csökken, ennek eredményeként csökken a nitrogénszolgáltató képesség, a kation adszorpciós képesség és ezzel a talaj környezetvédelmi pufferoló hatása is. Sajnálatos módón hazai viszonylatban a talajok humusztartalma, alig 1%, ami koránt sem elegendő […]
A prosecco egyrészről óriási gazdasági siker: az olasz borászatok akkora növekedést éltek át az utóbbi években, hogy alig győzik a termelést. Évente 446 millió palack proseccót dobnak piacra, ebből 90 milliót exportálnak, főleg Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. Ám a sikertörténetnek van árnyoldala is: a Padovai Egyetem tanulmánya szerint évente 400 millió kilogramm értékes termőföld erózióját okozza a proseccóhoz szükséges szőlő termesztése. […]
A vízgazdálkodási kihívások és a tájgazdálkodási megoldások köré felépített előadássorozat kezdődött Kiskunfélegyházán a Szentkúti Kulturális és Turisztikai Egyesület szervezésében. Az első alkalommal a fenntartható gazdálkodás került a figyelem középpontjába. Normális esetben a tél végén hazánk szántóföldjein kisebb-nagyobb a belvízborítás, a gazdák ilyenkor szabadulnak a víztől, és ez a mennyiség el is folyik az országból. Később pedig aszály idején nem áll rendelkezésre elég víz. Az Alföld vízgazdálkodását ezért az árvíz-belvíz-aszály hármas egységében kell vizsgálni. […]