Az Egyesült Királyság fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem érdekében takarónövényeket ültetnek. A télen növényzet nélkül hagyott szántóföldeken ugyanis a heves esőzések elmossák az értékes felső talajréteget. Ennek megvédésére döntött úgy az Egyesült Királyság kormánya, hogy támogatások formájában motiválná a gazdákat. A cél, hogy védjék a talajokat és a vizeket, növeljék a faji diverzitást, ültessenek fákat és cserjéket, valamint csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A BBC cikkére hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy míg korábban az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának rendszerében a gazdák földalapú támogatásokat kaptak, a BREXIT után azok kaphatják meg a pénzeket, akik többet tesznek és vállalnak a környezetért. A cél, hogy védjék a talajokat és a vizeket, növeljék a faji diverzitást, ültessenek fákat és cserjéket, valamint csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Egyesült Királyságon belül mindegyik nemzet saját mezőgazdasági támogatási tervekkel rendelkezik. Azonban arra számítanak, hogy az angliai program – a Fenntartható Gazdálkodás Ösztönzése (Sustainable Farming Incentive) – a gazdák 70 százalékát fogja majd arra ösztönözni, hogy a földjeiknek legalább 70 százalékát vessék be téli takarónövények fajaival, például fűfélékkel, hüvelyesekkel, keresztesvirágúakkal vagy gyógy-, és fűszernövényekkel. Ezek a növények nem a termésért kerülnek a földekre, hanem a talaj javításának érdekében.
Talajvédelem, talajjavítás, támogatás és takarónövények
Már most is sok gazda tesz azért, hogy védje a talajokat. Ezentúl pedig külön juttatásokat is kapnak majd, míg korábban a jó gyakorlatokért nem járt külön támogatás. Az új rendszert részletekben vezetik be, hogy elkerüljék a rendszer összeomlását. A jövőben a gazdákat arra fogják ösztönözni, hogy csökkentsék a műtrágyák és a növényvédőszerek használatát. Támogatni fogják az olyan alacsonyabb terheléssel járó gyakorlatokat, mint az integrált növényvédelem.
A 2022 év elején induló program jövőbeni elemei nagyobb támogatásokat ígérnek azoknak a földtulajdonosoknak, akik nagyobb területen segítik a vadvilág védelmét, és növényültetésekkel járulnak hozzá a szén.dioxid megkötéséhez. Az első fázisban hektáronként 22 fontot (kb. 9400 forint) kapnak a gazdák arra, hogy vizsgálják meg a talajaikat, készítsenek talajvédelmi tervet, és télen a szántóik 70 százalékát borítsák valamilyen takarónövényzettel. Amennyiben elérik a 95 százalékos borítást, ahol 15 százalék valamilyen gyógy-, vagy fűszernövény, ami pozitívan hat a tájra, 58 font (közel 25 ezer forint) támogatás jár hektáronként.
George Eustice környezetvédelmi államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a támogatásokkal határozott célokat kívánnak elérni:
- 2030-ig meg kell állítani a fajok számának csökkenését;
- csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását;
- évente akár 10 ezer hektárnyi fát kell ültetni Angliában, hogy javuljon a vízminőség;
- több helyet kell teremteni a természet számára a mezőgazdasági tájban; és
- biztosítani kell, hogy élénk és jövedelmező élelmiszeriparunk és mezőgazdaságunk legyen.
Tom Bradshaw, az NFU gazdaunió alelnöke szerint:
a gazdálkodóknak több információra van szüksége a tervezettel kapcsolatban, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak a vállalkozásukkal kapcsolatban. Szerinte létfontosságú, hogy a rendszer felismerje a gazdáknál jelentkező többletköltségeket, melyek az átállás során keletkeznek.
A Vadvédelmi Alapítványok (Wildlife Trusts) szóvivője a BBC-nek elmondta:
“Kétségbeejtően ambíciótlan a tervezet. Úgy tűnik, mintha a gazdákat arra kapnának pénzt, hogy a jó gyakorlat alapjait alkalmazzák, ahelyett, hogy bármi plusz dolgot tennének. A kormánynak egyszeri és megismételhetetlen lehetősége van a mezőgazdaság átalakítására, ami így az Egyesült Királyság biodiverzitásának egyik fő pusztítójából annak megmentőjévé válhatna. Azonban elszalasztjuk a lehetőséget, hogy változtassuk azon, hogy mi vagyunk a világ egyik legkevesebb természeti értékkel rendelkező országa.”
