Jobb a termés és alig kell inputanyag, ha életet visznek a kizsarolt talajba

A vízgazdálkodási kihívások és a tájgazdálkodási megoldások köré felépített előadássorozat kezdődött Kiskunfélegyházán a Szentkúti Kulturális és Turisztikai Egyesület szervezésében. Az első alkalommal a fenntartható gazdálkodás került a figyelem középpontjába. Normális esetben a tél végén hazánk szántóföldjein kisebb-nagyobb a belvízborítás, a gazdák ilyenkor szabadulnak a víztől, és ez a mennyiség el is folyik az országból. Később pedig aszály idején nem áll rendelkezésre elég víz. Az Alföld vízgazdálkodását ezért az árvíz-belvíz-aszály hármas egységében kell vizsgálni.

A víztöbbletet a hasznunkra kell fordítani  – mondta Balogh Péter gazdálkodó geográfus, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének óraadó tanára, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület tanácsadó testületének tagja. „Az élő táj, mint fenntarthatóság” címmel tartott előadásában kifejtette, hogy: “a múltban sok mindent elrontottunk, nagy tévedés volt például az árteret leválasztani, vagy a lápos területet lecsapolni. Amikor pedig arról folyik a vita, hogy a szántó vagy a víz van-e jó helyen, ma már helyesebb szántóveszélyről beszélnünk, mint belvízveszélyről. Az árvízre sem ellenségként kell tekinteni. Hiszen pótolja a hiányzó csapadékot, vagyis a természet önmaga oldja meg a száraz fél év vízhiányát. A pulzáló árvíz a táj szívverése – fogalmazott a szakember.

A talajélet visszaállítása és fokozása, valamint a helyes vízgazdálkodás sokat segítenek a jó gazdálkodás eléréséhez - képünkön példa a vízmegtartásra Jászszentlászlón, Eördögh András tanyáján
A talajélet visszaállítása és fokozása, valamint a helyes vízgazdálkodás sokat segítenek a jó gazdálkodás eléréséhez – képünkön példa a vízmegtartásra Jászszentlászlón, Eördögh András tanyáján

Foglalkoznak a témával, de a történelmi tényeket nem szabadna figyelmen kívül hagyni

A Szabad Föld riportjából kiderült, hogy kormányzati szinten is foglalkoztak már a Duna-Tisza-közének elsivatagosodásával, valamint a Homokhátság vízpótlásával. Milliárdokat költöttek az ezekkel kapcsolatos tanulmányokra és a csatornák rendbetételére. Viszont elég csak a régi térképekre nézni: a tájat szikes tavak, lápok uralták. A szárazodást a modernizáció során kialakult tájhasználat okozta. Ma a vizet már nem megtartják, hanem szabadulnak tőle. Erről Balogh Péter azt mondta: “az édenkertet rabszolgatájjá degradálták, az emberekből pedig rabszolgát csináltak: ez a fajta gyarmatosítás vezetett a tájtól való elszakítottsághoz.” A jászszentlászlói Eördögh András biogazdálkodó és lótenyésztő a témához kapcsolódóan videón mutatta be, hogyan lehet visszatartani a vizet és nem elengedni a Dong-éri-csatornán keresztül, amelynek tisztítására egyébként milliárdokat szükséges költeni.

Az aktív talajélet a jövedelmezőséget is javítja

Kökény Attila, a Talajmegújító Mezőgazdaság Egyesület szaktanácsadója arról beszélt, hogyan teszi tönkre a szántás a talaj termőképességét. A művelet csak rontja a talaj szerkezetét: a termőréteget elfújja a szél, elmossa a víz. A Föld összes talajának 33 százaléka szenvedett már el valamilyen mértékű károsodást, évente a termőtalaj 0,7 százaléka tűnik el. Pedig a párizsi éghajlat-változási egyezmény egyik kitétele, miszerint évente hektáronként 0,4 százalékkal kell emelni a talaj humusztartalmát. Az előadó szerint az intenzív mezőgazdaság ugyancsak intenzíven pusztítja a talajt. A  folyamatot nem lehet visszafordítani szántással. Annak mellőzésével viszont az erózió csökkenthető. Kökény Attila a szántás nélküli módszereket gyakorlati példákkal mutatta be. Ezt eddig 20 ezer hektáron alkalmazta. A fenntartható szántóföldi gazdálkodáshoz, az egészséges talajhoz változatos növények, direktvetés, állandó talajtakarás (minél vastagabb a mulcs, annál jobb), mindig élő gyökerek, továbbá minimális talajművelés szükséges. Ennek következtében néhány év alatt helyreáll a talaj egészsége, és megtelik élettel: nő a széntartalom, a föld pedig a mélyebb rétegekig nedves marad.

A talajélet fontosságáról, a talajvédelemről és a talajjavításról ezekben a cikkeinkben olvashat:

A talajjavítás adhatja vissza az emberiség egészségét?
Figyeljen, nehogy rossz talajvédelmi szakértőt válasszon!
Kiemelten fontos az aratás utáni talajjavítás
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Talajjavítót vont ki a forgalomból a Nébih Talajélet javítására használatos mikrobiológiai készítményt vont ki a forgalomból a Nébih. Erre akkor került sor, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizt...
Oka van a rossz csírázásnak Ugyan még javában tart a tél, de az üvegházakban már januárban megkezdődik a magvetés. Sokszor fordul elő ilyenkor, hogy a magok nem csíráznak megfele...
Talajépítés egy szezonon át – hogyan vágjunk bele?... Mindannyian hallottuk már, hogy a talaj – mint termőhelyi adottság – is a külső, nem befolyásolható tényezők közé tartozik a mezőgazdaságban. Akárcsak...
Belvizek után, a tavaszi vetések előtt… Revi... Az utóbbi időszak sorozatos esőzései rendkívüli módon megterhelik a szántóföldeket. Több tízezer hektár van már részben, vagy egészben víz alatt, a kö...
Építse talaját, trágyázzon költséghatékonyan... Nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a talajaink adottak és megváltoztathatatlanok. A talajépítés időt és szaktudást igénylő folyamat! Az Agrá...
Ismét módosult az AKG-kiírás Az AKG pályázatok esetében azok a gazdák, akik vállalják, hogy növényvédelmi és talajtani szakirányítóval szerződést kötnek, 3 plusz pontot kapnak az ...