állatvilág

A szajkók elhullajtott magvaiból éled(ne) újjá az erdő

Erdészet

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban? Mindenesetre a szajkó közreműködésével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket elegyes erdőkké lehet alakítani őshonos lombos fákkal.
Erdőfelújításról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőben az állomány elöregszik, beteg, vagy idegenhonos egyedek alkotják, ezért valamilyen módszer révén új fákkal kell megújítani a területet. Ez történhet úgy, hogy az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében. […]

Tovább…

Harc az afrikai sertéspestis ellen: megalakult a vaddisznóállomány-gyérítés tervezését segítő tanácsadói hálózat

Agrárkárok

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult az egész országot lefedő tanácsadói hálózat. A szakemberek a vaddisznóállomány gyérítésének megtervezésében nyújtanak segítséget a vadgazdálkodóknak, ami kulcsfontosságú feladat az ASP-vel szembeni sikeres védekezéshez. Az országos főállatorvosi határozatban kiadott, az ASP felszámolására irányuló mentesítési terv, azaz a Nemzeti Akcióterv, tanácsadói hálózat felállítását írja elő a Nébih Országos Járványvédelmi Központjának. […]

Tovább…

Sikerrel tanítják be a méheket a koronavírus felismerésére

állatvilág

A holland Wageningeni Egyetem kutatólaboratóriumában speciális képzésen átesett mintegy 150 méh már képes a SARS-CoV-2 koronavírust felismerni és azt a szájszervük mozgatásával jelezni. Az egyetem az ötletgazda InsectSense startup céggel együttműködve végzi a kutatást. A méheket néhány perc alatt meg lehet tanítani a COVID-fertőzés felismerésére, ezt követően a rovarok másodperceken belül képesek felismerni a mintákat. […]

Tovább…

Veszélyes példa született a bölényvadászat legalizálására

Vadgazdálkodás

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére. A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. […]

Tovább…

Ismét egy hely, ahol inkább áldás, mint átok a digitalizáció

Aktuális agrárhírek

Szinte az összes iparágban gőzerővel folyik a digitalizáció, és nem kivétel ez alól a takarmányozási ágazat sem. A takarmányadatok döntően digitális feldolgozásával nemcsak a táplálkozási adatok kezelhetők jobban, hanem a minőség-ellenőrzés és a takarmánykészítés is javul.
A digitalizáció célja, hogy könnyebbé és szórakoztatóbbá tegye az életünket. Ezt már megtapasztaltuk a járművek, a háztartási eszközök, a szórakoztató elektronika és az egészségügyi eszközök digitalizálásánál. Miközben az élettelen dolgok „okosodnak”, az emberek hatékonyabbá és tudatosabbá válnak. […]

Tovább…

A rágcsálók elleni védekezés lehetőségei és a szükséges teendők

Agrárkárok

A gazdaságok környékén és az ember által lakott területeken, időszakosan megjelenhetnek az egerek és a patkányok, melyek egészségügyi kártevőknek minősülnek. Közegészségügyi ártalmuk fő oka, hogy szennyezett helyeken mozogva a testükre tapadt, valamint a váladékaikkal (nyál, orrváladék, vizelet, széklet) ürített kórokozókkal az embert is fertőzhetik. Gazdasági kártételük is jelentős, mivel az általuk elfogyasztott, szétszórt és beszennyezett élelmiszereken kívül rágásukkal, túrásaikkal, fészkelésükkel komoly károkat okozhatnak az épületek, közművek, csatornák, gátak, szigetelések állagában is. […]

Tovább…

Méreg- és tetemkereső kutyákkal találják meg a természetkárosító bűnözőket

Vadgazdálkodás

Kiemelkedő sikereket ért el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége, az állatok az elmúlt 7 év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt. Ezek során 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését – közölte a szervezet az MTI-vel. Az egyesület szakemberei a Journal of Vertebrate Biology nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták a Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében című cikket a témáról. […]

Tovább…

Még mindig ritka, ám egyre gyakoribb vendég nálunk a batla

állatvilág

Az egyik legnehezebben megfelelhető kvízkérdés lehetne: mi a batla? Márpedig nemrégiben batlát láttak a Körös–Maros Nemzeti Parkban. Ez azért fontos hír, mert szinte olyan ritka, mint a szólásban szereplő fehér holló. Ritkán látják még azok is, akik gyakorta járják a természetet. Ám mostanában mintha egyre gyakrabban felbukkanna.
A batla kedveli a vizes foltokat, ahol a magasabb növényzetben nagyobb biztonságban mozoghat. A Kígyósi-puszta állapota most kedvező állomáshely az errefelé vonuló vízi- és parti madarak számára. […]

Tovább…