A szajkók elhullajtott magvaiból éled(ne) újjá az erdő

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban? Mindenesetre a szajkó közreműködésével a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket elegyes erdőkké lehet alakítani őshonos lombos fákkal.

Erdőfelújításról akkor beszélünk, amikor egy már meglévő erdőben az állomány elöregszik, beteg, vagy idegenhonos egyedek alkotják, ezért valamilyen módszer révén új fákkal kell megújítani a területet. Ez történhet úgy, hogy az erdészek csemetéket vagy magokat ültetnek, illetve természetes úton, például az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó tölgyek esetében.

Főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró vagy a szelídgesztenye
Főképp a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt, ilyen lehet a bükkmakk, a mogyoró vagy a szelídgesztenye (Fotó: Pixabay)

A segítőkész szajkók

Ennél is érdekesebb, amikor a szajkókat hívják segítségül.

Ez történt 2020 októberében, Veresegyház határában, amikor a Pilisi Parkerdő munkatársai szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel, vadkamerákat helyeztek ki, és figyelték az eseményeket – számolt be a rendhagyó erdőfelújítási próbáról a magyarmezogazdasag.hu.

A szajkók hamar fölfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, és csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

A szajkó rendkívül sokoldalúan táplálkozik, tavasszal és nyáron rovarokat, hernyókat fogyaszt, de szívesen kifosztja kisebb madarak fészkét is.

Az év hidegebb felében vega lesz a szajkó

Ősszel és télen azonban áttér a növényi eredetű táplálékra, . Megfigyelték, hogy őszi makktermés hiányában a kukorica és a gabonafélék is szerepelnek az étlapján.

A makkterméses években az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát hoz létre az elrejtett makkokból, amelyek bizonyos részéről elfeledkezik.

Ezekből tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki. Különösen az elegyetlen erdei- és feketefenyvesekben meghatározó ez a folyamat, mert a fenyők lombján átjutó fénymennyiség elegendő a tölgyfacsemeték megerősödéséhez.

Sajnos az őzeknek, szarvasoknak csemege a csemete

Németországi tapasztalatok alapján hektáronként akár 600-700 csemete is keletkezhet így, ami már elegendő lehet az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.

Hogy ez a természetes, „szárnyas” módszer miért nem játszik nagyobb szerepet az erdőmegújításban, abban elsősorban a nagyvadállomány a ludas, ugyanis az őzek, szarvasok előszeretettel visszarágják a csemetéket.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...
Országos előadássorozat indult az erdészeti támoga... Vidéki fórumokat szervez a NAK és az FM a 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatások új erdészeti jogcímeinek igénybevételéről. Az előadások helyszíne...
Az éghajlatváltozás az erdőket is veszélyezteti... Az éghajlatváltozás, a felmelegedés, a légszennyezés veszélyt jelent az erdőkre -többek között ez is elhangzott szerdán az európai erdők konferenciájá...
Eltűnnek a mezőgazdaságban dolgozók? A kérdés jogos, mert tényleg egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. De mi lehet ennek a fokozatos munkaerő-csökkenésnek az oka? Erre keresünk v...
Online ismerhetjük meg jobban erdeinket Egy online portál segítségével sokkal pontosabb képet kaphatunk az erdők és fák szerepéről, valamint a biomassza készletekről, mint korábban. A portál...
Íme, a nyáron megjelenő pályázatok listája! Az idei nyár sem múlhat el pályázatok nélkül. Többek között kertészetek korszerűsítésére, jégesőkár megelőzésre és erdészeti technológiák korszerűsíté...