Kiemelkedő sikereket ért el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége, az állatok az elmúlt 7 év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt. Ezek során 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését – közölte a szervezet az MTI-vel. Az egyesület szakemberei a Journal of Vertebrate Biology nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták a Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében című cikket a témáról.
Az írás első alkalommal mutatja be tudományos részletességgel az egyesület ragadozómadár-mérgezések elleni harcban elért eredményeit – olvasható a közleményben. A Helicon Life projekt részeként hozták létre a kutyás egységet. Deák Gábor és kutyája, Falco, miután az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában teljesítették a 4 hónapos speciális kiképzést, 2013-ban kezdték meg a munkát. Falco kiképzése a drogkereső kutyákhoz hasonló módszerekkel történt. Neki viszont kábítószer helyett az elhullott állati tetemeket és a leggyakrabban használt mérgeket kellett megtalálnia. Időközben két másik kutya is csatlakozott az egységhez, 2017-ben a Carlo nevű belga juhászkutya és 2020-ban Hella, a németjuhász.
Az egység az elmúlt 7 évben 5 országban 1083 keresésben vett részt, 329 mérgezett állatot, 120 mérgezett csalétket és 5 kirakott mérget találtak. A mérgezett állatok 15 madár- és 9 emlősfajhoz tartoztak, köztük 13 védett és 2 globálisan veszélyeztetett faj is volt. A mérgezett csalétkeket 80 százalékban kizárólag az egységnek sikerült megtalálnia, ezzel megakadályozva, hogy azok a táplálékláncba kerülve még több élőlény pusztulását okozzák. Deák Gábor és kutyái több esetben illegálisan lelőtt állatok – többek között egerészölyv, héja, holló, farkas – tetemét találták meg, egy esetben pedig egy illegális vadászaton elejtett vadmacskát kutattak fel.
Karbofurán és társai
A legtöbb szándékos mérgezést az Európai Unióban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédő szerek okozzák. Bár a kutyákat a két leggyakoribb méreg keresésére képezték ki, az általuk megtalált tetemekben és csalétkekben a laboratóriumi vizsgálatok további 7 különböző méreganyagot mutattak ki. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kutyás egység kulcsfontosságú szerepet játszik a gerinces állatok ellen elkövetett mérgezések felderítésében. A parlagi sasok különösen gyakran esnek mérgezés áldozatául. Így abban, hogy a hazai populáció ennek ellenére néhány éves stagnálás után újra növekedésnek indult, nagy szerepe van a keresőkutyás egység munkájának – írta az MME közleménye a madármérgezések témájához kapcsolódóan.
