A szántóföldi zöldségtermesztők az utóbbi időben több olyan körülménnyel találkoztak, melyekre nehéz volt felkészülni. A 2022-es aszály után idén tavasszal sok csapadék esett, ami a megelőző években nem volt jellemző. A magas infláció és az orosz-ukrán háború pedig a piaci viszonyokat rajzolta át. Mennyire nehéz a termesztők dolga Magyarországon? Hogyan válaszolnak a kifejezetten nehéz kihívásokra?
Egy termesztési és egy feldolgozóipari szakembertől kért helyzetjelentést a Magyar Mezőgazdaság, ezt az anyagot szemléztük. A szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezetben az idei vetésszerkezetben nincsenek kiugrások, minden zöldségfajt a megszokott területre tervezték, hogy tartani tudják a vetésforgót – írták.
Csapadék, energiaárak és eladási lehetőségek
A sok tavaszi eső nem okozott különösebb gondot náluk, ám a csapadék és a hozzá társuló hőmérséklet zöldborsóban és áttelelő hagymában növelte a peronoszpórafertőzés kockázatát. A vetések szakaszolását néhány napra hátráltatta, viszont a kelesztő öntözést sok helyen megoldotta a természet. Bár 15-20 éve volt utoljára ennyire csapadékos a tavasz, ennek kellene természetesnek lennie – mondta Varga István kertészeti ágazatvezető.
Az inputanyagok tavaly számottevően drágultak, azóta a műtrágya ára kicsit csökkent, a vetőmagoké és növényvédő szereké viszont körülbelül további 15 százalékkal emelkedett. A helyzet többnyire kezelhető, ezeknél nehezebb fedezni az energiaárakat, és ebből a szempontból is előnyös volt a tavaszi csapadék, mert keveset kellett öntözni – fogalmazott.
A szántóföldi zöldségek árának alakulása nehezen megjósolható, mert egyelőre sem a hazai, sem az európai vetésterületekről nincsenek pontos adatok. Az előre jelzett területnövekedésektől nem fog összeomlani a piac, de elképzelhető, hogy a tavalyihoz képest 15-25 százalékkal visszaesnek a zöldségárak.
A külföldi meghatározó szereplők
Az európai árakra hatással lesz az is, hogy a spanyol és olasz árvizek mekkora kiesést okoznak a zöldségtermesztésben, és hogy Ukrajnában mekkora területen és mit tudtak elvetni.
Ukrajna ugyanis csaknem kétmillió tonna vöröshagymát termeszt, többet, mint Hollandia, és a termés fele általában az európai piacon jelenik meg, Lengyel- és Németországban. Kérdés, hogy a háború második évében is tudják-e tartani eddigi pozíciójukat. Emellett például az idei hagymaárakat szintén módosíthatja, hogy Európában tavaly 10 százalékkal csökkent a termelés, és ebben az évben további 6 százalékkal lehet kevesebb.
Tavaly sokan tartottak attól, hogy a megnövekedett energiaköltségek miatt a termelők nem tárolnak be, hanem a földről értékesítik a hagymát és a sárgarépát, ezért a betakarításkor esnek, utána pedig nagyot emelkednek az árak. Végül mindenki próbálta a betárolás időszakát kitolni, és takarékoskodni a hűtési költségeken. Így a tárolási költség nem „csapta agyon” a magyar termelőket, bár senki nem örült a mértékének – mondta Varga István.
Akik tavaly öntöztek, legfeljebb 10-20 százalékos terméskiesést szenvedtek el az aszály miatt. Az öntözés költségét és az inputanyagok áremelkedését 2022-ben ellensúlyozták az eladási árak, így hellyel-közzel eredményes évet tudtak zárni a termelők.
A komolyabb aszálykár elkerüléséhez persze az is kellett, hogy megfelelő szaktudással és technikai felkészültséggel rendelkezzenek a vállalkozók.
A magyar zöldségtermesztés helyzetr és technológiája
Hazánk kicsi piac, ezért eddig az volt a jellemző, hogy ha volt import, akkor az a szomszédos országokból érkezett. A külföldről beáramló zöldségek azért sem okoznak nagy gondot, mert a hazai termesztés csak a belföldi fogyasztás 50-70 százalékát fedezi. Sok gazdálkodó ugyanis inkább az egyszerűbb és kisebb befektetést igénylő gabonatermesztést választja a szántóföldi zöldségek helyett. Az eddig néhány hektáron gazdálkodók pedig, akik nem tudtak fejleszteni, és az értékesítési lehetőségeik is beszűkültek, felhagytak tevékenységükkel az elmúlt években.
A szántóföldi zöldségtermesztésben az új belépőknek nincs könnyű dolguk, hiszen a gazdaságosan működtethető, megfelelő méretű üzemhez óriási mértékű beruházás kell. 20 hektár zöldségtermesztéshez a vetésforgó miatt 100 hektár területre van szükség, és fontos, hogy az egész öntözhető legyen.
Kellenek még traktorok, művelőeszközök, göngyölegek, válogatócsarnok, kisteherautó, ez nagyjából fél és egymilliárd forint közötti beruházás. Ennyi pénzt mostanában kevesen fektetnek be az ilyen vállalkozásba, mert van ennél jövedelmezőbb lehetőség a mezőgazdaságban. A munkaerőhiány is gátja a szántóföldi zöldségtermesztésnek, miután az több munkaórát kíván, mint a jobban gépesített gabonatermelés – közölte Varga István.
Borsó, bab és kukorica
A csemegekukorica, a zöldborsó és a zöldbab a legfontosabb alapanyagai a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) tagjainak, és országos szinten jellemző, hogy nem túl változatos a hazai zöldségfeldolgozás. Ennek az egyik oka az is, hogy a nagyobb értéket képviselő zöldségek mindössze körülbelül 2 százalékát fedik le az összes művelt területnek, és ezen belül is kevés a fajválaszték.
A magyar konzerv- és fagyasztott zöldség-kibocsátás 80 százaléka borsó és kukorica, és ezek mennyisége is stagnál, mert az elmúlt években magas árat adtak a gabonákért.
Ezért az utóbbi néhány év küzdelmes volt, a feldolgozók folyamatos és rendkívül intenzív áremeléssel is épphogy le tudtak szerződni a szükséges alapanyag-mennyiségekre – mondta a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) elnöke. Sebesta Péter szerint az összes gyökérzöldség és hagyma hűtőipari feldolgozásának (kockázott, szeletelt fagyasztott) Európában nagy hagyományai vannak, ennek ellenére hazánkban alig készülnek ilyen termékek. Pedig mind a kiskereskedelmi, mind a HoReCa szektorban igény van rá.
A hagymahelyzet
A korábbi hagymafeldolgozásunk mára gyakorlatilag megszűnt, amíg Lengyelországban évenként százezer tonnát állítanak elő. Itthon nincs kellő ösztönzése annak, hogy a kertészeti kultúrák területe bővüljön, ezáltal nincs változatos és megfelelő mennyiségű alapanyaga a feldolgozóiparnak, beszélt a ki nem használt lehetőségekről.
Takarmánykukoricát bárki tud termelni, akinek közepes vagy jó minőségű földterületei vannak. Az ipari zöldségnövények nagyobb odafigyelést és technológiai fegyelmet igényelnek, de a hozzáadott értékük is nagyobb lesz a feldolgozással – fogalmazott.
A kukoricát bioetanol-gyártás céljából a legegyszerűbb termeszteni, hiszen takarmány- és csemegekukorica esetén már jóval komolyabb követelményeknek kell megfelelni.
Ám a szakember szerint a behatárolt szántóföldi kapacitásokkal rendelkező fejlettebb országokban mégis inkább az utóbbiakat kellene előtérbe helyezni. Az élelmiszertermelés szigorú feltételei és az öntözés miatt azonban hazánkban a csemegekukorica-termesztésnek komoly konkurenciája a takarmányozási célú és a bioetanol-gyártás alapanyagául szolgáló kukorica termelése.
2021 és 2023 között hazánkban a csemegekukorica árát a kétszeresére emelték a feldolgozók, hogy elegendő alapanyaghoz jussanak. Tavaly nyersanyaghiány volt, de idén eddig az időjárás kedvez a termesztésnek. Az Európai Csemegekukorica-feldolgozók Szövetségének (AETMD) adatai szerint az elmúlt hónapokban viszont megduplázódott az olcsó kínai késztermék mennyisége. Ez joggal ijesztette meg a feldolgozókat, hiszen ők magas áron szerződnek a hazai nyersanyagra.
A magyar csemegekukorica-feldolgozás Európa élvonalában van, Franciaországgal egy szintet képviselünk, de méretéből adódóan Kína nagy zavarokat okozhat a piacon – közölte Sebesta Péter.
Nehéz a zöldségtermesztés helyzete Kína miatt is
Az MHKSZ is vizsgálja a piacvédelmi lehetőségeket, de erre az új jelenségre nehéz gyorsan reagálni. A védelmet az jelentené, ha kiderülne, hogy a kínai csemegekukorica minősége nem felel meg a szigorú uniós élelmiszeripari előírásoknak, vagy pedig ha bizonyíthatóvá válna, hogy Kína a készterméket bekerülési költség alatt, dömpingáron értékesíti. Ez a két eset szankcionálható, ám utóbbi nehezen bizonyítható. Hasonló esetben Thaifölddel szemben már kiszabtak szankciókat, amelyeket folyamatosan meghosszabbít az Európai Unió. A piacvédelmi folyamatok realizálása mindkét esetben hosszú időt vesz igénybe, ami kedvezőtlen helyzetet teremt a feldolgozóipari szereplőknek.
A csemegekukorica nyersanyagára az egész unióban emelkedett, de hazánkban a legnagyobb mértékben.
A kínai kukorica beáramlását ez is kezdeményezhette, hiszen ilyen magas árak mellett már megéri Kínából ideszállítani a nagy távolság ellenére. A konténeres kukorica szállítás díja a Covid vírusjárvány alatt egy időre a többszörösére emelkedett. Mostanra viszont újra mérséklődött, kiegyenlítődött a konténerkínálat és -kereslet, sőt, a recesszió miatt a konténeres szállítás iránti kereslet mérséklődni látszik, ami e szolgáltatás áreséséhez vezet. Ez is kedvez a kínai konzervkukorica behozatalának.
Miért éri meg a zöldségtermesztés?
Az áruházláncok az árversenyben mindig az olcsóbb terméket keresik, és most Kína is belépett a versenybe, egy olyan ország, mely korábban nem mérlegelte ennél az árunál az európai piacon való jelenlétet. Ismerve a magyar élelmiszerinflációs adatokat, a késztermékek mostani ára tette versenyképessé a kínai árut.
Az, hogy két év alatt a csemegekukorica-termékek fogyasztói ára nagymértékben emelkedett, sok versenytársnak ad lehetőséget, hogy belépjen erre a piacra. Egy kilogramm csemegekukorica-konzerv gyártásához 2,5 kilogramm csöves kukorica kell, ezért az alapanyag igen jelentős költséghányadát teszi ki a terméknek, és a növekedés mértéke is hatványozottan jelenik meg a késztermékben.
A nyersanyag áremelése, kiegészülve az olcsó import konzervkukorica-mennyiség növekedésével, kényszerhelyzetbe hozta a hazai feldolgozókat. A további eseményeket nem lehet előre megjósolni, szinte lehetetlen évekre előre trendeket modellezni. Az utóbbi időben ugyanis olyan befolyásoló körülmények következtek be (járvány, magas infláció, Ukrajna megtámadása), amikre korábban nem volt példa.
Jelenleg egy picit újra versenyképesebbnek tűnik hazánkban ipari zöldségnövényeket termeszteni, mert az ukrán gabona lenyomta a hazai gabona árát, de hogy ez meddig tart és mikor fordul meg újra az irány, azt nem lehet tudni – fogalmazott a szakember. Bármikor és bármilyen szélsőséges időjárási esemény történik, vagy az ukrán és az orosz gabona nem jut el valamiért a világpiacra, akkor újra drágulhat a gabona. Ettől aztán megint versenyképesebb lesz a termesztése, mint a szántóföldi zöldségnövényeké – közölte Sebesta Péter.
