Válság jeleit látni a mézpiacon a méhészelnök szerint

Nincs kereslet a magyar mézre, a visszaeső európai kereslet és a magyarországinál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár konkurensek miatt áll a kivitel, és a tavalyinál rosszabb termés ellenére az árak estek. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a szerint az ágazatban a válság jelei mutatkoznak. Amiatt, hogy Magyarország exportorientált, még a gyenge terméssel is legalább kétszer annyi mézet termelünk, mint a belföldi fogyasztás, és az exportárak határozzák meg a belső felvásárlási árakat is. Bajban a mézpiac. […]

Tovább…

Share Button

Felhúzta a gabona a mezőgazdasági exportot, visszaesett a hús, a zöldség és a hal

A mezőgazdasági termelés 2010-ben még csak a harmadát tette ki a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének, idén az első félévben már több mint a felét adta. Az agrárexportot leginkább a gabona húzta felfelé. Míg 9 éve még csak a teljes export 33,4 százalékát tette ki az agrárgazdaság, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 2019 első félévében már 54,2 százalék volt. A 2010-es első félév és 2019 első féléve között az agrárexport 79,5 százalékkal, az egyenleg 77,5 százalékkal bővült. A magyar agrárgazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül. A termelékenysége és a jövedelmezősége is jelentősen emelkedett – […]

Tovább…

Share Button

Mielőtt nyakig úszik a bajban, használjon okos trágyakezelő rendszert

A 2006-tól 2011-ig tartó időszak nagy fellendülést hozott az állattartó telepek életében. Ekkor különböző pályázatok révén nagy beruházások és rekonstrukciók történtek, amik a hígtrágyakezelést is érintették. Különösen, mivel – a korábbinál jóval szigorúbb – új törvény szabályozta a trágya elhelyezésének körülményeit. Ennek megvalósítása azonban nem sikerült optimálisan, mert a gazdálkodók a feladatot egyedi gépenként kezelték és nem rendszerben gondolkodnak. Így viszont a folyamatok felügyelete problémássá vált. Hogy ez hogyan orvosolható, arról Hegedűs Attillával, a Bauer Hungária Kft. értékesítőjével beszélgettünk. […]

Tovább…

Share Button

Megtrükközték az ukránok az EU-t: vámtarifakód nélkül hozzák szárnyas csirkemelleket

Tiltakoznak az Európai Unió baromfifeldolgozói az ellen, hogy egyre több ukrán csirkemell érkezik be a közös piacra. Azt állítják, hogy az ukránok egy kiskapu segítségével növelik az exportjukat. Az európai termelők szervezetei tiltakoznak. Az ukrán baromfiágazat képviselői elutasítják az európai vádakat, amelyek szerint veszélyt a behozott szárnyashússal jelentenének az EU-ban működő baromfitermelő üzemekre. […]

Tovább…

Share Button

Külföldről hazatérve, első nőként vezeti a debreceni agrárkart – interjú Bánáti Diána dékánnal

Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának új dékánjával a Magro.hu arról beszélgetett, hogy milyen célok vezérlik a munkájában és milyen külföldi tapasztalatokat tart érdemesnek arra, hogy beépítse a debreceni agrárképzésbe- és kutatásba. Meg lehet-e valósítani azt az akadémiai és ipari együttműködést Magyarországon, amit a legnagyobb európai agráregyetemek létrehoztak? Szóba került az is, miket kell megtenni azért, hogy a mezőgazdasági szakma gyorsabban alkalmazkodjon a változó technológiai környezethez a hallgatók és az oktatók képzésén keresztül. […]

Tovább…

Share Button

Szárazság, viharok, és fertőzések nehezítették a magyar gabonatermesztők dolgát idén

Szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciát rendezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon. Ezen tartották meg az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet ünnepélyes eredményhirdetését. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetséggel (NSZ) és a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségével (Gabonaszövetség) közösen rendezett eseményen Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a gabonatermesztők eddig elég zaklatott időszakon vannak túl, mivel a jelentős csapadékhiányon kívül a hirtelen jött felhőszakadásokkal és viharokkal is meg kellett küzdeni. […]

Tovább…

Share Button

Létrehozták az első vihar- és aszályálló féltörpe rozsváltozatot

Egy nemzetközi projektben alkották meg az első olyan rozshibridet, amelyikben az Elit szaporítási fok garantáltan hordozza és örökíti is a törpeség génjét. A német kutatók azt ígérik, ettől vihar- és aszályállóbbá válik a növény, aminek a klímaváltozás miatt van és lesz óriási jelentősége. A nemesítés és hibridizáció céljai eddig a hozamnövelés, a barnarozsdával és az anyarozzsal szembeni rezisztencia voltak. A rövid szár azért fontos, mert előnyös az aszályos és heves zivatarokkal megtépázott területeken. A féltörpe rozsváltozat kevesebb energiával is erősebb, megdőlésre és törésre kevésbé hajlamos szalmát tud építeni. […]

Tovább…

Share Button

Listán a világ 20 legveszélyesebb kártevője

Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé azon húsz kiemelten veszélyes, úgynevezett zárlati károsítónak minősülő növényi kártevőről, amelyek gazdasági, környezeti és társadalmi hatása a legsúlyosabb az Európai Unió területén. […]

Tovább…

Share Button