Ezt teheti azért, hogy ne csavarodjon be az őszibarackja és a nektarinja

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az aktuális kerti növényvédelmi teendőket sorolta fel. Egy olyan kórokozóról írt, amely ellen biztosan permetezni kell azoknak a kertbarátoknak, akiknek még régebbi őszibarack-, nektarinfajtái vannak. Esetleg olyan szilva- vagy kajszifajtát telepítettek, melyek érzékenyek a tafrina fertőzésére. A március közepi időjárás kedvezett a gomba terjedésének: lehűlt a hőmérséklet és csepergett az eső is. Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a tafrinával mindig számolnia kell. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara portálján megjelent cikk szerint a fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, […]

Tovább…

Share Button

Egyedülálló precíziós kutatások Debrecenben

A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programjában végzett, vízzel kapcsolatos kutatásokat ismertették nemrég az intézmény agrárkarán. Külön öröm, hogy az egyetemi kutatók precíziós mezőgazdaság terén elért eredményeit az ágazatban is hasznosítják. A Debreceni Egyetem professzora, Jávor András szerint folyamatosan szembesülünk az egyik legnagyobb problémával, a vízhiánnyal. Évtizedes fejlesztések hiányoznak a vízgazdálkodásban, és az ágazat érdekérvényesítő képessége sem megfelelő. A termeléshatékonyság kihívásaira olyan újítások jelenthetnek megoldást, mint például a precíziós mezőgazdaság. A Debreceni Egyetem híre szerint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programon belül 5 munkacsoportban az egyetem 45 oktatója, kutatója és 17 PhD-hallgatója vesz részt a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében. A kutatómunka alapját […]

Tovább…

Share Button

Csináljon rovarszállást: extra hasznos vadon élő beporzók lesznek a lakói

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ajánlotta a lakosság figyelmébe a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-, más néven darázsgarázs-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól. A kellemetlen rovarok látogatásától nem kell félni; a fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak ezekbe a szűk járatokba nem tudnak beköltözni. A méhecskehotel, vagy darázsgarázs nem vonzza oda ezeket. Ugyanakkor a beköltöző, szelíd, nem támadékony magányos darazsak a méheknél is hasznosabbak, mivel a felnőttek leginkább beporzók, míg a lárváik számára vadásznak (pl. hernyókat gyűjtenek). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület cikkjét szemléztük, eszerint az Európában élő mintegy 2 […]

Tovább…

Share Button

Az utolsó utáni pillanatban érkezett a csapadék

A múlt héten esett csapadék jelentősen enyhítette az egyre súlyosabb aszályt szerte az országban, de a lehullott mennyiség nem volt elég és nem jutott az egész ország területére. Ezen a héten viszont biztatóak az előjelek, további jelentős mennyiség csapadék várható az egész ország területén. […]

Tovább…

Share Button

Összevonással védenék meg a ritka Kárpát-medencei géneket

A két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával alapítja meg az agrártárca a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. Ezt Nagy István agrárminiszter jelentette be a Növényi Diverzitás Központ második magbörzéjén Budapesten. A tárca még 2017-ben dolgozta ki a génmegőrzési stratégiát, amelyet a kormány 2018-ban fogadott el. A kezdeményezés célja az intézmények fejlesztése, a génbanki tevékenységet folytató szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek támogatása, továbbá a Kárpát-medencében még fellelhető, ritka genetikai adottságú értékek felkutatása és biztonságba helyezése. A génmegőrzési stratégia megvalósítása idén megkezdődik, a programok végrehajtására a kormány a következő 4 évben 12,3 milliárd forintot biztosít – közölte a miniszter. Az agrártárca a Növényi Diverzitás […]

Tovább…

Share Button

Hideg plazma segítségével irtják a méhgyilkos atkát

A méhek és így a méhészek egyik legnagyobb ellensége a varroa atka, amely ellen vegyszerek helyett hamarosan már környezetkímélő módszerrel lehet harcolni. A méhgyilkos hivatalos neve ázsiai méhatka (Varroa destructor), amely rátapad a méhekre, hogy azok testnedvével táplálkozzon. Így azon kívül, hogy legyengíti a szervezetüket, egyéb kórokozókkal is megfertőzheti őket. Ezáltal pedig a kaptárba bejutva akár a teljes méhkolónia pusztulását is okozhatja. Az ázsiai méhatka leginkább az Apis mellifera és Apis cerana fajokat támadja meg, de más, beporzást végző rovarokban is felfedezték már. Ilyen gazdatest lehet például a poszméh (Bombus pennsylvanicus), a ganajtúró (Phanaeus vindex) és a zengőlégy (Palpada vinetorum) […]

Tovább…

Share Button

Lézerfegyverrel tartanák távol a patkányokat, az egereket és a vadakat

Az Egyesült Királyságban olyan lézerfegyveres technológia fejlesztésén dolgoznak, amellyel könnyedén elriaszthatók a patkányok és az egerek a mezőgazdasági területekről és épületekből. A madarak távol tartására a britek már egy ideje használnak lézerfegyvereket, a rágcsálók azonban évről-évre egyre nagyobb károkat okoznak a szigetországban. Ha beválik, az új technológiával látványosan csökkenthetnék a kijuttatott egér és patkányméreg, illetve rágcsálóriasztó mennyiségét is. Sőt, a teszteket szarvasokon, nyulakon, vaddisznókon és mókusokon is végrehajtják, úgyhogy a megoldás a vadkár elleni küzdelemben is új fejezetet nyithat. A becslések szerint az Egyesült Királyság mezőgazdaságában évente 14-28 millió font kárt okoznak a patkányok – írja a www.heraldscotland.com cikkére hivatkozva […]

Tovább…

Share Button

Traktormatuzsálemek szántóversenye

Wales legészakibb megyéjében, Flintshire-ben, a gazdák egy igen izgalmas eseményt szerveznek. Öreg traktorokkal rendeznek szántóversenyt, és a Flintshire Farmers Ploughing Society, vagyis a helyi Szántó Társaság két év múlva egész Wales-ben megtartaná az eseményt. […]

Tovább…

Share Button