Az EU-s támogatások felét feleslegesen költötték a környezetvédelemre

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájára majdnem az egész uniós költségvetés 40 százaléka megy. Az elköltött pénz felét mégis teljesen felesleges és hatástalan intézkedésekre fordítják. Az új KAP megállapodás sem hoz majd megváltást. A teljes EU-s büdzsé 2014 és 2020 között több mint 1,1 billió euró volt. Ebből 400 milliót költött az Unió arra, hogy a gazdákat támogassa. Több mint 100 milliárd euró ment el az EU költségvetéséből a klímaváltozás elleni harcra, ez több mint a negyede annak, ami a teljes költségvetési kerete, és 50 százaléka a környezetvédelmi törekvésekre szánt összegnek. […]

Tovább…

Sokan nem értik, miért tragikus a balatoni nádirtás

Egyre több az illegális bejáró a Balatonhoz a nádasokon keresztül, aminek katasztrofális következményei is lehetnek. A nádasok végzik a tó öntisztításának nagy részét, csökkenésük, eltűnésük hatására nagy baj lehet. A Balaton iszapjában sok a foszfor, ami az algásodás legfőbb oka. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot. […]

Tovább…

Az EU területének 30 százalékát védetté nyilvánítaná az Európai Parlament

Csak egy nemzetközi megállapodással és egy uniós törvénnyel érhetjük el, hogy 2050-re helyreállítsuk, megerősítsük és védjük az élőhelyeket – írta az Európai Parlament. A testület 515 szavazattal, 90 ellenében és 86 tartózkodás mellett, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére. […]

Tovább…

Végre kiderülhet, mennyire lesz zöld a Közös Agrárpolitika

Május 27-28-án tart csúcstalálkozót a Mezőgazdasági és Halászati Tanács. A rendezvényen valószínűleg meghozzák a döntést a Közös Agrárpolitikáról. A javaslat a tagállamok, az Európai Bizottság és Európai Parlament előtt van. Az uniós csúcson a KAP reformjáról, vagyis az európai mezőgazdaság a fenntarthatóság irányába tett átalakításáról is tárgyalnak. A feszültség várha­tóan ezt követően sem csökken a gazdák és a környezetvédelmi célokat előtérbe helyező nemzetek és civil mozgalmak között. […]

Tovább…

Megduplázott keretösszeggel, 1 milliárdért folytatódik a Településfásítási Program

A Településfásítási Program egy olyan közösségkovácsoló kezdeményezés, amelyben 2020. ősz óta országszerte csaknem 500 település vesz részt. Az Agrárminisztérium által indított program keretében eddig 10 695 fát ültettek el, és május végére mind a 12 ezer sorfát kihelyezik a településeken – mondta el az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt. A Bács-Kiskun megyei Bócsa községben a Településfásítási Program keretében 30 darab fát ültettek el. […]

Tovább…

Lépj ki a dobozból! Szokatlan és sikeres üzleti lépések az élelmiszeriparban

Miért készít vegán terméket egy húsipari cég, és gyárt magának felvágottat egy kereskedő? Mit keres a brazíliai őserdőben egy európai gyümölcslégyártó, és a Somogy megyei Kastélyosdombón egy söripari óriás? Az újszerű üzleti gondolkodásra mutatott példákat a Magyar Termék Nonprofit Kft. Agóra konferenciája, amelyen az előadók másokat is arra ösztönöztek, hogy a siker érdekében érdemes kilépni a dobozból. […]

Tovább…

A bölények segítségével előzhető meg a spanyol erdőtüzek kialakulása

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik. A klímaváltozás miatt a hosszú száraz nyarakon az elmúlt évtizedben mintegy 741 ezer hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolországban. Tavaly 45 ezer hektáron égett az erdő a mediterrán országban, az előző évben pedig 60 ezer hektáron pusztítottak a lángok. […]

Tovább…

A turizmus, a mezőgazdaság és az egészségügy bánja Magyarországon, ha nem áll meg a klímaváltozás

A legtöbb ország gazdasága még akkor is megszenvedi a klímaváltozást 2050-re, ha az emberiség eléri a párizsi megállapodásba foglalt klímacélokat. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója, a svájci Swiss RE Institute adott ki egy tanulmányt arról, milyen hatása lesz a világgazdaságra, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen. Ehhez 48 országot vizsgáltak meg, amelyek együttesen a világgazdaság 90 százalékát teszik ki. A számításokban a természeti katasztrófák lehetőségén kívül olyan szempontokat is megvizsgáltak, mint az emelkedő tengerszint, a csökkenő jövedelmek és a produktivitás. […]

Tovább…