Az EU területének 30 százalékát védetté nyilvánítaná az Európai Parlament

Csak egy nemzetközi megállapodással és egy uniós törvénnyel érhetjük el, hogy 2050-re helyreállítsuk, megerősítsük és védjük az élőhelyeket – írta az Európai Parlament. A testület  515 szavazattal, 90 ellenében és 86 tartózkodás mellett, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére.

A természet állapota világszerte soha nem látott ütemben romlik, a becsült 8 millió fajból egymilliót a kihalás veszélye fenyeget az ezzel foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) jelentése szerint. A képviselők ezért üdvözlik, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia egyik célja az, hogy 2050-ig helyreállítsák és megerősítsék az ökoszisztémákat. Ehhez a Parlament az uniós klímarendelethez hasonló külön biodiverzitási jogszabály előterjesztését szorgalmazza.

A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére az Európai Parlament
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére az Európai Parlament

Az okok kezelése

A képviselők szerint igen sajnálatos, hogy az EU nem teljesítette a 2020-as célkitűzéseit. Az új stratégiának viszont megfelelően kezelnie kell a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: 

  • a területhasználat változását; 
  • az élőlények közvetlen kizsákmányolását; 
  • az éghajlatváltozást; 
  • a környezetszennyezést; valamint 
  • az idegenhonos inváziós fajokat. 

Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre, mondták a képviselők. A 2021 októberében esedékes következő ENSZ-konferencián a képviselők szerint egy olyan, a Párizsi Megállapodáshoz hasonló biodiverzitási megállapodást kellene kötni, amely 2030-ig és az azt követő időszakra is meghatározná a globális prioritásokat.

Az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani

Bár az Unió tartja fenn a védett területek legnagyobb hálózatát a világon, a képviselők mégis úgy vélik, hogy egy uniós természet-helyreállítási tervre is szükség lenne. Megismétlik korábbi indítványukat, amely szerint 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani. E területek legalább egyharmadát pedig – ezen belül valamennyi természetes és öreg erdőt – szigorúbb természetvédelmi szabályokkal kellene óvni. A nemzeti szintű célkitűzéseket az egyes országok mérete és természeti területeik részaránya alapján kellene meghatározni.

A vadon élő állatok és növények védelme

A képviselők szerint nem szabad visszakozni a természetvédelem jelenlegi irányvonalától, és valamennyi védett faj és élőhely esetében 2030-ig el kellene érni az úgynevezett „kedvező védettségi állapotot” és ezt a többi faj és élőhely legalább 30 százaléka esetében is meg kellene valósítani. Az EU-nak vezető szerepet kellene vállalnia a veszélyeztetett fajokkal és azok részeivel való kereskedelem felszámolásában.

A városi területek biológiai sokfélesége

A Parlament támogatja, hogy a városok biológiai sokféleségének védelmére is legyenek kötelezően teljesítendő célok. Ilyen lehet például annak előírása, hogy az új épületek tetőzetének bizonyos hányadát borítsák zöld növényekkel. A Parlament a vegyi növényvédő szerek használatának betiltásával is egyetért.

Méhek és más beporzók

A képviselők ellenzik a glifozát 2022. december 31. utáni újbóli engedélyezését és ismételten felszólítanak a beporzókról szóló uniós kezdeményezés mihamarabbi felülvizsgálatára. A beporzók pusztulásának megállításához olyan hatékony uniós szabályokra lenne szükség, amelyek egyértelmű célkitűzéseket és mutatókat határoznak meg, és lehetővé teszik a rovarok állományainak nyomon követését. Ezek az élőlények döntő fontosságúak a környezet és az élelmezésbiztonság szempontjából, fogalmaztak a képviselők. Azonban a gazdálkodóknak a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket kell találniuk a piacon ahhoz, hogy csökkenthessék a káros növényvédő szerek használhatát, teszik hozzá.

César Luena (S&D, Spanyolország) jelentéstevő szerint:

„Az uniós klímarendelethez hasonló olyan biodiverzitási jogszabály megalkotását javasoljuk, amely 2050-ig meghatározza a biológiai sokféleség védelmét szolgáló szabályokat és ezen belül a 2030-ig kötelezően teljesítendő célokat. Örülök neki, hogy a Parlament támogatja a Bizottság javaslatában szereplő fő célkitűzéseket és egy olyan uniós természet-helyreállítási terv létrehozását, amelynek célja, hogy az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát helyreállítsa. Széleskörű támogatásra talált továbbá a talaj védelmét és fenntartható hasznosítását szolgáló jogszabály gondolata, valamint az éghajlati és biodiverzitási válság közös kezelésének terve is.”

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...