Az EU területének 30 százalékát védetté nyilvánítaná az Európai Parlament

Csak egy nemzetközi megállapodással és egy uniós törvénnyel érhetjük el, hogy 2050-re helyreállítsuk, megerősítsük és védjük az élőhelyeket – írta az Európai Parlament. A testület  515 szavazattal, 90 ellenében és 86 tartózkodás mellett, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére.

A természet állapota világszerte soha nem látott ütemben romlik, a becsült 8 millió fajból egymilliót a kihalás veszélye fenyeget az ezzel foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) jelentése szerint. A képviselők ezért üdvözlik, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia egyik célja az, hogy 2050-ig helyreállítsák és megerősítsék az ökoszisztémákat. Ehhez a Parlament az uniós klímarendelethez hasonló külön biodiverzitási jogszabály előterjesztését szorgalmazza.

A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére az Európai Parlament
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére az Európai Parlament

Az okok kezelése

A képviselők szerint igen sajnálatos, hogy az EU nem teljesítette a 2020-as célkitűzéseit. Az új stratégiának viszont megfelelően kezelnie kell a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: 

  • a területhasználat változását; 
  • az élőlények közvetlen kizsákmányolását; 
  • az éghajlatváltozást; 
  • a környezetszennyezést; valamint 
  • az idegenhonos inváziós fajokat. 

Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre, mondták a képviselők. A 2021 októberében esedékes következő ENSZ-konferencián a képviselők szerint egy olyan, a Párizsi Megállapodáshoz hasonló biodiverzitási megállapodást kellene kötni, amely 2030-ig és az azt követő időszakra is meghatározná a globális prioritásokat.

Az EU szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani

Bár az Unió tartja fenn a védett területek legnagyobb hálózatát a világon, a képviselők mégis úgy vélik, hogy egy uniós természet-helyreállítási tervre is szükség lenne. Megismétlik korábbi indítványukat, amely szerint 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani. E területek legalább egyharmadát pedig – ezen belül valamennyi természetes és öreg erdőt – szigorúbb természetvédelmi szabályokkal kellene óvni. A nemzeti szintű célkitűzéseket az egyes országok mérete és természeti területeik részaránya alapján kellene meghatározni.

A vadon élő állatok és növények védelme

A képviselők szerint nem szabad visszakozni a természetvédelem jelenlegi irányvonalától, és valamennyi védett faj és élőhely esetében 2030-ig el kellene érni az úgynevezett „kedvező védettségi állapotot” és ezt a többi faj és élőhely legalább 30 százaléka esetében is meg kellene valósítani. Az EU-nak vezető szerepet kellene vállalnia a veszélyeztetett fajokkal és azok részeivel való kereskedelem felszámolásában.

A városi területek biológiai sokfélesége

A Parlament támogatja, hogy a városok biológiai sokféleségének védelmére is legyenek kötelezően teljesítendő célok. Ilyen lehet például annak előírása, hogy az új épületek tetőzetének bizonyos hányadát borítsák zöld növényekkel. A Parlament a vegyi növényvédő szerek használatának betiltásával is egyetért.

Méhek és más beporzók

A képviselők ellenzik a glifozát 2022. december 31. utáni újbóli engedélyezését és ismételten felszólítanak a beporzókról szóló uniós kezdeményezés mihamarabbi felülvizsgálatára. A beporzók pusztulásának megállításához olyan hatékony uniós szabályokra lenne szükség, amelyek egyértelmű célkitűzéseket és mutatókat határoznak meg, és lehetővé teszik a rovarok állományainak nyomon követését. Ezek az élőlények döntő fontosságúak a környezet és az élelmezésbiztonság szempontjából, fogalmaztak a képviselők. Azonban a gazdálkodóknak a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket kell találniuk a piacon ahhoz, hogy csökkenthessék a káros növényvédő szerek használhatát, teszik hozzá.

César Luena (S&D, Spanyolország) jelentéstevő szerint:

„Az uniós klímarendelethez hasonló olyan biodiverzitási jogszabály megalkotását javasoljuk, amely 2050-ig meghatározza a biológiai sokféleség védelmét szolgáló szabályokat és ezen belül a 2030-ig kötelezően teljesítendő célokat. Örülök neki, hogy a Parlament támogatja a Bizottság javaslatában szereplő fő célkitűzéseket és egy olyan uniós természet-helyreállítási terv létrehozását, amelynek célja, hogy az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát helyreállítsa. Széleskörű támogatásra talált továbbá a talaj védelmét és fenntartható hasznosítását szolgáló jogszabály gondolata, valamint az éghajlati és biodiverzitási válság közös kezelésének terve is.”

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...