Magyarországon is több megyében megjelent a madárinfluenza vírus, amely a házi- és a vadon élő madarak betegsége. Emiatt nagyon fontos, hogy a magyar baromfitartók pontosan tisztában legyenek azzal, mik a teendőik a telep és az állomány megvédése érdekében. Érdemes felkészültnek lenni: anyagunkból kiderül, mik a legfontosabb tudnivalók a betegségről, valamint az is, hogyan lehet védekezni ellene.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Komárom-Esztergom megyében egy Ács település melletti telephelyen madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki. Aztán néhány nappal később, egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is fertőzésre bukkant a hatóság laboratóriuma. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt a vírusnak olyan változata is kialakulhat, amely embereket is képes megbetegíteni. Azonban Európában ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt – írta az Agrárszektor.
Idén január 16-án jelent meg az országos főállatorvos legújabb határozata, amely Magyarország teljes területén előírja a baromfik zártan tartását. Az intézkedés célja, hogy a vadon élő madarakkal való érintkezés lehetősége tovább csökkenjen Ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata is kisebb.
Ezek a madárinfluenza tünetei
Míg a vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadaraknál a klinikai tünetek különfélék lehetnek. Ezek függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madárfajtól, az állat korától, a meglévő betegségeitől és a tartási körülményektől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése, valamint a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány lép fel. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.
Ezekben található meg a vírus, és így fertőz
A vírus a fertőzött állatok ürülékében, a tollukon és a légcsövükben van jelen. Legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, vagy cipőtalpon lehet bevinni az ólba. Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék illetve a szálló por és tollpihék belélegzése is. Nagyobb távolságra, a községek között a terjedésben a legnagyobb szerepe a területen folyamatosan jelen lévő, gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásának van.
Így lehet megelőzni a terjedést
A rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával lehet elérni. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása valamint az is, hogy az ólba kizárólag a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után lépnek be az emberek. A telepi ruházatot sehol máshol nem szabad használni. Szeles időben fokozottan figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy ne érintkezhessen a levegőben repülő tollpihékkel és porral. Ezt a szél hozhatja akár több 100 méterre lévő fertőzött telepről is. A községek közötti terjedést a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával lehet megakadályozni. Fontos, hogy csak az léphessen be a telepre, akinek feltétlenül muszáj, vagyis a takarmányszállító, a rakodóbrigád, az integrátor képviselője, illetve az állatorvos. Ezeket a járműveket belépés és kilépés előtt is fertőtleníteni kell, az emberektől pedig minden esetben meg kell követelni a védőruházat használatát. Az eszközöket nem szabad más telepen használni, mint ahová tartoznak, nem szabad kölcsönadni őket más baromfitelepre, vagy bérmunkát végezni velük más telepen. Amennyiben ez mégsem kerülhető el, akkor a telepre történő visszaszállítás előtt a járművekhez hasonlóan fertőtleníteni kell azokat. A védőruházat: egyszer használható és ténylegesen csak a telepen egy alkalommal használt kezeslábas, kesztyű és csizma.
A járművek fertőtlenítése
A vírust megöli(k) a Hypo és az istállók fertőtlenítésére használt fertőtlenítőszerek is. Egy háti permetezővel kell le fújni a szerrel a járművet, annak kerekét, oldalát és az alját is.
Hogyan lehet megelőzni a madárinfluenza terjedését?
A sikeres védekezés részei a megelőző intézkedések és a betegség korai észlelése. A megelőző intézkedések körébe tartozik az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása, mely az állattartók felelőssége:
- a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése, stb.);
- az állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés;
- a biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
- a gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
- a személyi higiénia fokozott betartása, kéz- és lábbeli alapos tisztítása, fertőtlenítése, telepi munkaruha, látogatóknak pedig védőruházat használata
- az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása.
A kereskedés szigorú szabályai
Az Európai Unión belüli és a harmadik országgal való kereskedelem során az állatokat és termékeiket olyan állat-egészségügyi bizonyítványok kísérik, melyek garanciát jelentenek arra, hogy azok nem közvetítik a fertőzést. Az állat-egészségügyi hatóság a vírus megjelenésének korai észlelése érdekében 2005 óta országos monitoring vizsgálatokat hajt végre. Ezek során kockázatbecsléses módszeren alapulóan nagyszámú mintavételt végeznek a baromfiállományokban (háztáji és nagylétszámú állományokban egyaránt) és vadon élő madaraknál. Az aktív monitoring programon kívül létfontosságú, hogy az állattartók jelezzék az ellátó állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha az állataikon bármilyen tünetet észlelnek vagy az állataik elhullását tapasztalják.
Lehet-e védőoltással védekezni a vírussal szemben?
Magyarországon tilos a baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, és veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
