Szakcikkek

Génmódosított növények – Jövőre nagykorú a vitatott technológia

Szakcikkek

Az utóbbi időben egyre többet hallani a GMO-növényekről. Sokféle megközelítésből, sokféle információt hallunk, és ember legyen a talpán, aki el tud igazodni ezek között. Kezdjük az alapoktól A globális GM-vetőmagok kialakulása nem újkeletű dolog, hiszen története 17 évvel ezelőttre vezethető vissza. Ez idő alatt 170 millió hektárra növekedett a GM-növényfajták vetés területe. Ráadásul ezeken a területeken csak néhány nagy, globális vállalat termeszti a növényeit – ami mindenképpen veszélyes lehet a jövőre nézve. A GM-növények fajtakínálata állandó: 17 éve ugyanannak a 4 növényfajnak (kukorica, gyapot, repce, szója) a transzgénikus fajtáit termesztik. Ezek a GM-fajták globális szabadalom alatt állnak, így erősen gátolják […]

Tovább…

Az online fizetés biztonsága

Szakcikkek

Szeretnénk néhány információval segíteni azoknak, akiknek kétségeik vannak az online fizetés biztonságával kapcsolatban. A kártyával történő fizetés biztonsági alapelveit a nagy kártyatársaságok (Mastercard, Visa) által bevezetett szabványok és szabályok határozzák meg. Az online kártyás fizetés az úgynevezett „a kártya nincs jelen” tranzakciók közé sorolható. Ilyenkor a beazonosítás úgy zajlik le, hogy a kártya, a kártyatulajdonos és a kereskedő nincs egy helyszínen. Ezeknél a tranzakcióknál rendkívül szigorú és bonyolult eljárásokat használnak az internetes fizetési szolgáltatók a csalók kiszűrésére. Nem csak a kártya biztonsági adatainak kell egyeznie, de figyelik, hogy mi a kártya kibocsátási országa, milyen címet ad meg a vásárló, éppen […]

Tovább…

A magyar búzaexport fontosabb célországai és alakulása

Szakcikkek

A búza piacról szóló cikksorozatunk harmadik részében elérkeztünk a hazai búzaexport működéséhez és mérőszámaihoz. Magyarországon a gazdálkodók évente közel egy millió hektáron termelnek búzát. Ez a területi mennyiség 2000 és 2011 között évjárattól függően közel 3,6-6 millió tonna búza előállítására adott lehetőséget az említett időszakban (FAO, 2013).    Forrás: FAO, 2013 A magyar búza export-import mennyiségek alapján a Magyarország által importált búzamennyisége elhanyagolható, míg az exportált mennyiség jelentős. A 2000 és 2010 közötti időszakban az exportált búza mennyisége 538 ezer és 2,1 millió tonna között változott. Ennek ellenére hazánk nem meghatározó a búza világkereskedelmében A magyar búzaexport célországai A magyar […]

Tovább…

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS

Szakcikkek

Cikksorozatunk második részében közelebb jövünk hazánk búzaexportjához, ugyanis ez a cikk az európai termelési és kereskedelmi viszonyokat, ezen belül a magyar exportot veszi górcső alá. Megismerhetjük belőle az európai piac főbb jellemzőit és számait, a termelés és az export eloszlását a termelő országok között. A 2011-es termelési évben az Európai Unióban mintegy 26,1 millió hektáron több mint 140 millió tonna búzát állítottak elő. Annak ellenére, hogy a világ búza termőterületeiből az Európai Unió mindösszesen csak 11-12%-kal részesedik, a Közösség által előállított búza a világ termelésének közel 20%-át adta az adott esztendőben. Ennek oka az, hogy az EU-27 búzatermésátlagai világátlagot meghaladó […]

Tovább…

A búzakereskedelem fontosabb szereplői 1. rész

Szakcikkek

A gabona-, és ezen belül a búzakereskedelem kiemelt szerepet játszik a Magro.hu piacterünkön. Régóta gondolkoztunk már egy olyan szélesebb piaci betekintés megírásán, mely részletes információval szolgál a termelők számára a különböző termelési, és kereskedelmi folyamatok egymásra hatásáról. Ezért is örültünk, mikor találkoztunk Kiss István elemzéseivel, amelyek nagyon jól illenek az általunk elképzelt ismeretátadási folyamatba. A szerző tanulmányaiból most egy 3 részes cikksorozatot hoztunk létre, némiképp rövidítve az eredeti írásokat. (A teljes tanulmányok linkje az egyes cikkek végén található.) A világon közel 1500 millió hektár szántóterület található, melynek közel 50%-án gabonaféléket termelnek. A gabonaféléken belül a legjelentősebb a búza volt 2009-ben, […]

Tovább…

Az emberiség élelmiszerellátásához új utakra kell térni a mezőgazdaságnak

Szakcikkek

Amilyen zavaros és nehezen értelmezhető a fenti kép, olyan zavaros elképzelések vannak arról, hogyan lehetne megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani 10-15 év múlva a várhatóan 8 milliárd ember számára. A 2050-re várható 9 milliárd ember ellátásához viszont kétségtelenül valami jelentős áttörésre van szükség. Nem kisebb a feladat ugyanis, mint hogy a mezőgazdaságnak a következő 40 évben nagyjából annyi élelmiszert illetve élelmiszer alapanyagot kell előállítani, mint amennyit a mezőgazdaság hajnala óta – kb. 8000 éve – összesen sikerült. Amikor a Gízai piramisokat építették, mindössze annyi ember élt a Földön, ahányan ma Magyarországon élünk. Jézus Krisztus korában már egy nagyobb európai ország mostani […]

Tovább…