Cikksorozatunk második részében közelebb jövünk hazánk búzaexportjához, ugyanis ez a cikk az európai termelési és kereskedelmi viszonyokat, ezen belül a magyar exportot veszi górcső alá. Megismerhetjük belőle az európai piac főbb jellemzőit és számait, a termelés és az export eloszlását a termelő országok között.
A 2011-es termelési évben az Európai Unióban mintegy 26,1 millió hektáron több mint 140 millió tonna búzát állítottak elő. Annak ellenére, hogy a világ búza termőterületeiből az Európai Unió mindösszesen csak 11-12%-kal részesedik, a Közösség által előállított búza a világ termelésének közel 20%-át adta az adott esztendőben. Ennek oka az, hogy az EU-27 búzatermésátlagai világátlagot meghaladó szintet képviselnek.
- 1. ábra: Az EU-27 által előállított búza mennyiségének eloszlása a tagállamok között 2011-ben, előállított mennyiség alapján felállított rangsor
|
Az EU-27 TOP3 búzatermelő országa adta az Európai Unió búzatermelésének 53%-át 2011-ben. |
Forrás: FAO, 2013
A búzatermesztés mennyiségi szempontból magas fokú koncentráltságot mutat az Európai Unióban. A TOP3 ország az Európai Unióban előállított búzamennyiségéből közel 53%-kal részesedett 2011-ben (1. ábra).
A 2000 és 2010 közötti időszakban az EU-27 által exportált és importált búza mennyisége egyaránt jelentős. Az importált mennyiségek vonatkozásában a 10 éves periódust tekintve stagnálást láthatunk (2. ábra), míg az exportált mennyiségek trendje növekvő.
A harmadik országok felől érkező import stagnálása főleg az Európai Unió piacvédelmének köszönhető
E változás okaként meg kell említeni az
- intervenciós rendszer reformját,
- a versenyképességet fokozó uniós beruházási támogatásokat,
- valamint a búza árának szignifikáns emelkedését a 2007-es évet követően.
A fentiek együttes hatásaként az európai búzatermelők versenyképesebbé váltak a világpiacon, így az EU-27 országok növelni tudták a harmadik országokba irányuló export teljesítményüket (2. ábra).
- 2. ábra: Az EU-27 által exportált és importált búzamennyiségének alakulása a 2000 és 2010 közötti időszakban
Forrás: FAO, 2013
Az EU-27 országok által exportált búzamennyiséget tekintve elmondható, hogy az Európai Unió búzaexportja a termeléstől is koncentráltabb. A TOP3 exportőr megegyezik a TOP3 termesztővel.
A negyedik és ötödik legnagyobb exportőr Románia és Bulgária volt a 2010-es esztendőben. Annak ellenére, hogy Románia és Bulgária is tengeri kikötővel rendelkező ország az export tevékenységük jelentős része az Európai Unión belülre irányult, hiszen legfontosabb célországaik között a legnagyobb arányt Spanyolország és Olaszország képviseli. Románia Magyarország számára is stratégiai búzaexport partner.
Az EU-27 hatodik legnagyobb búzaexportőrre Magyarország volt az adott évben. Hazánk legfontosabb export partnerei szintén az EU-27 országok közül kerültek ki, emellett főleg olyan közeli országokba értékesítettünk szignifikáns mennyiséget. (Bővebben a következő cikkben)
- 3. ábra: Az EU-27 országok által exportált búzamennyiség tagállamonkénti eloszlása 2010-ben
(a Közösségen belüli kereskedelmet is tartalmazza)
Forrás: FAO, 2013
Az EU-27 országok által importált búza tagállamonkénti eloszlása szintén koncentráltnak tekinthető, hiszen a TOP5 importőr ország az EU-27-en belüli búzaimport 76%-át tudhatta magáénak
Az EU-27 által exportált búzamennyisége növekvő volt 2000 és 2010 között, mely növekedés nemcsak a Közösségen belüli kereskedelem emelkedésének volt köszönhető, hanem a harmadik országokba irányuló export mennyiségek javulásának is.
1„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
