Magyarországon évente nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada, körülbelül a harmada termelődik a háztartásokban. Hazai kutatási eredmények szerint évente ez 68 kg fejenként, amelynek közel fele elkerülhető lett volna. A kidobott élelmiszer azonban nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 300 ezer tonna feleslegesen jelentkező biológiai hulladékkal jön létre, amelynek nem csak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is komoly hatást gyakorol a környezetre. Jobb lenne maradék nélkül.
A problémát felismerve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával indította el a Maradék nélkül elnevezésű programját, amelynek fókuszában a hazai élelmiszerpazarlás mérséklése áll. A program célkitűzéseinél az Európai Unió hetedik környezetvédelmi cselekvési programjának tematikus prioritásai érvényesültek.
A Maradék nélkül projekt fő céljai:
- Az élelmiszerhulladékok arányának csökkentése a magyar háztartásokban fogyasztói attitűdök és viselkedésminták megváltoztatása révén
- Általános iskolások tudásszintjének és tudatosságának növelése az élelmiszerpazarlás témakörében
- Élelmiszerhulladékok prevencióját elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése, illetve ezek alapján saját, hazai joggyakorlathoz illeszkedő útmutató kidolgozása az érintett élelmiszerlánc szereplők részére
- Együttműködési kapcsolatok kialakítása más EU-s tagállamokkal a projekt elemeinek nemzetközi implementálhatóságának elősegítése érdekében
Segítenek, hogyan lehet jól szervezni az étkezést
A program szervezői segítséget ajánlanak azoknak, akik nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a háztartásokban keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére, de nem tudják eldönteni, milyen élelmiszert fogyaszthat még kellő biztonsággal. Ezért arra biztatják az embereket, hogy forduljanak a szakértőkhöz bizalommal a maradeknelkul@nebih.gov.hu e-mail címen. Itt segítséget nyújtanak a biztonságos, Maradék nélkül megvalósított étkezéshez.
Az esztétikai hibás termékek is ehetők
A Vegyél számba! kampány szeretné felhívni a fogyasztók figyelmét a szokatlan alakú zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek sokszor kisebbek vagy nagyobbak, különös alakúak, így nem felelnek meg a sztenderdnek. Másmilyenek, de nem rosszabbak. A hivatal legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként, közel 6 kg zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki évente.
A pazarlás egyik oka sokszor a figyelmetlenség, másrészt hiányos a megfelelő tárolással kapcsolatos tudás is. A különféle zöldségeket és gyümölcsöket ugyanis más-más körülmények között kell tárolni, hogy a lehető legtovább fogyaszthatóak maradjanak.
- Tudta-e például, hogy a sárgarépa a hűtőben fagyási sérülést szenvedhet?
- Vagy azt, hogy a banán hamarabb barnul a hűtőszekrényben?
- Esetleg azt, hogy a szilva gyorsabban érik, ha a banán társaságába kerül?
- No és azt, hogy a kicsit furcsább formájú zöldség és gyümölcs is ugyanolyan jó minőségű és magas tápértékű lehet, mint a tökéletes küllemű társa?
Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy reálisan átgondoljuk, mekkora az a mennyiség, amit valószínűleg el tudunk majd fogyasztani az adott zöldségből vagy gyümölcsből, mielőtt az megromlana. Ismerni kell továbbá a minőségromlásra utaló jeleket, amelyeket tapasztalva még elfogyaszthatjuk a terméket (például ráncosodás, puhulás), de tudni kell, mikor éri el a termék azt az állapotot, amikor már nem szabad megenni.
Ma már egyre több áruház kínál olyan zöldségeket és gyümölcsöket csökkentett áron, amelyek kis minőségi hibával rendelkeznek. Ez jó lehetőség az élelmiszerpazarlás csökkentésére, miközben a pénztárcákat is kíméli.
Cikkajánló: Közel 800 tonna élelmiszert adott ingyen tavaly az egyik élelmiszerlánc Magyarországon
