Kérdéseket küldtünk az afrikai sertéspestis fertőzés gyakorlati tudnivalóival kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóosztályának, ahonnan villámgyors válaszokat kaptunk. Többek között arra is, hogy milyen veszélye van, ha valaki fertőzött húst eszik? Hogyan történik a betegség miatt elrendelt leölés, és milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében? Az is kiderült, hogy mik a tünetek, és milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani.
Milyen veszélyt jelent az emberre az afrikai sertéspestissel fertőzött hús elfogyasztása?
Az afrikai sertéspestis (ASP) az emberre semmilyen veszélyt sem jelent, a vírus kizárólag a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg. A házi sertésekből származó hús, húskészítmények Magyarországon korlátozás nélkül forgalmazható(a)k, mivel hazánkban eddig csak vaddisznóknál mutatták ki az ASP-t a Nébih laborvizsgálatai – írta a válaszában a hivatal.
Általánosságban elmondható, hogy ha valahol még tüneteket nem mutató, de már fertőzött állatot vágnak le, önmagában a hús fogyasztása akkor sem jelent veszélyt az emberre. Az ilyen fertőzött állat húsából készült, nem hőkezelt termékekkel azokban nagyon nagy távolságra elhurcolható a betegség, mivel a vírus rendkívül ellenálló, sokáig fertőzőképes marad.
Van-e a betegségnek ellenálló sertésfajta, és milyen sertéstípusok-fajták a legveszélyeztetettebbek?
Nincs, az ASP a házi sertéseket és a vaddisznókat egyaránt megbetegíti. Mindegyik sertésfajta egyformán veszélyeztetett.
Milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében?
A fertőzött vagy beteg állatok húsa emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Az ilyen hús egyébként sem az érzékszervi, sem a mikrobiológiai követelményeknek nem felel meg. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a vírus rendkívül ellenálló, lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, talajban 100-200 napig fertőzőképes marad.
Hogyan hat az ASP a sertés szervezetére, mik a tünetek?
A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban
- fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén,
- beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve
- állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek,
- de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.
A vírus a fertőzést követően a sertések manduláiban, nyirokcsomóiban szaporodik el, később több szervben (lép, máj, tüdő, csontvelő, erek, stb.) is tömegesen szaporodik, úgynevezett virémia alakul ki.
A legjellemzőbb tünetek:
- étvágytalanság,
- bágyadtság,
- gyengeség,
- bizonytalan, koordinálatlan mozgás,
- magas láz (40,5-42 °C),
- testszerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon),
- a bőr vöröses-lilás elszíneződése,
- hányás,
- véres-habos orrfolyás,
- vércsíkos, vagy véres hasmenés.
A fertőzött állat minden része és valamennyi testnedve, váladéka terjeszti a vírust.
Mekkora része pusztul el az állománynak átlagosan, ha nem kerül sor kényszervágásra?
Érdemes tudni, hogy az ASP gyenge ragályozó képességű betegség, ezért egyik állatról a másikra lassan terjed. Egyszerre csak az állomány körülbelül 10 százaléka fertőződik meg. A fertőzött állatoknak azonban jellemzően a 95 százaléka 3-5 napon belül elpusztul. Tömeges megbetegedés, elhullás csak a járvány későbbi szakaszában, járványügyi intézkedések hiányában következne be, illetve ha közös forrásból (például fertőzött takarmány, alom) egyszerre sok állat fertőződik.
Ki végzi a kényszervágást?
A betegség gyanúja vagy megállapítása esetén járványügyi intézkedésként nem kényszervágás, hanem az állatok leölése történik, a hullákat ártalmatlanítják. Hazánkban a betegség csak a vaddisznóállományban van jelen. Gyanú alapján sor került már háztáji állományok felszámolására. A laboratóriumi vizsgálatok azonban egyetlen esetben sem igazolták a vírus jelenlétét.
Milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani?
A leölt házisertésekért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, nem jár kártalanítás.
A kártalanítás alapja a tenyésztő szervezetek által adott időszakra megadott tenyészérték, hízók esetében pedig a helyben aktuális átvételi ár. A tartókra a fentiek vonatkoznak a gyanú alapján leölt állatok esetében is.
A vadászatra jogosultakra vonatkozóan a kártalanítás szabályait “Az afrikai sertéspestis mentesítési tervben előírt egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos állami kártalanítás részletes szabályai” című cikk részletesen leírja. A vadásztársaságok az állategészségügyi hatóság által elrendelt járványügyi intézkedés során kilőtt vaddisznók után állami kártalanításra jogosultak, amelynek összegét az Országos Magyar Vadászkamara által javasolt értékek szerint állapította meg a hatóság. Külön kártalanítási összeg jár a mintavételért és a testek ártalmatlanításáért is. Az „elmaradt haszon” ugyanakkor a kártalanítás során nem vehető figyelembe.
Hova kerülnek az ASP miatt elpusztított állatok tetemei?
Az elhullott és kilőtt vaddisznók hulláit a jogszabályoknak megfelelően, arra engedéllyel rendelkező üzemben megsemmisítik. A sertéshullák ártalmatlanítása alapvetően állati melléktermék feldolgozóban történik.
A Nébih afrikai sertéspestis tematikus aloldalán számos további hasznos információs anyag érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Csurja Zsolt
