Mi történik, ha valaki afrikai sertéspestis fertőzte húst eszik?

Kérdéseket küldtünk az afrikai sertéspestis fertőzés gyakorlati tudnivalóival kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóosztályának, ahonnan villámgyors válaszokat kaptunk. Többek között arra is, hogy milyen veszélye van, ha valaki fertőzött húst eszik? Hogyan történik a betegség miatt elrendelt leölés, és milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében? Az is kiderült, hogy mik a tünetek, és milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani.

Milyen veszélyt jelent az emberre az afrikai sertéspestissel fertőzött hús elfogyasztása?

Az afrikai sertéspestis (ASP) az emberre semmilyen veszélyt sem jelent, a vírus kizárólag a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg. A házi sertésekből származó hús, húskészítmények Magyarországon korlátozás nélkül forgalmazható(a)k, mivel hazánkban eddig csak vaddisznóknál mutatták ki az ASP-t a Nébih laborvizsgálatai – írta a válaszában a hivatal.

Általánosságban elmondható, hogy ha valahol még tüneteket nem mutató, de már fertőzött állatot vágnak le, önmagában a hús fogyasztása akkor sem jelent veszélyt az emberre. Az ilyen fertőzött állat húsából készült, nem hőkezelt termékekkel azokban nagyon nagy távolságra elhurcolható a betegség, mivel a vírus rendkívül ellenálló, sokáig fertőzőképes marad.

Nem kerülhet afrikai sertéspestis fertőzte hús a kereskedelmi forgalomba - képünk illusztráció
Nem kerülhet afrikai sertéspestis fertőzte hús a kereskedelmi forgalomba – képünk illusztráció

Van-e a betegségnek ellenálló sertésfajta, és milyen sertéstípusok-fajták a legveszélyeztetettebbek?

Nincs, az ASP a házi sertéseket és a vaddisznókat egyaránt megbetegíti. Mindegyik sertésfajta egyformán veszélyeztetett.

Milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében?

A fertőzött vagy beteg állatok húsa emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Az ilyen hús egyébként sem az érzékszervi, sem a mikrobiológiai követelményeknek nem felel meg. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a vírus rendkívül ellenálló, lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, talajban 100-200 napig fertőzőképes marad.

Amennyiben még tüneteket nem mutató, de már fertőzött állatot vágnak le, önmagában a hús fogyasztása akkor sem jelent veszélyt az emberre - képünk illusztráció
Amennyiben még tüneteket nem mutató, de már fertőzött állatot vágnak le, önmagában a hús fogyasztása akkor sem jelent veszélyt az emberre – képünk illusztráció

Hogyan hat az ASP a sertés szervezetére, mik a tünetek?

A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban

  • fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén,
  • beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve
  • állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek,
  • de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

A vírus a fertőzést követően a sertések manduláiban, nyirokcsomóiban szaporodik el, később több szervben (lép, máj, tüdő, csontvelő, erek, stb.) is tömegesen szaporodik, úgynevezett virémia alakul ki.

A legjellemzőbb tünetek:
  • étvágytalanság,
  • bágyadtság,
  • gyengeség,
  • bizonytalan, koordinálatlan mozgás,
  • magas láz (40,5-42 °C),
  • testszerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon),
  • a bőr vöröses-lilás elszíneződése,
  • hányás,
  • véres-habos orrfolyás,
  • vércsíkos, vagy véres hasmenés.

A fertőzött állat minden része és valamennyi testnedve, váladéka terjeszti a vírust.

Mekkora része pusztul el az állománynak átlagosan, ha nem kerül sor kényszervágásra?

Érdemes tudni, hogy az ASP gyenge ragályozó képességű betegség, ezért egyik állatról a másikra lassan terjed. Egyszerre csak az állomány körülbelül 10 százaléka fertőződik meg. A fertőzött állatoknak azonban jellemzően a 95 százaléka 3-5 napon belül elpusztul. Tömeges megbetegedés, elhullás csak a járvány későbbi szakaszában, járványügyi intézkedések hiányában következne be, illetve ha közös forrásból (például fertőzött takarmány, alom) egyszerre sok állat fertőződik.

Ki végzi a kényszervágást?

A betegség gyanúja vagy megállapítása esetén járványügyi intézkedésként nem kényszervágás, hanem az állatok leölése történik, a hullákat ártalmatlanítják. Hazánkban a betegség csak a vaddisznóállományban van jelen. Gyanú alapján sor került már háztáji állományok felszámolására. A laboratóriumi vizsgálatok azonban egyetlen esetben sem igazolták a vírus jelenlétét.

A mangalicára is veszélyes az afrikai sertéspestis - képünk illusztráció
A mangalicára is veszélyes az afrikai sertéspestis – képünk illusztráció

Milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani?

A leölt házisertésekért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, nem jár kártalanítás. 

A kártalanítás alapja a tenyésztő szervezetek által adott időszakra megadott tenyészérték, hízók esetében pedig a helyben aktuális átvételi ár. A tartókra a fentiek vonatkoznak a gyanú alapján leölt állatok esetében is.

A vadászatra jogosultakra vonatkozóan a kártalanítás szabályait “Az afrikai sertéspestis mentesítési tervben előírt egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos állami kártalanítás részletes szabályai” című cikk részletesen leírja. A vadásztársaságok az állategészségügyi hatóság által elrendelt járványügyi intézkedés során kilőtt vaddisznók után állami kártalanításra jogosultak, amelynek összegét az Országos Magyar Vadászkamara által javasolt értékek szerint állapította meg a hatóság. Külön kártalanítási összeg jár a mintavételért és a testek ártalmatlanításáért is. Az „elmaradt haszon” ugyanakkor a kártalanítás során nem vehető figyelembe.

Hova kerülnek az ASP miatt elpusztított állatok tetemei?

Az elhullott és kilőtt vaddisznók hulláit a jogszabályoknak megfelelően, arra engedéllyel rendelkező üzemben megsemmisítik. A sertéshullák ártalmatlanítása alapvetően állati melléktermék feldolgozóban történik.

A Nébih afrikai sertéspestis tematikus aloldalán számos további hasznos információs anyag érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Csurja Zsolt

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Nem volt fertőzött az Ukrajnába exportált csirkehú... …ugyanis nem is exportáltunk csirkehúst irányukba. Ukrajna szerint 178 tonna szalmonellával és lisztériával fertőzött csirkehús került a piacukra Magy...
Sertés tőkehús – figyelni fogják a kereskedő... A jövő évre tervezett sertéshús áfacsökkentést fokozottan figyelemmel fogják követni a Nemzetgazdasági minisztérium szakemberei. Amennyiben a keresked...
Piaci körkép – élő sertés és sertéshús 1,9 százalékkal emelkedhet a világ sertéshús-előállítása 2015-ben az előrejelzések szerint. Eközben az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen...
Állami támogatás kapható a kéknyelv vakcinázásra... Idén jól állunk a kéknyelv betegség terén. Hazánkban 2015-ben nem volt újabb megbetegedés, de a gazdák figyelme továbbra sem lankadhat, bármikor felüt...
Külkereskedelmi információk az első negyedévről... Vegyesen zárta az első negyedévet a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmünk. A sertés- és a baromfihús külkereskedelme gyengült, míg a kuko...
Kéknyelv betegséget mutattak ki Tolnában Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges in...