A koronavírus járvány sok magyar vásárló számára hozta el a tudatosság idejét a vásárlásoknál is. Rájöttek, hogy amikor a korlátozások miatt a kedvenc éttermük, márkájuk, vagy kisboltjuk fennmaradása a tét, azzal tudják segíteni a vállalkozást, ha ott költik a pénzüket. Sokan tudatosan előnyben részesítik a hazai termékeket. Ennek hátterében sok különféle ok áll a lokálpatriotizmustól kezdve, a karbonlábnyom csökkentésén át a spórolásig. De vajon mennyi magyar áru van az üzletláncok kínálatában?
A Pénzcentrum anyagából kiderült, hogy a boltláncok többféle okból tartanak egyre több magyar terméket a polcokon. Az olcsóbb beszerzés, a frissesség, a fenntarthatóság, a helyi termelők támogatása és a keresletnövekedés mind ilyen. De még ezeken túl is számos ok miatt nő a hazai termékek aránya. A folyamatok felgyorsulásának eredményeként pár év múlva már egészen más kínálat lehet majd a boltokban, mint 5-10 évvel ezelőtt.
Harcol és egyezkedik a kormány a boltláncokkal
A vásárlói tudatossággal párhuzamosan az élelmiszerboltok, -boltláncok képviselői is egyre inkább törekedtek rá, hogy minél több minőségi, egészséges, környezetbarát, bio, vegán, fair trade, fenntartható, természetes és egyéb, általában magasabb minőségű termék legyen a polcokon. Ezek között, mellett az is fontos, hogy az árucikk magyar legyen. A boltok nyilatkozatai az igazolják, hogy a vásárlók kifejezetten keresik a magyar termékeket, ezt az igényt kiszolgálva pedig a kereskedők előszeretettel helyezik azokat a kínálatba.
Ezt a trendet a kormány is támogatja: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) folyamatosan konzultációt kezdeményezett a hazai kiskereskedelmi áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok tovább növeljék a magyar beszállítók arányát. Ezekben a törekvésekben pedig a boltláncok is partnerek.
Azonban azzal párhuzamosan, hogy növelnék a magyar termékek számát és arányát az élelmiszerboltok polcain, a kormány céljai között szerepel a külföldi láncok kiszorítása is az országból. Lázár János kormánybiztos a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében még 2020. december elején egy agrárkonferencián nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg. Később, február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Évnyitón fejezte ki sajnálatát azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között – írták.
Raskó György agrárközgazdász szerint az ilyen bejelentéseknek nincs realitásuk. Úgy véli, a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta: adminisztratív úton elképzelhető lett volna a multik elüldözése. Viszont ahhoz az EU-nak is lenne egy-két szava. Nem valószínű, hogy engednének ilyen lépést. Viszont rendelkeznek a kiskereskedelmi láncok megvédéséhez szükséges minden eszközzel. Az adminisztratív kiszorítás egy “blöff” Raskó György szerint, aki azt is elmondta, hogy komoly felháborodásra lehetne számítani a vásárlók részéről is.
Amennyiben a falvak, nagyközségek és kisvárosok széléről eltűnnének a nagyobb áruházláncok, és csak a kisebbek közül választhatnának a vásárlók, nem örülnének – fogalmazott. Továbbá, ha a multiknak távoznia kellene Magyarországról, azzal csökkenne a verseny. Drágább lenne az élelmiszer és rosszabb lenne annak minősége. Ezzel nemcsak a magyar fogyasztók, de a termelők és az állam is rosszul járnának – mondta Raskó György. A külföldi láncok kiszorításának szinte csak kedvezőtlen hatásai lehetnek a gazdaságra. Ráadásul a szektor munkavállalói is rosszabb feltételekkel szembesülnének.
A vásárlókat is foglalkoztatja a téma
A Pénzcentrum több szavazást is indított az elmúlt hónapokkal azzal kapcsolatban, mennyire részesítik előnyben az olvasóik a magyar termékeket. Illetve számít-e nekik, hogy ezeket magyar tulajdonú, vagy multinacionális diszkontban, áruházban veszik-e meg. A felmérések eredményei itt olvashatók.
Roskadoznak a polcok a magyar termékektől
A Pénzcentrum nemrég megkereste a hazai élelmiszerboltokat, hogy kiderüljön, valójában milyen arányban tartanak magyar termékeket. Kérdés volt még, hogy milyen területeken bővítették ezek kínálatát az elmúlt években és milyen célokat tűztek ki a jövőre nézve? A számszerű összehasonlítás nehézkes lenne, ugyanis nem ugyanannyi és ugyanannyi fajta termék van például egy kisebb Aldi, mint egy nagy Auchan polcain, így az arányok is eltérnek. A boltláncok válaszai azonban így is kedvező képet mutatnak.
Aldi
Az ALDI a lap kérdéseire azt közölte: a vállalat magyarországi piacra lépése óta törekszik arra, hogy minél több terméket szerezzen be itthonról. A kezdetek óta számos zöldség és gyümölcs, tejtermék és tőkehús kerül magyar termelőktől és feldolgozóktól az áruházlánc polcaira. Egyre több vásárló keresi a kiváló minőségű magyar termékeket. A vásárlók elégedettségén túl az ALDI magyar termékekkel kapcsolatos törekvése a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára szintén előnyös. Az áruházlánccal kötött partnerség ugyanis hosszú távú lehetőséget nyújt számukra a honi piacon. Az együttműködés környezetvédelmi szempontból is fontos mind a gyártóknak, mind pedig a lakosság számára. A rövidebb szállítási láncnak köszönhetően ugyanis csökken az értékesítés karbon-lábnyoma – válaszolták. Azt is megosztották a portállal, hogy a magyar termékek arányának legnagyobb bővülése a zöldség és gyümölcs termékkategóriában, a tejtermék választékban, valamint a szárnyashús kínálatban figyelhető meg.
A szárnyashús döntő többsége már korábban is magyar beszállítóktól érkezett. A vállalat azonban a tavalyi év során szintet lépett: üzleteiben tavaly nyár óta már csak magyar szárnyashús található. Ezen felül nem csupán az állandó, hanem a szezonális kínálat is magas minőségű, kitűnő ár-érték arányú, kizárólag magyar szárnyashúsból áll.
Az ALDI állandó és akciós kínálatában 2019 és 2020 között 2 százalékponttal nőtt a magyar termékek aránya, ami így megközelíti a 60 százalékot. Ez a 12 hónap alatt elért eredmény azért is siker, mert a beszerzési környezet számos kihívást rejt magában – közölték.
Auchan
Az Auchan válaszából az derült ki, hogy a boltlánc stratégiájának központi eleme a helyi termékek és termelők támogatása. A vállalat létrehozta a saját közvetlen termeltetési programját, amelynek középpontjában a kiváló és ellenőrzött minőség áll. Évről évre azon dolgozunk, hogy minél többet tegyünk ennek irányába és bővítsük a kiváló hazai termékkínálatot. Jelenleg is olyan kiemelkedő programok futnak nálunk, mint például a „Gazdától az asztalig” elnevezésű aktivitás, amely egyre több területet fed le.
Ma már több mint 250 magyar termelővel dolgozunk együtt, a beszállítói programunkban pedig magas minőségbiztosítási sztenderdeket állítottunk fel, hogy vásárlóink a lehető legjobb hazai termékek közül tudjanak válogatni – írták.
Az Auchan azt is megírta: több mint 100 termék rendelkezik a Magyar termék, Hazai termék vagy a Hazai feldolgozású termék védjeggyel. 2020-ban el is nyerte a vállalat a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade Magazin által alapított Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat. Ez szerintük annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban a boltlánc sokat tett a hazai termékek népszerűsítésért, illetve a járvány okozta helyzetben különösen támogatták a magyar gazdákat.
Az Auchan azt is megosztotta válaszában, hogy a beszerzési politikájukban eddig is tudatosan arra törekedtek, hogy a hazai gyártók magyar termékeit helyezzék előtérbe. A tejtermékek, a húsok, zöldségek, gyümölcsök esetében volt a legnagyobb bővülés. Folyamatosan fejlesztik a Gazdától az asztalig programot is, ami nemcsak a magyar termelőket támogatja, hanem a fenntarthatóság szempontjából is lényeges – írták.
A boltlánc célja a jövőben, hogy tovább bővítsék a magyar, illetve hazai termékek körét a választékban. Ennek egyik részét adják a hazai gyártókkal fejlesztett sajátmárkás termékek. A másikat pedig a friss tradicionális szektor azon területei, amelyek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasághoz. Ezek többek között a hústermékek, a zöldség-gyümölcs, és az alapvető élelmiszerek kategóriái. Ezt a már korábban említett Gazdától az asztalig program keretében tervezik megvalósítani.
SPAR
A SPAR azt írta, hogy a magyar termékeket egyértelműen előnyben részesítik vásárlók, kiváltképp a frissáru területen. Az élelmiszerlánc válasza szerint a stratégiájuk meghatározó eleme a frissesség. Ezt pedig a rövid ellátási lánccal képesek garantálni, helyi termelők bevonásával, ezzel is támogatva a kiváló minőségű magyar élelmiszereket és ezen keresztül a magyar agrárium szereplőit. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2018-as kutatása szerint a SPAR Magyarország kereskedelmi forgalmának 87,5 százalékát az élelmiszerek teszik ki. Ezek 92,9 százaléka hazai beszállítóktól érkezik. Ennél frissebb adatokat a portál nem talált a jelenlegi kínálatról. Viszont azt elárulta a vállalat, hogy az elmúlt időszakban megnőtt kereslet miatt úgy döntöttek, hogy bővítik a gyártási kapacitásukat a húsáruk terén.
2020 novemberében a vállalat tulajdonába került a ZIMBO Perbál Húsipari Termelő Kft. perbáli üzemegysége, amelynek köszönhetően „kipróbált, nagy kapacitásra képes, magas minőséget szem előtt tartó egységgel bővült a SPAR-csoport, amely tovább növeli a magyar termelők lehetőségeit a piacon” – közölték.
A jövőbeli tervekkel kapcsolatban elárulták, hogy a magyar élelmiszeripar erőteljes támogatására törekszenek. A kiskereskedelmi áruházlánc a fenntarthatóságot is szem előtt tartó, kreatív, hipermarketben piacképes termékeket keresett a Hungaricool by SPAR verseny keretében, amely idén folytatódik. A kezdeményezéssel csatlakoztak a Cápák között című üzleti show-hoz. A verseny fokozott jelentőséggel bír a koronavírus járvány időszakában. Nyertesei számra a vállalat áruházai stabil, folyamatos felvevő-piacot jelentenek, biztosítva a működést és a munkaerő foglalkoztatását – közölték.
Beszállítói rendszer, támogatás, összefogás
A versenyen túl a SPAR az idei évtől regionális beszállítói rendszert alakít ki. Az 1,7 milliárd forint értékű program növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, továbbá új munkahelyeket is teremt. A SPAR a versenyhatóság felé vállalta, hogy 6 regionális szállítói központot (Győr, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) alakít ki a helyi kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére – írták.
A jó minőségű magyar termékek védelme és a hazai termelők támogatásának jelentősége különösen megnőtt a koronavírus okozta világjárvány miatt. A SPAR Magyarország régóta elkötelezett a hazai áruk és termelőik iránt, így a vállalat csatlakozott a Vedd a hazait! Védd a hazait! kampány őszi időszakához is. A közösségi összefogás és a hazai termékek támogatása hozzásegíti az iparág szereplőit, hogy sikeresen tudják maguk mögött ezt a kihívásokkal teli időszakot – válaszolták.
Tesco
A Tesco azt válaszolta, hogy szorosan együttműködnek a magyarországi szállítókkal, és platformot biztosítanak számukra az export piacok eléréséhez is. 2019/20-ban a frissáruk 71 százalékát és a csemegeáruk 50 százalékát magyarországi szállítóktól szerezték be. Büszkék vagyunk rá, hogy a vásárlók számára és a magyar agrárium szempontjából kiemelten fontos szegmensekben évek óta 100 százalék a magyar termékek aránya. Beleértve a tojást, a baromfi- és pultos sertéstermékeket vagy éppen a kefirt. Továbbá a szezonban a magyar dinnyét, amelyet cseh és szlovák áruházainkba is exportálunk – közölték. Azt is írták, hogy fontos az áruházlánc számára a magyar szállítók fejlesztése és a kapacitásaik növelése. Éppen ezért csatlakoztak az ITM/AM szállítófejlesztési programjához. A Tesco Product Partner program keretében pedig néhány kiemelt magyar szállítóval hazai és közép-európai szinten is együttműködnek hosszú távú, szoros partnerségben, és segítik őket a régión belüli növekedésben.
Van olyan hazai családi vállalkozás, amely évek óta szállít tejtermékeket a Tescónak, és az egyre fontosabbá váló egészséges táplálkozási igényekhez fejlesztett mentes termékeik hamarosan a cseh és szlovák Tesco áruházakban is elérhetők lesznek.
Azt is elárulták, hogy partnerként működnek együtt magyarországi szállítókkal, köztük a 86 frissáru- és a 47 csemegeáru-szállítóval. A több mint 320 partner közül, akikkel a sajátmárkás termékek szegmensben dolgoznak együtt, 44 százalék helyi vállalkozás. A sajátmárkás frissáru-szállítóiknak pedig 63 százaléka magyar. A hosszú távú kapcsolat jegyében stabil keresletet biztosítunk megbízható szállítóinknak termékeik iránt, elősegítve ezzel vállalkozásuk bővítését és fejlesztését. Ez egyben lehetővé teszi, hogy garantáltan kiváló minőségű, helyben beszerzett, megfizethető árú, egészséges és fenntartható termékekkel lássuk el fogyasztóinkat – írták.
A portál megkereste a LIDL Magyarországot is, azonban a vállalat nem kívánt a kérdésben nyilatkozni. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
