Súlyos következményekkel járhat, ha a kormány a Lázár János kormánybiztos által felvázolt módon, nyíltan protekcionista politikával és a multinacionális cégek Magyarországról történő kiszorításával erősítené a hazai élelmiszerbolt-hálózatot. A szakértők egy része szerint egy ilyen döntésnek csak a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók lehetnek a károsultjai. Cikkünkből kiderül, miért és hogyan gondolják ezt.
Az élelmiszer kiskereskedelmi piacot a magyar vállalkozásoknak kell uralniuk, a külföldi láncok erejét pedig meg kell törni- jelentette be Lázár János a Portfolio Csoport nemrég megrendezett Agrárszektor 2020 Konferenciáján. A kormánybiztos ezt vagy egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is el tudja képzelni. A hódmezővásárhelyi politikus szerint a külföldi kiskereskedelmi láncokat a függetlenség, a nemzeti önrendelkezés és a mezőgazdaság újjászervezése érdekében folyamatosan ki kell szorítani a országból. Egyéb eszközök mellett akár a különadó intézményét is bevetve – számolt be róla a Népszava.
Már van is rá példa, 11 milliárd pluszbevétel az eredménye
A koronavírus-járvány első hullámában a kormány már végre is hajtott egy ilyen lépést. A gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva különadót vetett ki a kiskereskedelmi láncokra, írta meg a Népszava. A májustól hatályba lépett jogszabály alapján a 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et. Így összességében nem az előzetesen számolt 36, hanem közel 47 milliárd forintnyi bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a 10 legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből.
Nagy kérdés, hogy vajon van-e, lesz-e olyan magyar nagyvállalkozó vagy csoport, amely képes átvenni a multik majdnem 2 ezer milliárd forintos éves forgalmat elérő piaci részesedését?
Erre akkor lehet esély, amennyiben politikai segédlettel, szabályozási eszközökkel – mint amilyen a különadók, a vasárnapi boltzár és a plázaépítési stop is volt -, jelentősen meggyengítik a nagy láncokat. Így azok veszítenek értékükből és áron alul szabadulnak meg magyarországi érdekeltségeiktől. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, ahogyan az eddigi próbálkozások is mind kudarcba fulladtak. Ezek a nemzetközi láncok ugyanis nem országokban, hanem régiókban gondolkodnak.
Nincs megfelelő helyettes?
Dávid Ferenc közgazdász szerint azonban hazánkban olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a nagy bolthálózatokkal, talán egy, ha van. Ám kétséges, hogy rendelkezne-r akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót. A több tucat nagy hipermarket piaci értékét nehéz pontosan meghatározni, mert a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni. A fenntartásuk drága, az pedig kétséges, hogy van-e olyan hazai vállalkozás, amely képes lenne akár egy, vagy több ilyen ingatlant hasznosítani. Mivel az érdeklődők köre is korlátozott lenne, a vevő pozíciója erős lehet. Igaz, ez éppen a kivonulás ellen is szólna, hiszen ezek a vállalatok nem szívesen adnák el veszteséggel az ingatlanjaikat.
Ingatlanüzlet és hatások
Hosszabb távon azonban ezek veszítenek is jelentőségükből, miután az online kereskedelem feltartóztathatatlanul bővül, illetve a városok szövetébe jobban illeszkedő kisebb, 500-1000 négyzetméteres üzletek nyernek teret – oszotta meg véleményét Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ezekben az ingatlanokban sokféle funkció települhetne, ráadásul a jobb helyeken található üzletek ingatlanként is igen értékesek. A zöldmezős óriási ingatlanokkal szemben széles kör jelentkezhet vevőként, ami az eladó alkupozícióját erősítené. Budapesten egy 1000-1500 négyzetméteres alapterületű eladó üzlethelyiség átlagos kínálati ára 450-490 millió forint. A megyeszékhelyeken a hasonló méretű ingatlanok 250-300 millió forintos áron cserélhetnek gazdát – fogalmazott Balogh László.
Sok korábbi befektetés bukhat
Mindez azonban csak feltételezés, amíg nem ismertek a konkrétumok és a multik szándékai. A kiszorításra ítélt multik az elmúlt évtizedekben 100 milliárdokat fektettek a bolthálózat, a technológia, az informatika, a logisztika kiépítésébe és vélhetően ezt a rendszert nem fogják ingyen átadni senkinek. Az adófizetőknek igen sokba kerülne ezeknek a hálózatoknak a nemzeti kézbe juttatása. A kormánybiztosi terv megvalósításának következménye a verseny kiiktatása lenne. Ez pedig törvényszerűen maga után húzná az árak emelkedését. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája éa a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál – jegyezte meg Dávid Ferenc közgazdász. A hazai termelők jó része pedig nem képes mindig azonos minőségű és mennyiségű árut szállítani.
A beszállítóknak is búcsút kellene mondani?
Amennyiben a multiknak mégis mennie kellene, nem csak a tudásukat viszik el, de a nemzetközi beszállítói körüket is. Továbbá kérdéses, hogy továbbra is vásárolnának-e magyar termékeket, ahogyan ezt most teszik. Jelenleg a multiknál 70-80 százalékos a magyar áruk aránya. A láncok külföldi hálózatukba is szállítanak magyar árukat. Ráadásul ezek a nemzetközi láncok a náluk dolgozó mintegy 100 ezer munkavállaló legjavát is vihetnék magukkal más országokban működő üzleteikbe, a magyar bérek többszöröséért. A magyar láncok többnyire a multiknál alacsonyabb béreket fizetnek, ez sem vonzana sok itthon maradt dolgozót – mondta Dávid Ferenc. A közgazdász szerint a Lázár-terv minden befektető számára nagyon rossz üzenet. A kormány több mint 80 stratégiai partnerét is elgondolkodtathatja, hogy Lázár János ennek a klubnak a tagját, a brit tulajdonú, legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncot is kiszorítaná az országból.
