Ilyen volt a budapesti Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia

Budapesten rendezték meg a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (ECPA) július 19-22. között. Magyarország először kapta meg a program rendezési jogát, amin 26 ország 116 előadója gyűlt össze azért, hogy bemutassa az elmúlt évek precíziós mezőgazdasági kutatásait. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy tovább erősödjön a technológia magyarországi elterjedése, másrészt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhették régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthattak ki a helyi és külföldi résztvevőkkel. […]

Tovább…

A jó termés múlhat a tarlóhántás minőségén

Javában tart a gabonák betakarítása, a termelők aratják a táblákon a növényeket. Fontos, hogy a talajok ápolására ilyenkor is figyelmet kell fordítani, mivel a megfelelő tarlóápolás meghatározhatja a következő évi termést. Ilyenkor tud egy kicsit megpihenni a talaj és felkészül a következő tenyészidőszakra. A tarlóápolás műveletének elhagyásával növekszik a talaj vízvesztesége, csökken a biodiverzitás és romlik a talaj állapota. […]

Tovább…

A nehéz helyzetben még komolyabb kihívások előtt áll a takarmánygyártás

A sikeres állattartáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányra van szükség, ami az állattartás kiadásainak meghatározó eleme. A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ. Az elemzés arra is kitér, hogy a szakértők a következő 1-2 évtizedben nem számítanak arra, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban. […]

Tovább…

Fontos tudnivalók a Közös Agrárpolitika újdonságairól

A Közös Agrárpolitika reformjának tárgyalásai során 2021. május 25. és 26. tartottak egy szupertrilógust, amellyel párhuzamosan 26-án és 27-én a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) is ülésezett. A társjogalkotók pozíciója viszont akkor olyannyira eltért egymástól, hogy nem született megállapodás. A június 24-25-i trilóguson végül sikerült előzetes megállapodást elérnie a Tanácsnak és az EP-nek a KAP reform politikailag kiemelt kérdéseiben. Ezután a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén a miniszterek támogatásukról biztosították a reformcsomag kompromisszumait. […]

Tovább…

Változtak az őstermelői értékesítés szabályai

Egyre több őstermelővel lehet találkozni a nyár folyamán a piacokon, ezért érdemes áttekinteni az őstermelői értékesítés vonatkozó előírásait is. 2021. január elsejétől hatályba lépett az új, családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény és ezt követően az annak végrehajtására kiadott 665/2020. kormányrendelet. Ezek átfogóan szabályozzák a mezőgazdasági tevékenységet folytatók esetében az ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az őstermelői értékesítés szabályait is. […]

Tovább…

Egyszerűbb az indulás az élelmiszer-vállalkozások számára, mint korábban

Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, a vendéglátás és az étkeztetés területén. Amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég. Ráadásul az elektronikus ügyintézés választásával néhány percre rövidülhet az ügyintézés FELIR-t érintő része. A jogalkotó a különengedély-kötelezettséget 2021. július 1-től megszüntette, de a fogyasztók továbbra is számíthatnak az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság támogató felügyeletére a FELIR azonosító kötelezettség pedig továbbra is megmaradt. […]

Tovább…

Már csak ezer példány van a hucul lófajtából

Több más ősi háziállatfajtához hasonlóan a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Pedig egykor nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kisméretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát. A hucul a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. A hazai állomány fennmaradása egy, az 1960-as években végrehajtott állatkerti gyűjtésnek köszönhető. […]

Tovább…

Messze híre megy az orosházi kivinek – jön a banán is?

Az internet hajnalán még jóval korlátozottabbak voltak a weben elérhető információk, így nemhogy a szakszerű kivitermesztésre, de még a laikusok számára hasznosítható útmutatóra sem igen lehetett példát találni. Az orosházi születésű Lászlóffy Arnold 2001-ben egy női magazinban olvasott arról, hogy Magyarországon nemhogy megél, de értékelhető mennyiségű termést is produkál a növény.
A kínai eredetű kivire egy tévhit miatt ragadt rá a déligyümölcs jelző. Ezért sokan megrökönyödnek, ha azt hallják, valaki ezt a növényt ülteti a kertjébe. A kivitermesztés azonban koránt sem légből kapott ötlet. Többen már a kétezres évek elején meglátták benne a potenciált. Így volt ez Arnolddal is, aki több ezer kilométeres távolságból egyengeti orosházi kivikertjének sorsát. […]

Tovább…