A Közös Agrárpolitika reformjának tárgyalásai során 2021. május 25. és 26. tartottak egy szupertrilógust, amellyel párhuzamosan 26-án és 27-én a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) is ülésezett. A társjogalkotók pozíciója viszont akkor olyannyira eltért egymástól, hogy nem született megállapodás. A június 24-25-i trilóguson végül sikerült előzetes megállapodást elérnie a Tanácsnak és az EP-nek a KAP reform politikailag kiemelt kérdéseiben. Ezután a Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén a miniszterek támogatásukról biztosították a reformcsomag kompromisszumait.
Az előzetes politikai megállapodás részletei
Az agrár-ökológiai alapprogram (eco-scheme): a közvetlen kifizetések minimum 25 százalékát kell a gazdák által egyébként önkéntesen választható, az alap jövedelemtámogatás környezeti feltételeinek teljesítésén túlmutató „zöld” intézkedések megvalósítására fordítani. A kétéves tanuló időszakban egy 20 százalékos, úgynevezett „floor” mechanizmust vezetnek be (külön százalékos arány meghatározása, ami alatt nincs lehetőség a tervezett, de fel nem használt források más közvetlen kifizetésekre történő átcsoportosítására), így a maradék 5 százalék esetében a fel nem használt források szabadon átcsoportosíthatók lesznek más közvetlen kifizetési jogcímre. A NAK foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Nem veszik el a 2 százalék
Amennyiben az első két évben az alulköltés több mint 5 százalék, akkor az 5 százalék feletti részt a későbbi években az agroökológiai alapprogramra kell fordítani. Ezt követően 2025-ben és 2026-ban 2 százalékos rugalmasságot alkalmaznának, ami azt jelenti, hogy a 2 százalékot meg nem haladó alulköltés nem vész el, ha azt a tagállam az agroökológiai programra használja fel a programozási időszak végéig. Emellett a vidékfejlesztési források környezeti ráfordításai esetében kötelezően előírt 30/35 százalékot meghaladó költései beszámíthatóak lennének az agroökológiai alapprogram kiadásaiba.
- kondicionalitás: a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) 8 (vetésforgó) kapcsán lehetőség nyílik a terménydiverzifikációra, valamint a másodvetések elismerésére is. A HMKÁ 9 (nem termő területek és tájképi elemek) esetében nem került sor egységes százalékos küszöb meghatározására tagállami szinten. Üzemi szinten a szántóterület legalább 4 százalékát kell parlagon hagyni. A nem termő területek és tájképi elemek mértéke 7 százalék kell, hogy legyen abban az esetben, ha a nitrogén-megkötő növények és köztes kultúrák – növényvédőszerek alkalmazása nélkül – is beszámításra kerülnek. Ez esetben ebből 3 százalékot kell parlagon hagyni. Mind a HMKÁ 8, mind a HMKÁ 9 esetében a 10 hektár alatti szántóterületek mentesülnek ezen előírások alkalmazása alól.
- redisztributív támogatás: a tagállam számára kötelező bevezetni a közvetlen támogatások 10 százalékának megfelelő mértékben. Ettől akkor lehet eltérni, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy az újraelosztási célt más intézkedésekkel teljesíti.
Capping, degresszió, zöld költés
- capping: alkalmazása önkéntes és csak az alap jövedelemtámogatásra vonatkozik, amennyiben viszont egy tagállam annak bevezetése mellett dönt, akkor azt kötelezően 100 ezer euró fölött 100 százalékos mértékben kell alkalmaznia.
- degresszió: maximum 85 százalék vonható el, 60 ezer eurós összeghatár felett. Ha a tagállam úgy határoz – mind a capping, mind a degresszió esetében – lehetőség van a valódi munkabér költségek teljes levonására.
- termeléshez kötött támogatások: megmaradt a jelenleg is alkalmazott a 13+2 százalékos mérték, azonban a támogatható termékek közül kikerült az étkezési burgonya, illetve beillesztették a víz keretirányelvre történő hivatkozást.
- szociális kondicionalitás: 2023-től még csak önkéntes alapon kerül bevezetésre, azonban 2025-től kötelező lesz alkalmazni.
- II. pilléres (EMVA) kötelező zöld költési arány: a vidékfejlesztési források 35 százalékát kell környezet- és éghajlatvédelmi intézkedésekre fordítani, a természeti hátránnyal érintett területek támogatására fordított kifizetéseknek viszont csak 50 százaléka számítható bele. A többi beavatkozás – beleértve az állatjóléti kifizetéseket és zöld beruházásokat – 100 százalékos mértékben kerül beszámításra.
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek működési programjainak zöld költési aránya: 15 százalék.
Green Deal, öntözés, kistermelők, fiatal gazdák
A Zöld Megállapodásban foglaltaknak történő megfelelés: a Közös Agrárpolitika stratégiai tervek jóváhagyása során csak alap jogi aktusban rögzített követelmények kérhetők számon a tagállamokon. Ugyanakkor az EP kérésére egy preambulum bekezdés rendelkezik arról, hogy a Bizottság a stratégiai tervek értékelése során figyelembe veszi, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás stratégiákban szereplő célokhoz.
öntözési beruházások: a megállapodás szerinti szövegjavaslat nem biztosít derogációt a víztestek vizsgálata alól.
kistermelői támogatás: az EP által javasolt 1250 eurós felső korlát lett a megállapodás része (de az összeg még nem teljesen egyértelmű).
fiatal gazda támogatás: a közvetlen támogatási boríték 3 százalékának megfelelő összeget kell a fiatal gazdák támogatására támogatásra fordítani az I., II. vagy mindkét pillérből. A vidékfejlesztési források esetében a fiatal gazda beruházási támogatások csak 50 százalékos mértékig számíthatók be és csak abban az esetben, ha ezeknél a beruházásoknál a tagállam az alap 65 százalékos társfinanszírozásnál magasabb arányt alkalmaz.
mezőgazdasági tartalékalap: minden év elején 450 millió eurót különítenek el erre a célra, azonban ez kiigazítható, módosítható. A 2022-ben fel nem használt összegek még átkerülnének a 2023. évi költségvetésbe, ezt követően azonban a tartalék induló összege feletti részt vissza kell téríteni a kedvezményezetteknek. A pénzügyi fegyelmet végső megoldásként alkalmaznák a 2000 eurós küszöb megtartásával.
Szabályok, kötelezettségek, kereskedelem
kötelezettségvállalások automatikus visszavonása: a vonatkozó határidő N+2 lesz a 2023., 2024., és 2025. évben.
támogatások terén felvetődő szabálytalanságok: az ezek feltárását is szolgáló ARACHNE adatbányászati eszköz használata önkéntes lenne.
nemzetközi kereskedelem: az EP nyomására erre vonatkozóan három külön nyilatkozat elfogadásáról döntöttek: az EU egészségügyi és környezetvédelmi normáinak importált mezőgazdasági termékekre történő alkalmazásával kapcsolatos proaktív multilaterális szintű részvételéről, az arról készítendő jelentésről, valamint az említett normák alkalmazásáról, illetve a harmadik országokból származó mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek behozatalával kapcsolatos teendőkről, különös tekintettel az aktív hatóanyagokra és a szermaradvány határértékek behozatalra vonatkozó tolerancia értékének felülvizsgálatára.
Az állami intervencióra jogosult termékek közé a cukor végül nem került be. Közös nyilatkozatban szerepel azonban a cukorpiac helyzetével kapcsolatos tanulmány eredményeinek 2021 végéig történő nyilvánosságra hozatala és egy magas szintű szakértői munkacsoport létrehozása.
A következő lépések
Fontos megjegyezni, hogy megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-től induló szlovén elnökség alatt kerül sor, tehát az előzetes megállapodásban szereplő szabályok csak később fognak biztossá válni.
Ezután következik majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály (KAP Stratégiai Terv rendelet, Horizontális rendelet és az Egységes közös piacszervezésről szóló rendelet módosítása) formális elfogadása mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben.
A tagállami Közös Agrárpolitika Stratégiai terveket 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.
