Gazdálkodás

Forradalmi átalakulást hozhat a gombatermesztés számára a magyar fejlesztés

Élelmiszeripar

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai. A természetes újrakomposztálódási folyamat során vett mintákból mikroorganizmusokat – baktérium- és gombatörzseket – izolálnak. Ezeket fajszintű molekuláris azonosítás után törzsgyűjteményben helyezik el. A kiválasztott baktérium- és gombatörzsek fermentációs körülményeinek optimalizálását követően termék-prototípusokat hoznak létre. Az eredményként kapott takaróföldet gombatermesztési kísérletekben tesztelik. […]

Tovább…

Juhok legelik le a napelemparkok növényeit az Egyesült Államokban

Technológia

Sokszor előfordul, hogy egy terület az állattartás és a napelemparkok számára is kiválóan megfelel. Az ilyen területek közös tulajdonságai, hogy nagyok, nagyjából sík terepen vannak, és sok ideig kapnak napfényt, mivel mentesek a magas növényzettől. Ezért a napenergia-termelők egyre gyakrabban bérelnek mezőgazdasági területeket a működésükhöz. Ám az kérdéses, hogy fér meg egymással az állattenyésztés és a napelemek sora. Anyagunkból kiderül, hogy van megoldás. […]

Tovább…

Két növényből készítünk egyet, de megéri!

Zöldség-gyümölcs

A jövedelmezőséghez a kertészetben is egyre fontosabb az egységnyi területen elérhető minél nagyobb termésmennyiség. Ebben és a termésbiztonság javításában is szerepe lehet az oltásnak.
Az oltást a fás szárú növények példáján keresztül már több mint 3500 éve ismeri az emberiség, ám azt jóval később követte a lágy szárú fajok oltása. A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű növényekkel szemben, ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, nagyobb a szaporítóanyag-költség. […]

Tovább…

Tarolnak a lengyelek a fekete ribizli piacán: övék az uniós termelés több mint háromnegyede

Zöldség-gyümölcs

Lengyelország a világ második legnagyobb feketeribizli-termelője Oroszország után. A lengyelországi szegmens adja a globális termés 25 százalékát.
A ribizli rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, és a vércukorszintre is jó hatással van. Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően kitűnő egészségmegőrző hatása van. […]

Tovább…

Kulcsfontosságú az optimális egészségi állapothoz a magas D-vitaminszint a vérben

Szakcikkek

A D-vitaminnak számos szerepe van. Segíthet a tápanyagok felvételében, és szerepe van az immunválasz szabályozásában. Nagy kérdés, hogyan határozzuk meg a szükséges D-vitamin optimális szintjét, és mi az ideális módja ennek?
A Covid-19 világjárvány kitörésével az egészségükért aggódó emberek rengeteg elővigyázatos immunerősítő szert kezdtek el vizsgálni. Az egyik legnépszerűbb a D-vitamin bevitele. Különösen annak biztosítása, hogy a betegek vérszintje elérje azt az optimális szintet, amely a betegség leküzdéséhez szükséges. […]

Tovább…

Egyetlen szerződéssel átadhatják birtokaikat az idősödő gazdák

Gazdatér

Már régebben került a parlament elé olyan agrártárgyú törvénytervezet, amely jelentős átalakulást hozhat a hazai agráriumban. Az Agrárminisztérium viszont most elkészítette a gazdaságátadásról szóló javaslatát, amiből kiderül, hogy ki, kinek, milyen feltételek mellett adhatja át egyetlen szerződéssel az egész birtokát.
Sok tényező hátráltatta, illetve tette bonyolulttá az egyes mezőgazdasági üzemek öröklését, átadását, ami a generációváltás ütemére is károsan hatott. Hiába támogatta uniós forrás ezt a folyamatot, csak kevés érintett járta végig a nem egyszerű utat. […]

Tovább…

Kipusztultnak nyilvánították, de nagyon is él és szaporodik az aranysakál. Megoldás kell ellene!

állatvilág

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, amelyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.
A XIX. században a jelentős élőhely-átalakításoknak és a ragadozók üldözésének következtében a faj a XX. század első felében teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből. Az aranysakálnak nem élt bizonyítható szaporodó állománya hazánk területén a XX. század közepétől (utolsó hivatalos elejtés 1942, Derecske), ezért 1989-ben az aranysakál felkerült a magyar Vörös Könyvbe, és kipusztultnak nyilvánították. […]

Tovább…

Borjak és üszők – optimalizálható a teljesítményük

Állattenyésztés

A borjak egészsége és jóléte került reflektorfénybe a Dairy Research Partnership online konferencián, ahol brit kutatók számos projekt eredményeit osztották meg egymással.
Dr. David Bell, a Scotland’s Rural College (SRUC) munkatársa a korai életszakaszban a termikus környezetnek a borjak teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálta. Első kihívásként azt vizsgálták, hogy a borjakat sokkal alacsonyabb hőmérsékletnek tették ki, mint amihez a méhben hozzászoktak. […]

Tovább…