Borjak és üszők – optimalizálható a teljesítményük

A borjak egészsége és jóléte került reflektorfénybe a Dairy Research Partnership online konferencián, ahol brit kutatók számos projekt eredményeit osztották meg egymással.

Dr. David Bell, a Scotland’s Rural College (SRUC) munkatársa a korai életszakaszban a termikus környezetnek a borjak teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálta. Első kihívásként azt vizsgálták, hogy a borjakat sokkal alacsonyabb hőmérsékletnek tették ki, mint amihez a méhben hozzászoktak.

Bár a szarvasmarhafajtáknak különböző kritikus hőmérsékletei vannak, a jersey borjú alsó kritikus hőmérséklete sokkal magasabb, mint a holsteinié
1280Bár a szarvasmarhafajtáknak különböző kritikus hőmérsékletei vannak, a jersey borjú alsó kritikus hőmérséklete sokkal magasabb, mint a holsteinié (Fotó: Pixabay)

Bell az alacsonyabb kritikus hőmérsékletről beszélt – arról a pontról, amikor a borjúnak testtartást kell változtatnia, és mozognia kell a karámban, hogy melegen tartsa magát. Születéskor ez a hőmérséklet 15 °C körül van, de egy hónapos korban 0 °C-ra csökken, bár a szarvasmarhafajtáknak különböző kritikus hőmérsékletei vannak, a jersey borjú alsó kritikus hőmérséklete sokkal magasabb, mint a holsteinié.

A vizsgálatba 300 borjút vontak be egy egész évben borjazó tejelő állományban, ahol a levegő hőmérsékletét, a relatív páratartalmat, a szélsebességet, az élősúlyt és a klinikai egészségi állapotot a születéstől az élet 28. napjáig követték nyomon.

A borjú növekedési üteme

A borjakat a 6-14. naptól egyéni ólakban tartották, mielőtt csoportos elhelyezésbe kerültek. Az eredmények azt mutatták, hogy a december és február között a karámban született borjak alacsonyabb kritikus hőmérsékletnek voltak kitéve, és ez hatással volt a növekedési ütemre. A több alom és a hőlámpák felajánlása pozitív hatással volt a borjak egészségére és növekedési ütemére, de ez nem volt bizonyítható a borjúkabátot viselő állatok esetében.

Robert Hyde, a Nottinghami Egyetem doktori kutatója az egészséges és termelékeny borjak tartásának gyakorlati változtatásait emelte ki. Hyde elmondta, hogy a tejtermelő gazdaságokban a tejborjakat nehéz helyzetbe hozzák – a teheneknél sok az egészségügyi és jóléti probléma, így a borjakat gyakran hajlamosak elhanyagolni.

A kutatások szerint az Egyesült Királyságban a borjak közel fele légzőszervi megbetegedésekkel és hasmenéssel küzd (46%/48%), míg minden ötödik borjú nem éli túl a passzív átvételt, és az elhullási arány 4,5%-os.

A British Cattle Movement Service (BCMS) 2011 és 2018 közötti adatait figyelembe véve Hyde elmondta, hogy a gazdaságban elhullott állatok 25%-a életének első 3 hónapjában pusztult el.

A projekt központi része a borjúegészségügyi tervek kidolgozása volt. Összesen 60 tejtermelő gazdaságot választottak ki, meglátogattak, épületeket mértek, és 6 hónapon keresztül 15 percenként mérték a hőmérsékletet és a páratartalmat. Vérmintákat és kolosztrum-bakteriológiai vizsgálati eredményeket vettek, és nyomon követték a születési súlyt, az elválasztási arányokat, a betegségek és az elhullások arányát.

A legfontosabb eredmények

– Kolosztrum: A gazdáknak eleget kell etetniük (3/4 liter a születést követő 6 órán belül).

– Táplálás: A növekvő borjaknak naponta 6-8 literre van szükségük.

– Higiénia: A borjúketreceket 30 naponta, az ellőhelyeket pedig 21 naponta kell kitakarítani.

– Elhelyezés: A hőmérséklet nagyon fontos, a fészekrakás és a kiegészítő fűtés segíthet.

A borjúnevelési tervet a 60 gazdaság véletlenszerű felosztásával tesztelték, a gazdaságok fele 20 kulcstényezőt tartalmazó borjúnevelési tervet kapott. Az eredmények azt mutatták, hogy a borjútervet alkalmazóknál alacsonyabb volt az elhullási arány és a hasmenés, bár a tüdőgyulladás aránya nem változott.

Üszőlegeltetési rendszerek

Robert Patterson, az észak-írországi Hillsborough-ban működő Agro-Food and Biosciences Institute PhD-kutatója kiemelte az üszőlegeltetési rendszerek optimalizálását, mondván, hogy az elválasztás utáni gyakorlatok széles skálája létezik, és gyakran ez a tejtermelő rendszer leggyakrabban figyelmen kívül hagyott eleme.

A tanulmány a tejelő üszők optimális legelőadagját vizsgálta az optimális állati és legeltetési teljesítmény elérése érdekében
A tanulmány a tejelő üszők optimális legelőadagját vizsgálta az optimális állati és legeltetési teljesítmény elérése érdekében (Fotó: Pixabay)

Patterson szerint a tejtermelők a 24 hónapos elléspolitika alapján akarnak dolgozni, hogy a befektetésük megtérüljön. Ez azt jelenti, hogy az állatoknak 13 hónapos korukban kell elérniük a serdülőkort, és 15 hónapos korukban kell elleniük, ezért fontos a jó korai takarmányozás és a megfelelő élősúlygyarapodás. A fű alábecsült erőforrás – a legolcsóbb táplálék és értékes érték, ezért a lehető legtöbbet kell beépíteni az étrendbe – mondta.

Az első tanulmány a tejelő üszők optimális legelőadagját vizsgálta az optimális állati és legeltetési teljesítmény elérése érdekében. Ezen a területen korlátozott kutatások folynak, de az iparági iránymutatások 2-3% között mozognak a növésben lévő szarvasmarhák esetében.

A 159 napos kísérletben a szűz üszőkön a tejelő legelőtámogatás (testtömeg-%) azt mutatta, hogy a 0,8 kg/nap DLWF (kg/nap) értéket az üszők napi 3 %-os testtömegű legelőtámogatással érték el, szemben a 2,4 %-os 0,75 kg/nap és az 1,8 %-os 0,64 kg/nap értékkel.

A vemhes üszők esetében a számadatok eltérőek voltak: a 2,4%-os napi legeltetéssel etetett üszők esetében 0,79%-os üsző DWLF (kg/nap) volt, szemben a 3%-kal etetett üszők esetében mért 0,91%-os értékkel, ami azt jelentette, hogy túlkondicionáltak voltak.

Az optimális legeltetés a célnövekedés eléréséhez kiegészítő takarmányozás nélkül és a legelő elfogadható kihasználtsági szintjéhez a szűz üszők esetében a testtömeg 3%-a, a borjú üszők esetében pedig a testtömeg 2,4%-a volt. Hozzátette, hogy a célértéket megelőző üszők számára 0,5%-kal alacsonyabb legelőtámogatást lehet biztosítani a magasabb legelőhasznosítási arány elérése érdekében.

(Forrás: dairyglobal.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Már megint péntek 13! Jól indul ez az év is… mondhatják a babonás emberek, ugyanis február 13. után március 13-a is pénteki napra esik. De miért is félünk ettől a naptól an...
Tehénbotrány Hollandiában: csaltak az állatokkal a... Csaláshoz és átveréshez vezetett a foszfátkvóta, azaz a trágyatermelés adminisztratív korlátozása Hollandiában. A holland mezőgazdasági minisztérium s...
Közel 24 millióval verte át a gazdákat egy zalai s... Csalás miatt emeltek vádat egy zalai szarvasmarha-felvásárló ellen, aki nem fizette ki az átvett állatok árát. Ezzel csaknem 23,5 millió forint kárt ...
Karácsonyi csoda egy elszabadult tehén számára Az osztrák Gut Aiderbichl állatmentő ügyeletesinél 2020. december 24-én megcsörrent a telefon. Egy hölgy hívta őket, mert egy gazdátlan borjút fedeze...
A tejelő tehenek mikotoxin-kockázata, integrált me... A mikotoxinok önmagukban és kombinációban is veszélyeztethetik a tejelő tehenek egészségét, bendőműködését, tejhozamát, sántaságra való hajlamát és s...
Az üszők társasági beilleszkedésének biztonságossá... A kifejlett tehenek rutinszerű áthaladása a fejőtérben általában eseménytelen, de a borjú üszők első fejési élménye másként alakulhat. „Az üszők b...