Már csak ezer példány van a hucul lófajtából

Több más ősi háziállatfajtához hasonlóan a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Pedig egykor nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kisméretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát. A hucul a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. A hazai állomány fennmaradása egy, az 1960-as években végrehajtott állatkerti gyűjtésnek köszönhető. […]

Tovább…

Láthatatlanok, és tízezrével szedik áldozataikat a szuperkórokozók

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.
A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől határozott intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében. […]

Tovább…

Megszületett a megállapodás – nem erőszakolnak rá az európai gazdákra teljesíthetetlen elvárásokat

A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik.
Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek. […]

Tovább…

Akváriumból elengedett aranyhalak pusztítják a tavak élővilágát Minnesotában

A házi akváriumokból szabadon engedett és a természetben hatalmasra nőtt aranyhalak jelentenek fenyegetést a minnesotai tavak élővilágára és vízminőségére. A természetes vizekbe engedett példányok nagyra nőnek, felkavarják az üledéket és kitépik a növényeket. A pontyhoz hasonlóan az aranyhalak is könnyen szaporodnak, és alacsony oxigénszint mellett is átvészelik a minnesotai telet. Amikor pedig már kritikus számban vannak jelen, felborítják a természetes vizek biológiai egyensúlyát. […]

Tovább…

Szigorúbbak az állatszállítás feltételei a hőségben

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén nyáron is korlátozza a Nébih a nem klimatizált gépjárműveken a hosszú távú élőállat szállítmányok indítását. Az időjárási előrejelzések ismeretében, a Bulgárián keresztül Törökországba tervezett közúti kérődző szállítás 2021. június 25-től, további utasításig tilos. Továbbá az egyéb célországok esetében is folyamatosan vizsgálnia kell a szállítóknak és a hatósági szakembereknek, hogy az állatok érdekeit szem előtt tartva biztonságosan indítható-e a szállítmány. […]

Tovább…

A Balaton kotrásáról, nádasáról, halpusztulásról és haltelepítésről kérdeztük a miniszteri biztost

A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsolt Balázst Nagy István agrárminiszter – derült a május elején megjelent Hivatalos Értesítőből. A szakember a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a kinevezése 2021. május 1-től érvényes. A miniszteri biztos exkluzív interjút adott a Magro.hu-nak a haltelepítések, a foszforutánpótlás, a mederkotrások, a part menti védművek megerősítése, a zsiliprendszer, a balatoni nádas, az iszapkezelés, a vízminőség és a halpusztulás témáiról. […]

Tovább…

29 gazda kapott támogatói okiratot Karcagon

29 Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazda részesül az állattartó telepek korszerűsítése pályázatban. A MATE Karcagi Kutatóintézetében dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára adta át a termelőknek a támogatói okiratot. Összesen mintegy 9,5 milliárd forint kormányzati támogatásból újulhatnak meg a következő években szarvasmarha, juh, baromfi, kecske és sertéstartó telepek. […]

Tovább…

Okos állattenyésztés szenzorokkal: többféle kísérletet folytat az ÖMKi

Az ÖMKi új kutatása az állattenyésztés területén végzett szenzoros és hagyományos mérési adatok gyűjtése. Ez a szabadtartású szarvasmarhák non-invazív (behatásmentes) szenzorokkal mérhető fiziológiai állapotairól, mozgásáról és testsúly-gyarapodásáról szerzi be az információkat. A mért adatok alapján az állatok biológiai igényeit szem előtt tartva lehetővé teszik a tartástechnológia, menedzsment és a takarmányozás optimalizálását, a hatékony betegség- és állapotfelismerést és ebből következően az egyedi megfigyelést és az egyedre szabott állatgyógyászati eljárások alkalmazását. […]

Tovább…