Az ÖMKi új kutatása az állattenyésztés területén végzett szenzoros és hagyományos mérési adatok gyűjtése. Ez a szabadtartású szarvasmarhák non-invazív (behatásmentes) szenzorokkal mérhető fiziológiai állapotairól, mozgásáról és testsúly-gyarapodásáról szerzi be az információkat. A mért adatok alapján az állatok biológiai igényeit szem előtt tartva lehetővé teszik a tartástechnológia, menedzsment és a takarmányozás optimalizálását, a hatékony betegség- és állapotfelismerést és ebből következően az egyedi megfigyelést és az egyedre szabott állatgyógyászati eljárások alkalmazását.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kísérlete két részterületet foglal magába. Az egyik egy kamerás, szenzoros kísérlet, a RumiWatch megfigyelés, amely a hízó istállóban tartott egyedeken március végén, míg a szabad tartású, legeltetett húshasznú szarvasmarhákra vonatkozó szenzoros megfigyelést április elején állították be Zala megyében, a várvölgyi telephelyű Gazdatrend Kft. közreműködésével.
Szenzorok, adatok
A RumiWatch megfigyelés során nagy pontosságú szenzorok adatait elemzik, összesen négy – 2 az istállóban és 2 a kifutóban – kamerával készített, folyamatos videófelvétel segítségével, hogy az állatok viselkedéséről, tevékenységeiről minél több specifikus szenzor-mintázatot azonosítsanak. A terveik szerint összesen 5 hizlalás alatt álló, istállózott növendékbika vesz részt a kutatásban. Miután elég adat érkezett az adott egyed mozgásáról (körülbelül 8 hét) az eszközök másik állatra kerülnek. A kísérletbe az alábbi szenzorokat vonták be: Rumiwatch kötőfékes fejszenzort aktivitás és hőmérséklet érzékelővel, illetve a RumiWatch lábra szerelhető GPS aktivitásmérő berendezést.
A videófelvételek és a Rumiwatch szenzor adatok kiértékelését felügyelt tanulási folyamattal, mesterséges intelligencia szoftver segítségével a CollMot Robotics Kft. közreműködésével végezték el. Ennek során azt vizsgálják, hogy mely komfort és szociális mozgásokat képesek a szenzoradatokkal nagyfokú biztonsággal felismerni. A kutatók jelenleg 44 féle mozgásformát vizsgálnak.
Az ÖMKi illetékes munkatársai úgy gondolják, hogy a hasonló alapmozgásokra alapozva pontosabb és komplexebb eredményeket kaphatnak az állatok egészségi állapotáról, mely lényegesen befolyásolja az állatok fejlődését, a hús minőségét és a gazdálkodás jövedelmezőségét. A szenzoros megfigyelést a legeltetési idénytől, április hónaptól kezdődően a legelőn is nagy biztonsággal alkalmazható, kereskedelmi forgalomban kapható, de a húsmarhatartásban jelenleg nem elterjedt szenzorcsaládokkal, nagy létszámú csoporton alkalmazva folytatják. A kutatásban 120 tehén – köztük néhány fiatal üsző – és szaporulata vesz részt.
A kísérletbe az alábbi szenzorokat vonták be:
- Moovement GPS füljelző, helyzetjelző szenzor (120 állaton),
- Moonsyst bendőbólusz aktivitás és hőmérséklet szenzorral (120 állaton),
- Allflex nyaki transzponder az állatok ivarzási- és egészségügyi állapotának megfigyelésére (120 állaton),
- Allflex aktivitást figyelő fültranszponder borjak számára (tervezett 100 állaton),
- ENGS Pedometer lábra helyezhető lépésszámláló, aktivitásmérő (120 állaton),
- ENGS Pedometer kisméretű, lábra helyezhető lépésszámláló, aktivitásmérő borjak részére (tervezett 100 állaton)
Egészségügyi, táplálkozási és szaporodási adatok az okos állattenyésztés eredményei
Az eszközök által szolgáltatott széleskörű, nagy mennyiségű adatból az egyedre szabott információk elemzésével képet kapnak a legeltetett állatok egészségi, táplálkozási, jólléti állapotáról, napi életritmusáról és az egyes tehenek szaporodásbiológiai státuszáról. A problémák korai felismerésével és az időben történő beavatkozással lehetőség nyílik a tartási feltételek optimalizálására és a gazdálkodás hatékonyságának javítására az istállón kívül is.
Dr. Pajor Gábor kutatásvezető, állatorvos, adatelemző és informatikus szerint a vizsgálatukkal láthatóvá szeretnénk tenni a láthatatlant, a kora tavasztól késő őszig terjedő legeltetési periódusban. A kutatás további részletei elérhetőek a következő oldalon.
