Állattenyésztés

A mai tejipar 10 év múlva eltűnik a brit milliárdos szerint

Állattenyésztés

Jim Mellon milliárdos brit üzletember és emberbarát az Euronews Interview című műsorában mondta azt, hogy szerinte a tejipar 10 éven belül eltűnik, illetve a világ húsjellegű termékeinek fele növényi alapú lesz. Ez utóbbiakkal egyébként már ma is ismerkedik az emberiség, több cég is fejleszt ilyen irányban. A sejt alapú mezőgazdaság segítségével laborokban igyekeznek előállítani húsmentes húsokat. Anyagunkból kiderül, mit vár a tejipar jövőjétől a vagyonos vállalkozó. […]

Tovább…

Ízlik a magyar nyuszi a világnak – a kanadaiak is megkóstolhatják

Állattenyésztés

A világon előállított nyúlhús mennyisége 1961 és 2012 között több mint háromszorosára nőtt, 2012-ben meghaladta a 1,4 millió tonnát. Az elmúlt fél évszázadban megváltozott a termelés kontinensek szerinti megoszlása. Amíg Európa 91%-os részesedése 1961-hez képest 2012-re 40% alá csökkent, addig Ázsia már a világ termelésének több mint felét (52%) adta. Az egyes kontinensek nyúlhústermelése a nyúltenyésztésben vezető szerepet betöltő országok teljesítményétől függ.
Az országok rangsorát 1993-ig Olaszország, azóta pedig Kína vezeti, 2012-ben a két ország együtt a termelés több mint kétharmadát adta. A legnagyobb növekedést a távol-keleti ország érte el, amely 2012-ben 735 ezer tonna nyúlhúst, a világ termelésének 52%-át állította elő. Kínában a nyúlhús mint egészséges élelmiszer előállítását a kormány is támogatja. […]

Tovább…

Növénygénbank: bármikor életre kelthetők az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok

Fontos

Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.
Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

Tovább…

Kén és szulfát az étrendben: ok az aggodalomra?

Állattenyésztés

A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is.
A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot. […]

Tovább…

Kiéleződött a harc az antibiotikumok használata ellen a sertéságazatban

Állattenyésztés

Az Egyesült Államokban történelmi mélypontra csökkent az orvosilag fontos antimikrobiális szerek használata a sertéstelepeken, miután 2017-ben hatályba lépett egy fontos irányelv. Várhatóan az új, egészséggel kapcsolatos, gazdaságon belüli technológiák és alternatív terápiák segítenek abban, hogy ez így is maradjon.
Más országok sertéságazatával együtt az amerikai is komoly lépéseket tett az orvosilag fontos antimikrobiális szerek (MIA) használatának csökkentése érdekében. Az egyik nagy lépés 2017. január 1-jén történt, amikor az állatgyógyászati takarmányokról szóló irányelv (VFD) hatályba lépett. Ez országszerte keretet biztosított az állatorvosok számára a takarmányokban történő MIA-felhasználás engedélyezéséhez. […]

Tovább…

Országos hálózat alakult a hazai vaddisznóállomány gyérítésének támogatására

Vadgazdálkodás

Az afrikai sertéspestis elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult az egész országot lefedő tanácsadói hálózat. A szakemberek a vaddisznóállomány gyérítésének megtervezésében nyújtanak segítséget a vadgazdálkodóknak, ami kulcsfontosságú feladat a betegséggel szembeni sikeres védekezéshez. A tanácsadói hálózat tagjai hatékonyan tudják támogatni a vadászatra jogosultak munkáját. […]

Tovább…

A nehéz helyzetben még komolyabb kihívások előtt áll a takarmánygyártás

Állattenyésztés

A sikeres állattartáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányra van szükség, ami az állattartás kiadásainak meghatározó eleme. A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ. Az elemzés arra is kitér, hogy a szakértők a következő 1-2 évtizedben nem számítanak arra, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban. […]

Tovább…

Már csak ezer példány van a hucul lófajtából

Állattenyésztés

Több más ősi háziállatfajtához hasonlóan a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Pedig egykor nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kisméretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát. A hucul a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. A hazai állomány fennmaradása egy, az 1960-as években végrehajtott állatkerti gyűjtésnek köszönhető. […]

Tovább…