A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik.
Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek.
Győzött a józan ész, nem lehetetleníti el a gazdákat az EU
Az agrárkamara közleményében a végül megszületett politikai megállapodásról kijelentette, győzött a józan ész, a gazdákat nem lehetetleníti el az EU. A kamara elnöke, Győrffy Balázs ezzel kapcsolatban a magyarmezogazdasag.hu-nak adott interjúban azonban óvatosan fogalmazott. Azt mondta, abban a pillanatban győzött a józan ész, és reméli, hogy ez így is marad.
Nyilván utána még az év végéig kell majd a stratégiai terveket a Bizottsághoz benyújtani a tagállamoknak – mondta, majd hozzátette: kérdés, hogy milyen stratégiai terveket fogad majd el a Bizottság, milyen elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. Úgyhogy egyelőre még optimista kicsengésű megnyilvánulás, hogy eljött a józan ész kora. Annyi viszont tény és való, hogy az eredeti tervekhez képest, amiket nyugodtan nevezhetünk vágyvezérelt ötletrohamnak, azért sikerült a józan ész keretein belül tartani a Közös Agrárpolitika reformját.
Mindig izgalmas időszak, amikor egy tervezési időszak elején nekiállunk és végiggondoljuk, hogy vigyük végig az adott időszakot. Itt pedig több érdekcsoport feszül egymásnak. És sajnos az látszik, hogy ezek az összefeszülések egyre kevésbé a gazdák szája íze szerint végződnek, hisz egyre jelentősebbek azok a terhek, amiket az Európai Unió a gazdákra hárít.
Szigorú feltételek, kettős mérce
A szabadpiacon meglévő viszonyrendszerhez képest az Európai Unió nagyon szigorú feltételeket szab – szögezte le a kamara elnöke.
Állategészségügy, állatjólét, környezetvédelmi kritériumok, ezek többletköltséget vagy bevételkiesést jelentenek az európai gazdálkodóknak.
A jelek szerint egyre szigorúbb, és egyre rigorózusabb szabályok mellett egyre kevesebb pénzt akarnak fordítani arra, hogy az európai gazdálkodók meg tudjanak felelni ezeknek az elvárásoknak és teszik mindezt úgy egyébként, hogy az Európai Unión kívülről érkező élelmiszerek esetében pedig egyfajta megengedő magatartást folytat az Európai Unió.
Az eredeti, interjú formátumú cikk folytatása a magyarmezogazdasag.hu oldalán olvasható.
