Megújult a termőföld védelméről szóló törvény

Június közepén jelent meg a Magyar Közlöny 88. száma, amelyben a 2022. évi V. törvény is kihirdetésre került. Ez számos jogszabályt módosít, köztük a termőföld védelméről szóló törvényt is. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. Ebben volt változás. […]

Tovább…

Bírság és újabb papírmunka: kiegészültek az élelmiszermentési előírások

Idén két lépésben is kiegészült az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény. Az élelmiszer-forgalmazó áruházláncok adminisztrációs teherrel és nem kevés bírsággal számolhatnak. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) rögzíti – többek között – az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokat. […]

Tovább…

Több millió hektár magyar föld sorsa rendeződhet az osztatlanok megszüntetését célzó törvénnyel

Az idén január elsején lépett hatályba az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó törvény, illetve megjelent az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet. Az új szabályozás legalább 3,5 millió tulajdonost érint és egy évtizedek óta fennálló problémára jelenthet megoldást. Az alkalmazásával közel 2,5 millió hektár föld jogi helyzete rendeződhet. A termelők általánosan jellemző törekvése a birtokméret növelése, a mérethatékony gazdaság kialakítása, ami pedig az egyik legfontosabb feltétele a sikeres generációváltásnak is. […]

Tovább…

A franciák törvényi oltalom alá vették a tehéntrágya és a lócitrom szagát

Különc népség a francia – tartják sokan. És joggal. Maurice, a kakas támogatására több százezren írtak alá egy petíciót, és sokan pólókat is vásároltak, amelyeken a kakas látható „Hagyj kukorékolni!” felirattal.
A falusi turizmus velejárója, hogy a falvakba városi népek vonulnak pihenni, aztán elkezdenek panaszkodni a számukra szokatlan zajok, szagok miatt. Ebből a jelenségből lett elegük a franciáknak, ahol törvényi védelem alá került a vidéki zajok és szagok alkotta érzékszervi örökség. Például a békabrekegés meg a kakaskukorékolás, sőt a tehéntrágya és a lócitrom szaga is. […]

Tovább…

3 év alatt 3 milliárd forint állami pénzt költenek, költünk a digitális mezőgazdaság fejlesztésére

A kormány elfogadta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) intézkedési tervét, és több milliárd forinttal támogatta is azt. A Magyar Közlönyben megjelent határozat a DAS részeként működő Digitális Agrár Akadémia költségeire az idei költségvetésből 250 millió forintot, míg a jövő évi büdzséből 560 millió forintot hagyott jóvá. A rá következő hét évben 458 millió és 652 millió forint között változik a támogatás. […]

Tovább…

Rosszul járhatnak a kapkodással az őstermelők: érdemes lehet várni a földeladással

Gyökeresen átalakítja a mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatos szabályokat a családi gazdaságokról szóló, az Országgyűlés által elfogadott új törvény. Ennek része egyebek mellett az is – az szja-törvényhez benyújtott javaslat alapján –, hogy 2021-től az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében a személygépkocsi mellett a termőföld sem fog kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősülni. […]

Tovább…

Új kiadvány a földügyi szabályok változásáról: benne a termelőszövetkezeti földhasználati jog is

2020. július 1-én lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény. A jogszabály megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásával. Az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanításával a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett néhány kivételtől eltekintve az állam szerez tulajdont. […]

Tovább…

Változott a termőföld védelméről szóló törvény

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításával változik a talajvédelmi hatóság engedélyével, vagy a hatóság felé történő bejelentéssel végezhető tevékenységek köre. A törvény szerint 2020. január 1-től továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez – hatósági díjtételhez – kötött a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (pl. cefre), és a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása. Kivételt képeznek ez alól a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok. […]

Tovább…