A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításával változik a talajvédelmi hatóság engedélyével, vagy a hatóság felé történő bejelentéssel végezhető tevékenységek köre. A törvény szerint 2020. január 1-től továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez – hatósági díjtételhez – kötött a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása (pl. cefre), és a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása. Kivételt képeznek ez alól a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok.
Az engedély legfeljebb 5 évre adható, és ellenőrzést követően a tevékenység megfelelőség esetén tovább folytatható. Az engedélykérelemhez csatolni kell a talajvédelmi tervet, kivéve a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetét, amikor is elégséges a talaj tápanyagtartalmi, illetve a kijuttatandó anyag beltartalmi vizsgálata – írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Engedélyeztetés helyett bejelentés-kötelessé vált a hígtrágya termőföldön történő felhasználása mellett január 1-től, a
- talajjavítás (földhasználó hozzájárulása szükséges),
- mezőgazdasági célú tereprendezés
- talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítmények (ha nem tartoznak más hatóság engedélyezési körébe).
A bejelentéshez a talajvédelmi tervet is csatolni szükséges, továbbá a tereprendezés illetve a műszaki beavatkozások során a kiviteli tervet is be kell nyújtani. A szennyvíz, szennyvíziszap, a nem mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő hasznosításához, a tereprendezéshez és a műszaki beavatkozásokhoz a földhasználó és a tulajdonos hozzájárulás is szükséges. Osztatlan közös termőföldterület esetében tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása. A termőföld védelméről szóló törvény teljes szövegét ezen a hivatkozáson lehet elolvasni.
