A méz, a gyümölcslé és a lekvár egyértelműbb címkézését követelik az EU-s képviselők

Az Európai Parlament 2023.12.12-én, kedden 522 igen szavazattal, 13 ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az úgynevezett „reggeli” irányelvek felülvizsgálatáról. A tervezet korszerűsíti az egyes, reggeliknél népszerű élelmiszerek összetételére, elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére vonatkozó 20 évvel ezelőtt elfogadott szabályokat. A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, a gyümölcslé, a lekvár, a zselé és a dzsem.

Az Európa Parlament képviselő egyetértenek abban, hogy a címkén fel kell tüntetni azt az országot, ahol a mézet termelték. Hozzáteszik, hogy a gyümölcslevek, lekvárok, dzsemek, zselék, lekvárok és édesített gesztenyepüré esetében a felhasznált gyümölcs származási országát is fel kell tüntetni a címke elején. Ha a felhasznált méz vagy gyümölcs több országból származik, a képviselők azt szeretnék, hogy a címkén a származási országokat csökkenő sorrendben tüntessék fel aszerint, hogy a végtermékben milyen arányban vannak jelen az onnan származó gyümölcs, vagy méz.

Geresdlak mézeskalácsból készült makettjének részlete 2023. december 12-én. A Baranya vármegyei falu lakói tizenöt éve minden télen elkészítik a település kicsinyített mását mézeskalácsból - Fotó: MTI/Ruprech Judit
Geresdlak mézeskalácsból készült makettjének részlete 2023. december 12-én. A Baranya vármegyei falu lakói tizenöt éve minden télen elkészítik a település kicsinyített mását mézeskalácsból – Fotó: MTI/Ruprech Judit

A hamisítás visszaszorítása érdekében a képviselők a mézellátási láncban olyan rendszert kívánnak létrehozni a termék eredetének nyomon követésére. Azt is szeretnék, hogy az EU hozzon létre egy méz-referencialaboratóriumot, hogy az ellenőrzések javuljanak, és szisztematikus vizsgálatokkal kiszűrhető legyen a hamisítás.

Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban

Arról már az Agrárminisztérium számolt be a témához kapcsolódóan, hogy célt értek a magyar erőfeszítések: hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – fogalmazott Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint négy év munkája érett be a hétfői döntéssel, hiszen először 2019. novemberében kezdeményezte elsőként Magyarország a mézkeverékek származásjelölési szabályainak szigorítását.

A szigorúbb előírásoknak köszönhetően egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek és milyen arányban találhatók meg az adott termékben. Ezzel egyrészt a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nemcsak a magyar méhészeket, de a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.

Másrészt a kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, EU-n kívülről érkező mézek elleni fellépést –  emlékeztetett a magyar tárcavezető.

Nagy István jelezte azt is, hogy a javaslatról az Európai Parlament a következő napokban alakítja ki álláspontját, ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások a Tanáccsal, annak érdekében, hogy az új szabályozás minél előbb hatályba léphessen.

Cukortartalom a címkén

A képviselők azt javasolják, hogy a gyümölcslevek esetében engedélyezzék a „csak természetes eredetű cukrot tartalmaz” feliratot. Az alacsony cukortartalmú termékek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében az újratervezett gyümölcslevek a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” feliratot kaphatják.

A képviselők szerint a gyümölcslevekből, lekvárokból, zselékből vagy tejből a természetben előforduló cukrokat eltávolító új technikák nem vezethetnek édesítőszerek használatához, hogy kompenzálják a cukorcsökkentésnek a végtermék ízére, állagára és minőségére gyakorolt hatását. Hozzáteszik, hogy a csökkentett cukortartalmú élelmiszerek címkéjén nem szerepelhetnek pozitív tulajdonságokra, például egészségügyi előnyökre vonatkozó állítások.

A jelentéstevő, Alexander Bernhuber (Ausztria) elmondta: 

„A mai nap az átláthatóbb címkézés napja. A termékek származási országának pontosabb megjelölése megkönnyíti a fogyasztók számára az egészségesebb és helyi termékek választását. Véget vetünk a mézcímkékkel kapcsolatos csalárd gyakorlatoknak. A jövőben egyértelműen fel kell tüntetni a származási országokat, és a kevert mézek esetében a származási országok megfelelő arányát. Ez más intézkedésekkel együtt megvédi a fogyasztókat és a méhészeket a hamisított mézzel szemben, és megkönnyíti a tudatos fogyasztói döntéseket.”

A következő lépések

A Parlament így készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az uniós kormányokkal a jogszabály végleges formájáról.

Háttér

Az Európai Bizottság 2023. április 21-én javasolta az egyes „reggeli” irányelvekre vonatkozó uniós előírások felülvizsgálatát a több mint 20 éves jelenlegi előírások korszerűsítése érdekében.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vételi lendület a Magro.hu-n! A világ más tájaihoz hasonlóan, összességében hazánkban is kedvezőek a terméskilátások a gabonák tekintetében. Csak búzából 1 millió tonnával többet a...
Más kerül terítékre? Javában folyik az aratás és a zöldség- gyümölcs betakarítás. Minden év okoz meglepetést, így az adott szezonnak mindig megvannak a nyertesei és a vesz...
Bajban a borsó, de mindjárt itt a magyar dinnye! Ötven éves negatív rekord Nem éppen a legjobb hírek érkeznek a zöldborsó idei termésmennyiségéről. Bár a konzerv- és a hűtőipar is felkészülten vár...
A hőség áldozatai és nyertesei A hetek óta tartó száraz, meleg időjárás – van olyan országrész, ahol több mint 40 napja nem esett semmilyen mennyiségű csapadék! -, ahogy az várható ...
Nem pazarol a magyar Közel 1500 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési támogatási keret több mint 90%-át már lekötötték, így nem marad elköltetlen uniós forrás a 200...
Újabb piac, újabb lehetőségek A Kína és Magyarország közti tavalyi agrárkereskedelem átszámolva több mint 7 milliárd forintot ért el, amit a két ország még tovább kíván növelni a j...