Magyarország első agroökológiai konferenciáját a Védegylet, az ESSRG és a Magyarországi Francia Intézet együttműködésében rendezték meg 2019 novemberében. A konferenciát egy műhelymunka követte, amelynek célja volt, hogy összekapcsolja a magyarországi agroökológiai kezdeményezések szereplőit, és alapot képezzen az érintettek jövőbeni együttműködéséhez. Az együttműködést felkarolva 2020-2021-ben a Védegylet szervezésével jött létre a Magyarországi Agroökológia Hálózat.
A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület oldalán foglalták össze, hogy a céljuk összekötni és megerősíteni az agroökológiával foglalkozó egyéneket és szervezeteket. Találkozási pontot kívánnak képezni a tudástermelő és tudásmegosztó közösségüknek. Hosszú távú céljuk, hogy a közös munkán és mozgalomépítésen keresztül elősegítsék a hazai agroökológiai átmenetet, az élelem-önrendelkezés megvalósítását, és együtt tegyenek azért, hogy egy társadalmi, gazdasági és természeti szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági termelési, feldolgozási és elosztási rendszer jöhessen létre Magyarországon.
A hálózati munka szervezését a 2022-ben alakult Magyar Agroökológia Hálózat Egyesület végzi.
Az egyesület elnöksége:
- Balogh Lili, elnök: agroökológus, gazdálkodó
- Lengyel Zoltán, elnökségi tag: gazdálkodó
- Réthy Katalin, elnökségi tag: agroökológus, gazdálkodó
- Allacherné Szépkuthy Katalin, elnökségi tag az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet képviseletében
Azt is megfogalmazták, hogy egy olyan világért dolgoznak, ahol
- a társadalmi rendszer a természet rendjéhez igazodik;
- a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szétválaszthatatlan;
- a környezeti etika az élelemtermelés, -feldolgozás és -elosztás, illetve az agrárpolitika szerves része;
- a hagyományos és akadémikus ökológiai tudás egymást segítve járulnak hozzá az élelmezési rendszer fenntarthatóvá tételéhez;
- az élelmezési rendszer a természet és az ember egészségét is szolgálja.
- a minőségi, helyi, tápláló élelem mindenki számára elérhető, társadalmi, gazdasági helyzettől és földrajzi helytől függetlenül
- az emberek élelem-, vetőmag- és termőföld-önrendelkezése sértetlen
- tudatos fogyasztói hozzáállás és szorosabb együttműködés van jelen gazda és fogyasztó között
- a megfelelő mennyiségű és minőségi élelem megtermelése és igazságos elosztása hulladékmentesen megy végbe
- a mezőgazdasági gyakorlatok a kultúrtájak újjáéledését szolgálják, harmonizálnak a természetes folyamatokkal és nem terhelik, illetve nem szennyezik a környezet
- a vidék újranépesül, vonzóvá válik, helyi közösségek alakulnak, fenntartható, emberséges, vonzó a vidéki élet
- a mezőgazdaságban dolgozók munkájukért tisztességes jövedelemben és társadalmi megbecsülésben részesülnek, munkájukat biztonságos körülmények között végzik
- a társadalom széles köreinek van beleszólása a döntéshozatali folyamatokba és megvalósul az érdekérvényesítésük – különös tekintettel azokra, akik elnyomásban élnek
Alapértékek:
- Rendszerszemlélet
- Együttműködés
- Részvételiség
- Szolidaritás
- Fenntarthatóság
- Társadalmi igazságosság
- Társadalmi sebek begyógyítása
- Minőségi emberi kapcsolatok, tiszteletteljes vitakultúra
- Generációk közötti együttműködés
- Tudás megosztása és az ahhoz való szabad hozzáférés biztosítása
- Tiszteletteljes párbeszéd
Az agroökológia témája és lényege:
Az agroökológia gyakorlatát alkalmazó mezőgazdaságban elsődleges szempont a természetes folyamatokra és kölcsönhatásokra támaszkodó termelés, amely független a külső, nem fenntartható erőforrásoktól. Ennek célja nem csupán az egészséges, vegyszermentes élelem előállítása, hanem a talaj, a víz, az élő környezet védelme is.
Az agroökológiai gyakorlata többek között a biogazdálkodásból, a regeneratív mezőgazdaságból, a permakultúrából, az agrárerdészetből és a mezőgazdasági hagyományok eszköztárából épül fel.
Merev előírások helyett a helyi környezeti, gazdasági és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodást tartja szem előtt, és ez változatos gazdálkodási módokat eredményez. Az agroökológia elvei az egész élelmezési rendszerre is alkalmazhatók: beletartozik az élelmiszerek szállítási távolságának csökkentése, a termelés, értékesítés és a fogyasztás során keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése, a helyi piacok és hagyományos étkezési szokások erősítése is – írták.
