Márciusban is sok pénzről és támogatásról számoltunk be az európai és a magyar mezőgazdaság vonatkozásában. Fontos anyagokat szerkesztettünk a Közös Agrárpolitika támogatásairól, a Green Deal megvalósításának lehetséges forgatókönyveiről. Beszámoltunk a nemzeti és az EU-s források újdonságairól, valamint a több helyen fellépő, a feltételeket enyhíteni szándékozó igényekről. Érdemes átolvasni az áprilisi agrártámogatások hírösszefoglaló anyagunkat, mert hasznos információkat hoztunk benne.
Érkeznek a támogatások Kiskőrösre, kezdődhetnek a fejlesztések – videóval
Több mint 700 millió forint értékű pályázati összeg elnyeréséről vehettek át támogatói oklevelet Farkas Sándortól, az Agrárminisztérium miniszterhelyettesétől a kiskőrösi cégek képviselői. Az 50 százalékos támogatási intenzitású agrárpályázaton a Juice Product Zrt. több mint 520 millió forintot nyert el egy új zöldséghámozó, gyümölcsfeldolgozó üzemrész létrehozására és bébiétel-előállító gyártósor telepítésére. A WineCorps Zrt. pedig prémium borászati részleget szeretne építeni 200 millió forintos támogatás segítségével.
A falugazdászoktól igényelt hűségkártyákkal árengedményt kapnak a gazdák a Partiumban
Hűségkártyával jutalmazzák a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesülethez csatlakozó gazdákat a partiumi falugazdászok. Az elfogadóhelyeken jelentős árkedvezményekre feljogosító tagsági kártyák első példányait 2022. február közepén adták át tulajdonosaiknak a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselői. A bankkártyákkal azonos méretű hűségkártyák névre szólóak: felmutatásukkal a partnerboltokban változó mértékű árengedményekben részesülnek a gazdák, legyen szó akár vetőmagok, növényvédő készítmények, vagy akár kerti kisgépek, szerszámok, kopó- és fogyóanyagok vásárlásáról.
A számtalan kedvezményt biztosító hűségkártyára azok a gazdák jogosultak, akik tagjaivá váltak a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdasági Egyesületnek, valamint a falugazdászok munkáját támogatva rendszeres látogatói, résztvevői az egyesület égisze alatt szervezett rendezvényeknek – közölte Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője.
Állami végkielégítést kap, aki felhagy a gazdálkodással
Egyösszegű kifizetést fontolgatnak az Egyesült Királyságban azoknak a gazdálkodóknak, akik felhagynának a gazdálkodással. A kifizetés alapja a gazdálkodók 2019 és 2021 közötti közvetlen támogatásainak az átlaga. Az intézkedést azért hirdették meg, mert a felmérések szerint sok gazdálkodó nyugdíjba vonulna, vagy felhagyna a gazdálkodással, de anyagi okból mégsem teheti meg. A tervezet az ország Mezőgazdasági Átalakítási Tervének a része, amit az EU-ból való kilépésük, a Brexit óta dolgoztak ki. A kifizetésért cserébe a gazdálkodóknak le kell mondaniuk termelői jogaikról, földjeiket bérbe kell adniuk vagy el kell adniuk. Illetve le kell mondaniuk az általuk bérelt területekről, lehetőséget teremtve újonnan induló gazdaságoknak vagy a bővíteni szándékozó többi gazdálkodónak.
Fontos számok derültek ki a 2023 utáni KAP-ról
A kormány elkötelezetten épít a magyar agráriumra és a vidék gazdasági potenciáljára – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Dombóváron. Feldman Zsolt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról szóló fórum előtt tartott sajtótájékoztatón beszélt. Megjegyezte: az elmúlt évben a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt források nagyságrendjével megegyező, 1500 milliárd forint értékű pályázatot írtak ki mezőgazdasági vállalkozások, élelmiszer-feldolgozók és vidéki települések számára. A támogatásokkal élelmiszeripari kapacitásokat, állattartó telepeket újítanak meg, precíziós gazdálkodásra állítanak át termelőket, öntözési beruházásokat finanszíroznak.
Megjelent a VP-AKG növényvédőszer tiltólistája
A VPAKG 2021 Támogatási kérelmet benyújtók számára 2022. január 1-től elvárt a pályázati felhívásban foglaltak betartása. Ennek részét képezi, hogy bizonyos növényvédőszereket nem, vagy csak korlátozottan lehetséges használni. Azon hatóanyag használata, amelyik a táblázatban külön jelölés nélkül szerepelnek, tiltottak. A megjelölt hatóanyagok a jelölés szerinti korlátozással használhatóak, de minden esetben be kell tartani az adott hatóanyagot tartalmazó készítmény engedélyokiratában foglaltakat. A Vidékfejlesztési Program AKG 2021 Támogatási kérelemhez szükséges követelményeknek való megfelelés érdekében az Irányító Hatóság (IH) közleményében tette közzé a nem, vagy korlátozással használható növényvédőszerek/Hatóanyagok listáját. A tiltott, illetve korlátozással használható növényvédőszer hatóanyagok listáját az IH közlemény 1.a és az 1. b. táblázatok tartalmazzák. Az 1.c számú táblázat csak az 1.a számú táblázattal és a pályázati felhívás előírásaival együtt alkalmazható.
Könnyebben juthatnak pénzhez az őstermelők is a Széchenyi Kártya Program hiteleivel
Stabil finanszírozásra van szükségük a gazdáknak, ezért az Agrárminisztérium fontosnak tartja a kedvezményes agrárhitelezési megoldásokat – mondta budapesti sajtótájékoztatóján az agrárminiszter. Nagy István szerint a Széchenyi Kártya Program termékei hatékony segítséget jelentenek a gazdáknak, és fontos finanszírozási eszközként működnek. A 2011-ben bevezetett Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel, valamint a járvány kedvezőtlen hatásait ellensúlyozó Agrár Széchenyi újraindítási és beruházási hitel volt a tájékoztató középpontjában. A KAVOSZ Zrt. koordinálásával működő Széchenyi Kártya Program termékei rugalmas, gyorsan elérhető, hatékony segítséget jelentenek a gazdáknak, akik minden visszajelzés szerint jól fizető, megbízható törlesztők – tette hozzá az agrárminiszter. Nagy István arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium a hitelköltségek csökkentésével mind a hitelfelvevők, mind a hitelnyújtók kockázatát mérsékli. A járvány alatt a tárca mintegy 100 milliárd forintnyi folyószámlahitelhez nyújtott kiemelt támogatást, a piaci vagy időjárási körülmények miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozók számára csaknem kamat- és költségmentes hitelt biztosít.
Az egész magyar mezőgazdaságra hatással lesz a NAK, a MAGOSZ és a kormány közötti megállapodás
A magyar vidék jelenti az ország gazdasági tartalékát, amely az élelmiszerellátást a legnehezebb időkben is biztosítja – mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán Budapesten a NAK elnöke. Győrffy Balázs közölte, hogy a gazdák tudásának, munkájának, kitartásának köszönhetően a válság éveiben sem kellett nélkülözni belföldön. Magyarország számára tehát az agrárium stabilitása különösen fontos, miként az is, hogy a magyar falurendszer fennmaradjon és fejlődjön – mondta.
A gazdakongresszuson megújították a magyar kormány, valamint a MAGOSZ és a NAK együttműködését. A stratégiai megállapodást Győrffy Balázs, Jakab István, és Orbán Viktor miniszterelnök írta alá. Az agrárkamara vezetője továbbra is számít támogatásra a kormánytól, amely – mint fogalmazott – érti a falun élőket, megbecsüli a munkájukat, a válságokat pedig higgadtan, szakértelemmel kezeli. A kormánnyal folytatott együttműködés eredményei közül kiemelte az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás növelését, amely Győrffy Balázs szerint kivételesen szerencsés helyzetet teremtett a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság számára. Fejlesztések nélkül az agrárium nemcsak a külföldi piacokról esne ki, belföldön is háttérbe szorulna – indokolta a vidékfejlesztés jelentőségét.
Negyed Magyarországot erdősítené a minisztérium az utóbbi 100 év legnagyobb fásítási programjában
A faültetés hagyományosan a jövőbe vetett bizalom kifejeződése, “mi is fákat ültetünk, mert mindannyian bízunk a jövőben!” – mondta az agrárminiszter a Bács-Kiskun megyei Kecskeméten. Nagy István szerint a természetvédelemről, a klímaváltozás elleni küzdelemről nem elég beszélni, aktívan cselekednünk kell. A KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetben, a Városfa szakmai program keretében óvodás gyerekek választották ki az elültetni tervezett platán és pusztaszil facsemetéket. Kecskeméten az óvodák környékére és udvarára ültetik a kiválasztott fákat. A gyerekek által kiválasztott, majd később általuk gondozott fák segítik a szemléletformálásukat, és a remények szerint így a gyerekek olyan felnőttekké válnak, akik számára a természeti környezet megóvása érték lesz. Nagy István közölte, hogy világszinten is jelentősnek számító erdőtelepítési munka indult Magyarországon és tart napjainkig, aminek az utóbbi években a 2019-ben meghirdetett Országfásítási Programmal adott új lendületet az agrártárca. A program hosszú távú célja, hogy 27 százalékra nőjön hazánk fával borított területe.
A mezőgazdaság a Bánkitó Fesztivál 2022-es témája
A Bánkitó Fesztivál idei témája a mezőgazdaság. A Nógrád megyei Bánki-tónál tartott rendezvényre a koncertek mellett aktuális, izgalmas független színházi programokkal, tudományos előadásokkal, és civil-kulturális programokkal várják a látogatókat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. Mint a közleményben írták, minden évben törekednek arra, hogy fontos, aktuális, izgalmas témát válasszanak, ami reflektál és reagál a körülöttünk lévő világra, társadalmi változásokra, kihívásokra, közéleti állapotokra, és az új kihívásokra új megoldásokat is keresnek.
Idén július 13. és 16. között rendezik meg a Bánkitó Fesztivál programot, amely nem csak gazdasági, hanem társadalmi vonatkozásait is keresi a mezőgazdasággal összefüggő kérdéseknek. Olyan ügyeket boncolgatnak a téma kapcsán, mint a centrum-periféria modell gazdasági, szociális kihívásai, a klímaválság, fenntarthatóság adta dilemmák aktuális, mindennapjainkat érintő választásai, és az azokhoz kapcsolódó társadalmi diskurzusok. A fesztiválon felvetik, hogy érdemes-e hulladékmentesen élni, vagy nagyhatalmi, politikai folyamatokban kell keresni a változást. Foglalkoznak majd azzal is, hogy a vidékre költözéskor, az irodai munka gazdálkodásra cserélésekor fel kell-e adni a korábbi életet, kell-e ehhez beidegződéseket, életmódot, identitást változtatni, meddig tart beletanulni a gazdálkodásba.
Szakmai segítség az ültetvénytelepítési pályázatok gyakorlati feladataihoz
A NAK a 2022. február 28-tól kiírt ültetvénytelepítési pályázatok gyakorlati feladataihoz nyújt segítséget és hasznos szakmai tájékoztatást a telepíteni szándékozó gazdáknak. A cél, hogy minél szakszerűbb ültetvények létesülhessenek. A kertészet a mezőgazdaság legintenzívebb ágazata, mely egységnyi területen a legnagyobb értéket állítja elő, melynek egyik ágazata a gyümölcstermesztés. Ez nagy felkészültséget igényel a művelőjétől. A kertészeti ágazat leghosszabb életű állókultúráit a gyümölcsültetvények képviselik, így szakmailag átgondolt és felelősségteljes döntésekre van szükség. A szakszerűen megkezdett és kivitelezett telepítés az ültetvény kezdeti és későbbi éveiben is meghatározó jelentőséggel bír, azon keresztül, hogy ezen folyamatokon már később nem igazán tudunk változtatni – írta a NAK szakértője, Komma László.
Közel háromszorosára nő a kis- és közepes gazdaságok kiemelt támogatására fordított összeg
A Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek megfelelő jövőképet kell mutatniuk a gazdák számára – jelentette ki Nagy István tárcavezető a magyar V4 elnökség második agrárminiszteri ülésén a Pest megyei Visegrádon. A magyar miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a megfelelő gazdasági döntések meghozatalához már nyáron ismerniük kell a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének bizonyos elemeit, ezért kiemelten fontos, hogy a terveket időben, legkésőbb a nyár közepére elfogadják. Nagy István elmondta, hogy a közvetlen támogatások igazságosabb elosztása kapcsán Magyarország teljesíteni fogja a jogszabályban foglalt 10 százalékos követelményt, amivel a jelenlegi időszakhoz képest közel megháromszorozzuk a kis és közepes gazdaságok kiemelt támogatására fordított összeget.
Több magyar agrárszervezet vezetőjével is egyeztetett az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős lengyel biztosa Budapesten
Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szakmai tanácskozáson vett részt a NAK budapesti székházában 2022. március 3-án. Több témában is egyeztetett a kamara megyei elnökeivel, osztályelnökeivel, a MAGOSZ vezetőségével, valamint a NAK-kal szövetséges agrárszakmai szervezetek vezetőivel. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a lengyel politikus megköszönte a magyar mezőgazdaság szereplőinek helytállását, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy a járvány idején nem alakult ki élelmiszerválság. Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint közös feladat, hogy az agrárgazdaság ne bűnbak legyen a klímaváltozás elleni harcban, hanem olyan ágazat, amelyre a társadalom minden szegmense partnerként tekint. A megbeszélésen több témát is érintettek, köztük a Közös Agrárpolitika reformját, amelynek része a 2021. december végén, határidőre benyújtott magyar KAP stratégiai terv. A biztos azt az ígéretet tette, hogy a témában konstruktív tárgyalások lesznek, és olyan megoldás születik, amely a magyar mezőgazdaság előnyére, és nem kárára válik majd – mondta a NAK elnöke.
Fontos kihívásokra adnak választ az ösztöndíjas erdélyi diákok
Nyolcadik alkalommal hirdette meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a Sapientia EMTE Kertészmérnök, Tájépítész és Növényorvos szakos hallgatói számára az Erdély aktuális gazdasági, technológiai és munkaerőpiaci kihívásai tematikájú pályázatot. A kiírást minden évben a magyar Agrárminisztérium támogatja, idén 10 hallgató részesült az ösztöndíjban.
„Az ösztöndíjprogram a közösségépítő tevékenységet hivatott támogatni. Az RMGE a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat partnere, az oktatásban 2000-től akkreditációs központként működik, több szakterületen elismert képzéseket folytatva, így kapcsolódik tevékenységünk ehhez a szakmai programhoz is” – nyilatkozta a Maszolnak Fazakas Miklós, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Hozzátette, hogy a program lényege a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem Kertészmérnöki és Tájépítész Szak hallgatóinak támogatása olyan módon, hogy az a fiatalokat az itthon maradásra, a szülőföldön való boldogulásra biztassa. Ehhez akár szakmai körülményeket, környezetet is tud biztosítani a szervezet. Az ösztöndíjak odaítélési módja azt a szellemiséget és irányt képviseli, amelyet a gazdaszervezet is felvállalt 30 évvel ezelőtt. Ez a megfelelő szakmai képzésről, alaptudásról, felvállalásáról és ezek népszerűsítéséről szól.
Jogerősen 6 év börtönt kapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal milliárdos csalást elkövető volt elnökhelyettese
Jogerősen 6 év börtönre ítélte a Fővárosi ítélőtábla a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) volt elnökhelyettesét, Drajkó Miklóst, aki európai uniós támogatásokkal követett el költségvetési csalást – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az MTI-vel. A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés elfogadása miatt is. A Fővárosi Főügyészség 2015 tavaszán emelt vádat az MVH elnökhelyettese és 117 társa ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Többek között Hörömpő Nándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egykori főigazgatója is a vádlottak között szerepelt.
A szlovák és az olasz mezőgazdasági tárca fellazítaná az EU-s agrárcélokat és új támogatásokat vezetne be a háború miatt
Az Európai Bizottság 2020-ban megszavazott Zöld Megállapodásának (Green Deal) az egyik fontos eleme a Termőföldtől az Asztalig Stratégia (Farm to Fork, F2F), mely ellen idehaza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly még petíciót is indított. Az olasz és a szlovák mezőgazdasági minisztérium is újragondolná, illetve elhalasztaná az EU zöld- és agrárcéljait az ukrajnai háború és az orosz szankciók árnyékában az ellátás biztonsága érdekében. Az olasz és a szlovák mezőgazdasági minisztérium is újragondolná, illetve elhalasztaná az EU zöld- és agrárcéljait az ukrajnai háború és az orosz szankciók árnyékában az ellátás biztonsága érdekében, írta az Euractiv. Az Európai Bizottság 2020-ban megszavazott zöld megállapodásának az egyik fontos eleme a Termőföldtől az Asztalig Stratégia (Farm to Fork, F2F), mely ellen idehaza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly még petíciót is indított. Ez az Azonnali összesítése alapján olyan átalakításokat ír elő, mint a növényvédő szerek és antibiotikumok használatának a felére csökkentése az agráriumban 2030-ig, 20 százalékkal vágnák vissza a műtrágya-használatot, és 8-ról legalább 25 százalékra emelnék az ökológiai gazdálkodású területek arányát.
Erősödik a banki segítség a gabonatermesztőknek, akik szakmai tudásukkal támogatják a pénzintézet embereit
Megújította stratégiai együttműködését a Takarék Csoport és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), hogy közösen támogassák a gazdákat a többszörösére drágult műtrágya, az egyre növekvő termelési költségek miatt szükséges alkalmazkodásban. A megállapodás célja a gabonatermesztés hatékonyságának növelése mellett az is, hogy a szántóföldi növénytermesztők igényeire szabott, szakszerű banki finanszírozást biztosítsanak. A Takarék Csoport agrárpiaci kutatásokkal, ismeretterjesztő tanulmányokkal és szakmai anyagokkal is segíti az ágazat fejlődését. A megállapodás, amelyet Szabó Levente, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke írt alá, hozzájárul az agrárvállalkozások, különösen a gabonatermesztés és a szántóföldi növénytermesztés versenyképességének javításához. Szabó Levente az aláírást követően elmondta, azért is különösen fontos megújítani az évek óta tartó együttműködést, mert a közös munkával hatékony támogatást tudnak nyújtani a gazdáknak. „A megfelelő segítség pedig létfontosságú lehet a mostani, drasztikusan emelkedő műtrágyaárakkal és növekvő termelési költséggel nehezített időszakban” – fogalmazott. A Takarék Csoport és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége a 2020-as indulás óta együttműködik a Takarék AgrárTrend Index elkészítésében is, közösen dolgoznak az agrárágazat előrejelzésein.
Csökkenhet a csúszás: elszámolható az építési költségek emelkedése a Vidékfejlesztési Program pályázatainál
Az építőanyagok 30 éve nem látott világpiaci áremelkedése miatt a folyamatban lévő beruházások megvalósulása a magas árszínvonal mellett gazdaságilag rendkívül kockázatossá vált. Ezen káros hatások mérséklését célozva a NAK javaslatot fogalmazott meg az agrár szaktárca felé, amelyben kérte a megnövekedett építési költségek elszámolásának engedélyezését a hatályos Építési Normagyűjteményben (ÉNGY) szereplő referenciaárak mértékéig. A kamara javaslata nyomán a módosított 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet alapján lehetőség nyílt elszámolni az építési költségnövekményeket. Az új szabályok szerint a Vidékfejlesztési Programban támogatott, 2020. január 1-ét követően benyújtott, építésekre irányuló támogatási jogviszony esetén lehet többlet támogatást igénybe venni. Az igényt változásbejelentési kérelem keretében lehet benyújtani, egy alkalommal, legkésőbb az első építésre irányuló kifizetési igénylésig.
Új nemzeti cselekvési terv: 10 százalékra emelnék a biogazdálkodás termőterületének arányát Magyarországon
Az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott új dokumentum stratégiai jövőképet és egyértelmű célértékeket jelöl ki 2027-ig a magyarországi ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez. A nemzeti cselekvési terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megnövelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterületarányt, hozzájárulva az uniós célszám eléréséhez. A dokumentum egyik legfőbb értéke, hogy komplexen tekinti át a biogazdálkodás fejlődési lehetőségeit. Előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amiben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetést és szakmai sikereket mondhatnak magukénak, miközben kiszolgálják a bővülő hazai és uniós bio piacot.
Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatás és az innováció eredményeit, így törekszik a környezet megóvására – írta az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Az ágazat – a társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve -, az egészséges életmódot támogató mezőgazdaság és élelmiszertermelés megteremtését segíti, így kiemelt szerepe van a hazai fenntarthatósági törekvések elérésében. Ezért jelent mérföldkövet a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért címmel született minisztériumi dokumentum, mely az ágazat 2022-2027 közötti fejlesztési irányait határozza meg.
