Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta és jóváhagyta a hosszú ideje tárgyalás alatt lévő új Közös Agrárpolitika intézkedéseit. Az egyes rendeleteket 2023. január 1-től kell alkalmazni, addig a jelenleg is érvényes, átmeneti időszakra szóló szabályok szerint kell eljárni. Az új keretrendszer szerint a közvetlen kifizetések legalább 10 százaléka egy újraelosztó támogatás formájában lesz elérhető, mellyel elsősorban a kis és közepes méretű gazdaságok támogatását emelik.
Fontos még, hogy a tagállamok közvetlen támogatási borítékjából legalább 3 százalékot a fiatal gazdák kapnak, ez az I. vagy a II. pillérből is lehetséges. Az új Közös Agrárpolitika ezen felül egy 450 millió eurós éves kerettel rendelkező válságtartalék-alap létrehozását is elrendeli – írta meg a FruitVeB. A tagállamoknak a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát kell környezet- és éghajlatvédelmi célokra fordítaniuk, és a közvetlen támogatási boríték 25 százalékát az úgynevezett agro-ökológiai alapprogramoknak kell kitenniük (eco-schemes), melybe beleszámíthatnak a kötelező II. pilléres zöld támogatások összegei feletti ráfordítások. Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) célkitűzéseinek konkrét célértékei ugyan nem kérhető számon a tagállamokon, viszont a Bizottság kiemelten ellenőrzi majd, hogy ezek megfelelnek-e a KAP Stratégiai Tervében foglaltaknak.
Vélemények és kommentárok az új Közös Agrárpolitikáról:
Norbert Lins (az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnöke):
„Ez a korábbinál sokkal szociálisabb Közös Agrárpolitika, mely jobban fogja védeni a környezetet és a biodiverzitást.”
Ulrika Müller (jelentéstevő):
“A Zöld Megállapodás sokkal ambiciózusabb lehetett volna, és annak is kellett volna lennie. A reform nélkül viszont nem lett volna lehetséges a gazdálkodók szélesebb körű támogatása. Jó kompromisszumnak tartom az új keretrendszert az élelmiszerbiztonság és a társadalmi egyenlőség területén.”
Paolo De Castro (az EP mezőgazdasági bizottságának olasz koordinátora):
“A Parlament nyomása nélkül a megegyezés számos lényeges pontja nem is került volna be a keretrendszerbe. Kezdem a munkavállalók jogainak védelmével: első ízben sikerült egy olyan kondicionalitási rendszert bevezetnünk, amely megakadályozza, hogy a közpénzből adott támogatások olyanok zsebébe kerüljenek, akik nem tisztelik a munkavállalók jogait. Ez véget vet az olyan vállalkozók által gerjesztett tisztességtelen versenynek, mely az alkalmazottak jogainak csorbításából profitált. Még erősebb és versenyképesebb mezőgazdaságot szeretnénk, mely képes az élelmiszerellátás biztonságát szavatolni polgáraink felé. Ennek érdekében a jövedelemtámogatások továbbra is a KAP fontos részét képezik, de már kockázatkezelési intézkedések is bevezetésre kerültek, és hangsúlyosabban támogatjuk a fiatal gazdákat, valamint termeléshez kötött támogatást nyújtunk a hátrányos piaci helyzetben lévő termékek esetében, mint amilyen Olaszországban a paradicsom, a cékla vagy rizs.”
Dino Scanavio (elnök, Agricoltori Italiani, CIA)
“A KAP reformja lehetett volna jobb, de összességében egy jó kiindulási pontnak tartom. Európa erősebb lehet a járványt követő kihívások során, és 2023-tól a gazdák új, robusztusabb és strukturált támogatásokra számíthatnak, hogy igazságosabb és zöldebb termelést valósíthassanak meg. Az új KAP bevezetésével Európa nagyobb tiszteletet fog kivívni a környezetvédelmi és társadalmi szférában.”
