Az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott új dokumentum stratégiai jövőképet és egyértelmű célértékeket jelöl ki 2027-ig a magyarországi ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez. A nemzeti cselekvési terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megnövelje a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterületarányt, hozzájárulva az uniós célszám eléréséhez. A dokumentum egyik legfőbb értéke, hogy komplexen tekinti át a biogazdálkodás fejlődési lehetőségeit. Előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amiben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetést és szakmai sikereket mondhatnak magukénak, miközben kiszolgálják a bővülő hazai és uniós bio piacot.
Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatás és az innováció eredményeit, így törekszik a környezet megóvására – írta az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Az ágazat – a társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve -, az egészséges életmódot támogató mezőgazdaság és élelmiszertermelés megteremtését segíti, így kiemelt szerepe van a hazai fenntarthatósági törekvések elérésében. Ezért jelent mérföldkövet a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért címmel született minisztériumi dokumentum, mely az ágazat 2022-2027 közötti fejlesztési irányait határozza meg.
Az új Nemzeti Cselekvési Terv megvalósítása egyszerre szolgálja a magyar emberek egészségét, a vidéki térségeink élhetőségét, a természeti értékeink oltalmazását, és a magyar gazdák versenyképességét.
„Versenyképességünk ugyanis nem csak a mennyiséggel, hanem elsősorban a minőséggel javítható, igazodva a társadalom fokozódó fenntarthatósági elvárásaihoz, és jövő generációink érdekeihez.” – írja a dokumentum előszavában Dr. Nagy István agrárminiszter.
A terv tükrözi az ágazat szereplőinek véleményét
Az Agrárminisztérium által elfogadott anyaghoz az ágazat szereplői is aktívan hozzájárultak. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 10 éves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében.
„Az új cselekvési terv előnye, hogy komplexen tekinti át az öko ágazat fejlődési lehetőségeit és azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni, hogy a területbővítésre kifizetett támogatások valóban jól hasznosuljanak” – mutat rá Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. „A sikeres ökológiai átálláshoz a gazdáknak szaktanácsadásra, hozzáférhető piaci adatokra, termékpálya fejlesztésekre és értékesítési együttműködésekre van szükségük. A tudásátadás az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása tekintetében is kulcsfontosságú, mindamellett, hogy szükség van olyan hozzáértő, jól képzett szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek a bemutatóüzemek, a jól felszerelt öko tangazdaságok, és a megfelelő egyetemi oktatás megteremtése.” – hangsúlyoz néhány kiemelt területet Dr. Drexler Dóra.
Ezekkel a lépésekkel a piaci szereplők – a területalapú támogatások pénzügyi motivációja mellett, – hosszú távon is sikeresek maradhatnak a bioélelmiszerek termelésében.
Az új cselekvési terv a keresleti piachoz kapcsolódóan is számos célértéket számszerűsít: például előirányozza a hazai bioélelmiszerek részarányának 5 százalékra való emelkedését a teljes élelmiszerpiaci forgalomban, az ökotermék-fogyasztás egy főre eső hazai átlagértékének megduplázódását, vagy például a közétkeztetésben a hazai ökológiai termékek 20 százalékos mennyiségi részarányát.
Nagy bővülés várható a biogazdálkodás területén
A tervek szerint 2027-ig megduplázódik az ökotermékek feldolgozását végző hazai üzemek száma és a helyben előállított öko alapanyagok volumene, 2000-re emelkedik az ökoterméket előállító fiatal gazdák száma, miközben a hazai ökológiai alapanyagot termelő, integrációkban részt vevő gazdálkodók száma legalább 20 százalékkal növekszik. Létrejön egy új, hazai öko tanúsító védjegy, annak a célkitűzésnek a részeként, hogy tovább erősödjön és megújuljon az ökotermékek hitelességét szavatoló hazai ellenőrzési és tanúsítási rendszer.
Az ökológiai gazdálkodás erőssége, hogy a fenntarthatósági elveket a gyakorlatban valósítja meg, miközben az egészséges táplálkozásba illeszthető, minőségi élelmiszert állít elő. Magyarország ökológiai gazdálkodásának fejlődését elsősorban a hazai és Európai Uniós jogszabályi környezet, a mindenkori agrártámogatási rendszer és nem utolsó sorban az emberek fenntartható agrárium és öko élelmiszer iránti növekvő igénye határozza meg. A Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervezése, összhangban az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel, előirányozta a 2021-2027. évi költségvetési ciklusra vonatkozóan Magyarország ökológiai gazdálkodási cselekvési tervének elkészítését, ennek tesz eleget az elkészült dokumentum.
7 fontos terület a biogazdálkodás fejlesztésére
A hazai ökológiai mezőgazdaság térnyerésének további elősegítése érdekében az új Nemzeti Cselekvési Terv 7 cselekvési terület köré csoportosítva fogalmazza meg a 2022-2027 közötti időszak teendőit:
- A hazai KAP támogatási eszközök rendszerszintű összehangolása az ökogazdálkodás fejlesztése érdekében;
- A belföldi kínálat és kereslet megnövelése az öko élelmiszertermelés további ösztönzésével, az öko termékpályák fejlesztésével, a zöld közbeszerzés, valamint tájékoztató és promóciós kampányok biztosításával;
- Az ökológiai művelés speciális gépesítettségi igényének kielégítése, ezzel a munkaerőhiány okozta nehézségek csökkentése, különösen a precíziós eszközöket igénylő szántóföldi és kertészeti termelésben és az állattenyésztésben;
- Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó oktatás képzési feltételeinek biztosítása, megerősítése mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban, felnőttképzésben;
- Az ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói és szakértői hálózatának kialakítása, bővítése, szakmai szaktanácsadás, ökológiai gazdálkodási ismeretátadás, szakértői munkacsoport és online tudásbázis létrehozásával, és ezáltal a gazdálkodói szemléletformálás elősegítése;
- Az ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése, egyúttal a hazai agrár KFI műhelyek sikerességének fokozása az EU fenntarthatóságot szem előtt tartó Horizon Europe kutatási keretprogramjában;
- A 21. századi technológiát alkalmazó ellenőrzési és tanúsítási rendszer kibővítése, a fogyasztói bizalom megerősítése, valamint a gazdálkodói adminisztrációs teher csökkentése.
A teljes dokumentum elérhető itt.
