Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az ATK kutatói

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A szakemberek közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség megőrzésében. Az oldhatatlan részek a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben. Ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.

Egyes rostanyagok (például a rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vastagbél jótékony baktériumait, serkentik azok szaporodását, vagyis prebiotikumként működnek – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében. A kutatócsoport két megközelítésben indította el a búza rostanyagtartalmának növelését célzó kísérleteit. Az egyik út az emberi emésztésnek ellenálló, úgynevezett rezisztens keményítő mennyiségi arányának növelését célozta meg a búzában. A másik megközelítésben a sejtfalalkotó poliszacharidok, közülük is elsősorban az arabinoxilánok mennyiségét növelték a kutatók. A közlemény szerint különösen fontos, hogy a rostanyagtartalom növelését a nagyobb arányban fogyasztott lisztfrakcióban akarták elérni. Így elkerülhető a búza héjrészének – azaz a korpának – a visszakeveréséből eredő negatív változás a kenyér és más búzából készült pékáruk sütőipari minőségében, ízében és színében.

A rostanyagtartalom növelése táplálkozás-egészségügyi szempontból különösen jelentős a búzánál is
A rostanyagtartalom növelése táplálkozás-egészségügyi szempontból különösen jelentős a búzánál is

Kínai genotípusból nemesítettek

E törekvések megvalósításához nagyban hozzájárultak az EU-FP6 Healthgrain pályázatban azonosított, vagy kémiai mutációval előállított génforrások. Forrásként egy olyan kínai búzagenotípust használtak a kutatók, amelynek lisztje 2-3-szor annyi vízoldható arabinoxilánt tartalmazott, mint a többi 150 vizsgált fajta. Ez a tulajdonság egyben jól öröklődőnek is bizonyult, ezért ezt a változatot közvetlenül is fel lehetett használni nemesítési célokra. A kínai fajta igen korai kalászolási ideje miatt a keresztezési programban nehézségekbe ütközött a szülői genotípusok kiválasztása (Tremmel-Bede és mtsai., 2017).

Pontmutáció, enzimgátlás

Mivel a keményítő összetételében (amilóz-/amilopektinarány) viszonylag kicsi a természetes variabilitás – legalábbis a nagy amilóz- és rezisztenskeményítő-tartalom irányába –, ezért olyan pontmutációk létrehozása révén állítottak elő ilyen speciális genotípusokat a kutatók, amelyek spontán módon is gyakran előfordulnak a természetben. Ebben az esetben az amilopektin szintézisében részt vevő enzimek működését gátolták, annak érdekében, hogy a rezisztenskeményítő-frakció keletkezése relatíve intenzívebb legyen. A későbbiekben hagyományos nemesítés révén a helyi környezeti körülményekhez jól adaptálódó genotípusokat hoztak létre ezekkel a speciális búzatörzsekkel (Rakszegi és mtsai., 2015).

A nemesítés folyamatát nagymértékben gyorsíthatja, ugyanakkor a szelekciót is hatékonyabbá teheti az olyan molekuláris markerek azonosítása, amelyek a magas rostanyagtartalommal kapcsoltan öröklődnek.

Markerek azonosítása a rostanyagtartalom növelése érdekében

Ezeknek köszönhetően el lehet ugyanis kerülni, hogy a környezeti körülmények torzító hatása megtévessze a nemesítőt. Immár 15 éve folynak a kísérletek az ilyen jellegű markerek azonosítására, ez idáig nem sok sikerrel. Egy nemzetközi együttműködés keretében a kutatócsoport által létrehozott egyik nagy arabinoxilán-tartalmú populáció felhasználásával sikeresen azonosítottak egy olyan KASP-típusú markert, amely hatékonyan használható a kínai forráséhoz hasonló, magas arabinoxilán-tartalmú búzatörzsek szelekciójára (Lovegrove és mtsai., 2020). A kísérletek azonban tovább folynak egy nem kínai búzafajtán alapuló térképezőpopuláció vizsgálatával, hogy QTL-eket (quantitative trait locus) és új típusú markereket lehessen azonosítani.

A búza rostanyagtartalma mennyiségi tulajdonság, ennélfogva ezt az értéket nagymértékben befolyásolják a környezeti hatások, különösen azok az abiotikus stressztényezők (hő, szárazság), amelyek a klímaváltozás velejárói. Ezért a kutatók többéves kísérletben vizsgálták az évjárat és a genotípus, valamint a hő- és a szárazságstressz hatását a rostanyagok mennyiségére és összetételére vonatkozóan (Rakszegi és mtsai., 2014; Tremmel- Bede és mtsai., 2020).

Kecskebúza, keményítő

Annak érdekében, hogy további génforrásokat azonosíthassanak, a kutatók vizsgálták az Aegilops (kecskebúza) vadbúza-fajból származó kromoszómák addíciójának a búza rostanyagtartalmára és -összetételére kifejtett hatását is (Rakszegi és mtsai., 2017). A kutatások eredményeként sikerült 15 százalékkal növelni a búzakeményítő amilóztartalmát, ezzel pedig jelentősen nőtt a rezisztens keményítő mennyisége is. 21 százalékos növekedést értek el továbbá a búza teljes arabinoxilán-tartalmában, és 49 százalékot a vízoldható frakcióéban. Bizonyították azt is, hogy a vízoldható arabinoxilán-tartalom jól öröklődő tulajdonság: örökölhetősége 0,77 volt, és a teljes fenotípusos variancia 24 százalékát határozta meg a genotípus, majd további 25 százalékát a genotípus és az évjárat kölcsönhatása. Továbbá kimutatták, hogy a környezeti stresszfaktorok hatására a rostanyagkomponensek összetétele, és ezzel a szerkezete is megváltozik, valamint, hogy az Aegilops vadbúza-faj 5-ös és 7-es számú kromoszómáinak addíciója képes növelni a búza rostanyagtartalmát – írták.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának az idei év januárja óta tartó esése, bár lassuló ütemben, de tovább folytatódott: az elmúlt 4 hét alatt további 3%-ot csökkent....
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának esése, egy kis megtorpanás után, a 23. héten tovább folytatódott: február közepe óta 9%-ot csökkent. Úgy tűnik, a gazdák eltöké...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon már nagyon érződik, hogy közeleg az aratás. Egymás után lépnek piacra azok a termelők, akik még rendelkeznek tavalyi kukoricával, hogy „kisöp...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon továbbra is erős eladói nyomás uralkodik. A gazdák igyekeznek túladni a tavalyi készleteken. Az intenzív verseny ellenére az árak esése a 2...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacot továbbra is a sok eladó és kevesebb vevő jellemzi. Az árak a 23. hét óta egy szűk sávban mozognak a 60 500 Ft környékén. Mintha az elmúlt het...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...