Egyelőre még nem érzékelhető a hazai húspiac helyzetén a Németországban megjelent afrikai sertéspestis betegség miatt elrendelt kínai importtilalom hatása. Az ezt követő és katasztrófát nem okozó áresés talán új egyensúlyi helyzetet teremt. A magyar piac is reagált arra, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) németországi megjelenése gyors árcsökkenést hozott Németországban – mondta el Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
A szakember a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy az élő sertés ára Németországban – amelyhez a magyar piac is igazodik – bő egy hét alatt 20 eurócentet esett. Ezután a korábbi 400 forint körüli hazai felvásárlási árak 360-385 forintra csökkentek. A piaci hírek szerint azonban az élő sertés exportára megmaradt a 400 forint körüli szinten. Az ASP németországi megjelenését szeptember 10-én jelentették be. Azóta az említett árcsökkentéseken kívül nem történt érdemi változás, így árumozgás sem. A hazai piaci szereplők azért aggódnak, hogy az exporttilalom miatt bennragadt húst a cégek dömpingáron terítik. Ezzel pedig lenyomják a hazai húsfeldolgozók árait.
Éder Tamás becslései szerint az utóbbi időszak exportnövekedését is figyelembe véve akár évi 600-800 ezer tonna németországi hús is bennragadhat a kínai exportstop miatt.
Nem biztos, hogy felborítja a kínai importtilalom az európai húspiacot
Azonban könnyen elképzelhető, hogy a piac rendezi ezeket a folyamatokat, hiszen a német áru helyét átveheti például a spanyolországi és a dániai. Az onnan kiáramló hús helyébe pedig bekerülhet a németországi termék – ismertetett egy másik lehetséges forgatókönyvet a hússzövetség elnöke. Egyelőre az látszik, hogy az új piaci egyensúlyt hozó 20 centes árcsökkenés még valahol a sertéstenyésztők fájdalomküszöbe fölött lehet. A piacon most mindenki azt találgatja, mi következik. Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy bizonyos értékesebb húsrészek ára emelkedni fog. Eddig ugyanis az olyan, az európai fogyasztók számára kevésbé értékes termékeket, mint a fej, a láb és a farok, is el lehetett adni a kínaiaknak. Ezért nem volt akkora nyomás a húsfeldolgozókon, hogy például a karajon, a tarján, a szűzérmén akarják megkeresni a sertés árát – folytatta Éder Tamás. Amennyiben ez most megszűnik, akkor megjelenhet az átárazási kényszer.
A koronavírus második hulláma
Miközben kirobbant a németországi sertéspestis-helyzet és az arra adott kínai reakció, elkezdődött a koronavírus-járvány második hulláma. Az utóbbinak azonban Éder Tamás véleménye szerint egyelőre nincs érezhető húspiaci hatása. Működik ugyanis az iskolai közétkeztetés, és az éttermeket sem zárták be. Összességében azonban a húsfeldolgozó-ipar első féléves teljesítménye 4 százalékkal, míg a húskészítménygyártás 8 százalékkal esett, ráadásul a hússzövetség a következő időszakra jobb esetben is csak kisebb növekedést remél.
