Egy Magyarországi vágóhíd biztosítja az európai kóser húsellátás jelentős részét a világjárvány alatt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség közbenjárására a magyar kormány engedélyével az elmúlt hetekben 6 fő sakter, azaz kósersági felügyelő, rabbi és metsző érkezett a Csongrád megyei csengelei vágóhídra az európai kóser húsellátás segítése érdekében. A telepen 2020 végéig a várakozások szerint közel 1 millió baromfit vágnak le kóser módon, ez a teljes európai kóser piac közel 40 százalékát adja.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tájékoztatása szerint világszerte komoly visszaesést okoznak a koronavírus miatti intézkedések a a kóser élelmiszer-ellátásban. Az európai zsidó közösségek kóser húskészletei csökkenésének egyik fő oka, hogy az életbe lépett utazási korlátozások miatt a kóser vágásra szakosodott sakterek nem tudtak elutazni a vágóhidakra. További kihívást okoz a járványügyi előírásoknak megfelelő logisztika kialakítása, így a legtöbb európai üzem átmenetileg bezárt.
Az EMIH közbenjárására a magyar kormány engedélyével az elmúlt hetekben 6 sakter, azaz kósersági felügyelő, rabbi és metsző érkezett a Csongrád megyei csengelei vágóhídra, hogy segítse az európai kóser húsellátás folyamatosságát. A rabbik a járványügyi előírásokat betartva, negatív teszttel léptek be az országba. A csengelei vágóhídon 2020 végéig a várakozások szerint közel 1 millió baromfit vágnak le kóser módon. Ez a teljes európai kóser piac közel 40 százalékát teszi ki – áll az EMIH közleményében.
Az európai kóser húsellátás zavartalan működését segítik Csengelén
Miközben a húsellátás visszaesett, a kereslet megnőtt. A családok ugyanis az eddigi, napi fogyasztást kielégítő vásárlások mellett a hosszú távú tartalékokról is gondoskodni szeretnének. Ellentétben sok európai vágóhíddal és a korábbi magyar gyakorlattal, miszerint a schitát (kóser vágás) csak átmeneti jelleggel, időnként kibérelt vágóhidakon végezték, Csengelén 2017 óta egész évben működő kóser vágóhíd működik az EMIH felügyelete és Reb Oirechman Smuél vezetése alatt. A csengelei vágóhíd eddig elsősorban libamájat állított elő az izraeli és francia piacra, viszont a kialakult hiány miatt igyekszik átállni a baromfihús feldolgozásra is. Az üzemben dolgozó sakterek napi körülbelül 10 ezer csirke és más baromfi levágására képesek. Az itt előállított termékek az általános kósersági követelmények mellett mehádrin, vagyis a legmagasabb fokozatú vallási követelményeknek is megfelelnek – írta a Zsido.com.
