A kisebb területek vízkörforgásai azáltal tarthatóak fenn, hogy a területeken agrotechnikai műveletekkel hosszabb lefolyási utakat biztosítanak a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadéknak. Ezzel együtt garantálják a folyamatos növényborítottságot, így a párolgás és párologtatás a hagyományos megoldásokhoz képest hosszabb ideig kiegyenlített hőmérsékletet biztosít, ami a természetes és épített környezetre is kedvező hatással van.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Szlovákia fővárosában Pozsonyban vett részt kétoldalú szakmai egyeztetésen. Ezen a szlovák Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium Államtitkára, Martin Kováč bemutatta azt a nemrég kialakított stratégiát, amellyel a talaj vízmegtartó képességének növelését a hidrológiai viszonyok javításával érik el. Az egyeztetésen hangsúlyozták, hogy a megvalósításban fokozott szerepe van a gazdák összefogásának helyi szinten, miközben stratégiájuk országosan is hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – írta az Agrárminisztérium.
A vízmegtartó képesség javítása mellett további fontos témákról is szó volt
A találkozón szó esett az Agro-ökológiai Program vállalásairól, a KAP Stratégiai Terv eddigi tapasztalatairól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarák és falugazdász-hálózatok szerepéről, továbbá a szén-dioxid eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról szóló rendelettervezet mezőgazdasági kérdéseiről. Utóbbihoz szorosan kapcsolódik a talajélet élénkítése, amelyhez a vízháztartás javítása elengedhetetlen. Mindkét fél pozitívan értékelte az egyeztetést, így várhatóan a közeljövőben további együttműködésekre kerülhet sor a két minisztérium között – közölték.
Ezért fontos szakmailag a vízmegtartó képesség
A témával kapcsolatban a Guardian cikkére hivatkozva a Biokontroll írta meg, hogy az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek folyamatosan kihívást jelentenek a növénytermesztés számára. Ezért érdemes a talajélet szempontjából körültekintően, hosszú távra előre tekintve gazdálkodni.
A talaj agyagtartalma például befolyásolja vízmegtartó képességét és a talaj tömörödésére is jelentős hatással van. Egy mezőgazdasági terület talajadottságai eltérők lehetnek akár egy táblán belül is, a termelőnek mégis mindent meg kell tennie, hogy a növényállomány megfelelő víz- és tápanyagellátáshoz jusson. Ideális esetben a talajrészecskék keveréke biztosítja ezt az állapotot, ám a szárazabb területeken nehéz megtartani a talaj nedvességtartalmát, még agyagrészecskék jelenlétében is.
Amikor a talajban tárolt felvehető vízkészlet felére csökken, a növények hervadni kezdenek – ezt pedig el kell kerülni.
Az agyagtartalom mellett a talaj szervesanyag tartalma is fontos szerepet játszik a vízmegtartás szempontjából. Azokon a területeken, ahol intenzív talajhasználat mellett szintetikus műtrágyákkal próbálják pótolni a növények számára szükséges tápanyagokat, a talaj szervesanyag tartalma 0,5%-ra is lecsökkenhet. Ezzel szemben az ideális szervesanyag tartalom meghaladja a 3%-ot.
A szervesanyag segít megkötni és a növények számára hozzáférhető formában tárolni a vizet, így azok akár öntözés nélkül, a természetes csapadékmennyiséget beosztva is képesek megfelelő mértékben fejlődni.
Az ökológiai gazdák egyik legfontosabb eszköze a zöldtrágyázás, illetve a szervesanyagok, komposztanyagok talajba forgatása. Az egészséges talaj és a hosszútávon fenntartható mezőgazdasági termelés érdekében ezért érdemes tehát odafigyelni a talaj szervesanyag tartalmára is – írták.
