Egyszerűbbé vált a jelentkezés a vadászok járványügyi képzésére

Magyarország afrikai sertéspestissel fertőzött területein egyéni és társas vadászatot is csak járványügyi képzést végzett, sikeres vizsgát tett és erről tanúsítvánnyal rendelkező vadászok folytathatnak. Egy nemrég zárult fejlesztés következtében már önállóan is regisztrálhatnak a vadászok a Nébih Távoktatási Rendszerébe. Az új funkcióval még egyszerűbb lett az online afrikai sertéspestis (ASP) járványügyi képzés teljesítése. […]

Tovább…

Ne hagyja magát átverni a tűzifa vásárlásakor!

A tűzifahirdetések esetében is igaz, hogy az internet lehetőséget ad a nehezen ellenőrizhető, illegális árusok számára arra, hogy vásárlókat csapjanak be. Különösen fontos emiatt körültekintően eljárni a közösségi felületek csoportjaiban, adásvételi felületein megjelenő kínálatoknál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján több lehetőség is van a hirdetők ellenőrzésére, hogy senki se válhasson csalók áldozatává. A Nébih híre közölte, hogy a munkatársaik rendszeresen ellenőrzik a tűzifahirdetéseket. A szakemberek nem csak a napilapok apróhirdetéseit és a tematikus hirdetési újságokat veszik szemügyre, hanem az online felületeket is. Már több oldal üzemeltetőjével is sikeres együttműködés alakult ki a jogszerűtlen hirdetések kiszűrésére. Vannak azonban olyan felületek, […]

Tovább…

Segítünk eldönteni, hogy villanypásztor vagy vadriasztó kell-e a földjére

Vajon a villanypásztor, vagy a vadriasztó hasznosabb? A villanypásztor alapvetően állattartáshoz lett kitalálva, mégis többen használják a vaddisznók, az őzek és a szarvasok elleni védelemre is. Ahogyan az ultrahangos vadriasztókat is. Nagyon sok múlik azon, hogy az adott terület milyen alakú, és milyen irányból jönnek rá az állatok. Továbbá az is lényeges, hogy milyen állatokról lehet szó. Anyagunkból kiderül, mikor, melyik módszert érdemes alkalmazni. A Vadalarm cikke szerint a terület alakja az egyik döntő tényező. Az ultrahang ugyanis általában csak 80-120 méterre terjed. Ezért egy 800 méter hosszú területre még a legjobb esetben is legalább 5 darab vadriasztóra lehet szüksége, […]

Tovább…

Tovább kell tanulniuk, hogy irányíthassák az erdőgazdálkodást

Hamarosan kezdődik a jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése, amelyet a Nébih távoktatási portálján keresztül lehet elvégezni. A képzés azért fontos, mert az erdőgazdálkodás szakmai irányítását teljes joggal csak jogosult erdészeti szakszemélyzet végezheti. Az idén összesen három képzés indul, az első április 8-án. Az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő erdészeti szakszemélyzet számára a 71/2010. (V.13.) FVM rendelet 7. § (1) a) pontja szerinti jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzést 2019. áprilistól kezdődően távoktatásos formában rendezik meg – írja a Nébih. Erdészeti szakszemélyzetként az a természetes személy vehető nyilvántartásba, aki erdésztechnikus szakképesítéssel, erdőmérnök vagy okleveles erdőmérnök szakképzettséggel rendelkezik, tovább erdőgazdálkodási szakterületen a nyilvántartásba vételi kérelem […]

Tovább…

Óvatosan a gyufával: a fél országban tilos a tűzgyújtás

Ismét érvénybe léptek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások a keleti országrészben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívta a magyarországi lakosok figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, hazánkban ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. A korlátozás 2019. március 26-tól érvényes. Jelentős csapadék a hét folyamán nem várható a keleti országrészben az előrejelzések alapján, így az égi áldás egyelőre nem ellensúlyozhatja az éghető biomassza kiszáradását. A Nébih közleménye szerint a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a tűzesetek esélye a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken. Az elszáradt lágyszárú növényzet […]

Tovább…

Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát

Egyre többször hallani, hogy mekkora károkat okoznak az aranysakálok Magyarországon. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében fordul elő, de más térségekben is szép számmal van belőlük. A visszatelepülő aranysakál kihívás elé állítja a vadgazdálkodókat. A Vadalarm cikke alapján a jelenlegi állomány nagysága már csak azért is meglepő, mert egy időben szinte teljesen eltűntek az országból. Ez részben a vadászat, részben a tájalakítás következménye volt. Az 1990-es években viszont újra megjelentek és számuk azóta egyre csak növekszik. Milyen állat az aranysakál? Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozik, toportyánként és nádi farkasként is nevezik. Gyakran tévesztik össze a rókával, ám […]

Tovább…

121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban az emberiség fogyasztása miatt

Tovább csökkenhet a fajok változatossága, mert a Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban. A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté történő alakításához a leginkább a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre nagyobb veszélyt jelent az olajos magvak kereskedelme is. Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC anyagára hivatkozva a Qubit cikke, ezt szemléztük. Becslések szerint a kipusztulással veszélyeztetett fajok száma 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt, az elmúlt 400 évben pedig 140 madárfaj pusztult ki. A Nature Ecology & Evolution […]

Tovább…

A magyar vaddisznóállomány drasztikus csökkentése állíthatja meg a pestist

Bár egyelőre még csak az ország keleti felén jelent meg a vaddisznó-állományban az afrikai sertéspestis (ASP), azért a dunántúli vadászoknak is érdemes felkészülni a betegségre. Az fertőzéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és eredmények tárták fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szokásos vadgazdálkodási konferenciáján. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományos vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra, illetve a vadgazdálkodásra gyakorolt hatása volt. Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok csak hírből ismerik az afrikai sertéspestist, míg a Dunától keletre, főleg a borsodi, a szabolcsi és a hevesi térségben […]

Tovább…