Eredményes repce és cirok kutatás a termesztési előrejelző modellek fejlesztésére

A MIRRORS (Modelling Crop Responses to Repeated Stresses) projekt a repce és a cirok működését tanulmányozza. Célja, hogy viselkedésük kiszámíthatóbbá váljon, előre láthatóak legyenek a különböző éghajlati tényezők rájuk gyakorolt hatásai, illetve, hogy racionalizálható legyen a gazdálkodás és mozgástereket biztosítson magának a gazda. Christine Granier, az INRAE ökofiziológiai kutatási igazgatója válaszolt a témával kapcsolatos kérdésekre.

A Sorghum-ID kérdezte meg a szakembert, ezt az anyagot szemléztük.

A MIRRORS (Modelling Crop Responses to Repeated Stresses) projekt a repce és a cirok működését tanulmányozza. Célja, hogy viselkedésük kiszámíthatóbbá váljon, előre láthatóak legyenek a különböző éghajlati tényezők rájuk gyakorolt hatásai, illetve, hogy racionalizálható legyen a gazdálkodás és mozgástereket biztosítson magának a gazda - Fotó: Sorghum-ID
A MIRRORS (Modelling Crop Responses to Repeated Stresses) projekt a repce és a cirok működését tanulmányozza. Célja, hogy viselkedésük kiszámíthatóbbá váljon, előre láthatóak legyenek a különböző éghajlati tényezők rájuk gyakorolt hatásai, illetve, hogy racionalizálható legyen a gazdálkodás és mozgástereket biztosítson magának a gazda – Fotó: Sorghum-ID

Mi a MIRRORS projekt lényege?

Christine Granier – Az elmúlt években a termésmodellek nehezen tudták megjósolni a terméshozamot, hiszen fejlődési ciklusuk során a növények ismételt stresszhatásoknak vannak kitéve. Jelenleg olyan éghajlatváltozási környezetben élünk, amelyet nem csak a szélsőséges időjárási események jellemeznek, hanem azok gyakoriságának növekedése is.

Alacsony hőmérséklet a ciklus elején, magas hőmérséklet és/vagy aszály a ciklus végén: akár egyszeri, akár ismétlődő eseményekről legyen is szó, ezek az események stresszt jelentenek a növények számára, és módosítják a terméshozamot, valamint a termés minőségét.

Az INRAE, a CIRAD és az INRIA[1] tudósaiból álló 4 kutatási egység összefogásával a MIRRORS az ismételt éghajlati stresszforgatókönyvek javítása érdekében a hozamok előre történő megbecslésének a javítását helyezi a kutatás középpontjába – vélekedett a kutatóhölgy.

Mivel magyarázható a terméselőrejelzések és a tényleges terméseredmények közötti eltérés az ismételt stresszhatás alatt?

A munkahipotézis a következő: az egymást követő stresszhatások eredője nem egyenlő az egyes események egyedi hatásainak összegével, méghozzá két fő okból.

Ez a két lehetséges forgatókönyv függ a stressz intenzitásától, az időtartamától, a növény fejlődési stádiumától a stresszhatás idején, valamint a két stresszhatás között eltelt időtől. Bizonyos esetekben a munkahipotézis nem állja meg a helyét. Ekkor a stresszhatások egymás utáni sorozata egyenértékű az egyes események egyedi hatásainak összegével.

Melyek a projekt fő kutatási irányai?

Két egymást kiegészítő tudományos megközelítést alkalmazunk: egy adatvezérelt és egy folyamatvezérelt megközelítést. A reprodukciós ciklus során fellépő magas hőmérséklet okozta stressz áll a kutatásunk középpontjában.

Az első megközelítés a meglévő adathalmazok a priori elemzéséből áll, amihez statisztikai adatbányászati módszereket alkalmazunk. A kutatók hozzáférnek egy CTPS-adatbázishoz, amely mintegy 20 franciaországi helyszínen 20 év alatt összegyűjtött, mintegy 15 cirokfajta terméshozamát tartalmazza, és amelyet összevetnek az ezeken a helyszíneken vagy a közelben található meteorológiai állomások meteorológiai adataival. Így azonosítják be a „tipikus” hőmérsékleti forgatókönyveket, majd összehasonlítják a kapott hozamokkal.

A második megközelítés célja, hogy ellenőrzött környezetben (üvegházakban és szabályozott növekedési környezetben) célzott kísérleteket végezzenek, és így teszteljék az elszigetelt és ismétlődő hőstresszek hatását a szemtermésre a növény fejlődésének bizonyos szakaszaiban. Ily módon a terméshozam és a szemminőség összetevőit is vizsgáljuk. Így reprodukáljuk az adatbányászat által azonosított forgatókönyveket, amelyekhez hozzátesszük a ciklus során elszigetelt és ismétlődő hőterheléseket – mondta.

Sorghum-ID – Milyen tanulságokat lehet levonni a projekt ezen szakaszában?

Az első kísérletek a hőmérsékleti forgatókönyvtől és a fajtáktól függően erős eltérést mutattak ki a növények reakciói között annak függvényében, hogy izolált és ismétlődő stresszhatás érte-e a növényeket.

A projekt célja, hogy jobban megértsük a növények egyszeri (izolált), valamint ismétlődő stresszhatásokra adott válaszát, illetve, hogy olyan ökofiziológiai modelleket alkalmazzunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy figyelembe vegyük a magas hőstressz első epizódjának lehetséges folyományaként a növény kedvező akklimatizálódását és/vagy az esettől függően felerősített negatív válaszát egy második, ugyanolyan típusú stresszhatásra – fogalmazott.

Ez a projekt háttere

A MIRRORS egy ambiciózusabb, az ANR által finanszírozott multidiszciplináris projekt kiindulópontja, amelyben a jelenleg alkalmazott ökofiziológiai és modellezési ismereteket a molekuláris biológia, a biokémia és a képalkotás területén szerzett ismeretekkel erősítenék meg. Ezzel kapcsolatban a kutatóhölgy keresi a szakmai partnereket a közös munkához és kísérletekhez az alábbi címen: christine.granier@inrae.fr

[1] Partneregységek: EVA közös kutatóegység Caenben (a repce ökofiziológiájának kutatása), AGAP Intézet közös kutatóegység Montpellier-ben (cirokgenetika, ökofiziológia és modellezés), ISPA közös kutatóegység Bordeaux-ban (ökofiziológiai modellezés), LORIA közös kutatóegység Nancyban (statisztikai modellezés, adatbányászat).

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Házhoz jön a pénz Hamarosan kiírják a kkv-k versenyképességét javító új EU-pályázatokat. Október 2-án Zalaegerszegen a Pénz, de honnan? roadshow keretében Csepreghy Nán...
Az első teendők a mezőn Beköszöntött a tavasz, megkezdődnek a munkák a szántóföldeken. Az enyhe tél és a sok helyen még most is pangó belvíz a szokásosnál is több munkával lá...
Beköszönt az aratási szezon Békésben is Az utóbbi napok esős időjárása kissé kitolta az aratás kezdetét, de kedvező idő esetén a hét vége felé megkezdődhet az őszi búza betakarítása Békésben...
Gazdag Gazda Konferenciasorozat 2015-ben is! Örömmel jelentjük be, hogy idén is megrendezzük a Gazdag Gazda Konferenciasorozatot! Az események ezúttal a „Hogyan reagáljunk a változó éghajlat kihí...
Veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímavált... Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás. Hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és...
Friss jelentés a klímaváltozásról és arról, mit te... A globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg hol és hogyan termeljük meg az élelmünket. Hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények táp...