Jelentős, két számjegyű áremelést igényelne a sütőipar, hogy kijöhessen a veszteséges, illetve kevésbé rossz esetben is rendkívül alacsony, 0-2 százalékos profitot termelő működés kelepcéjéből. Emelkedik a liszt ára, kevés étkezési búza terem, ezért a kenyér is többe kerül majd. Ráadásul a magyar sütőipari cégek is egyre fogynak.
Az őszi ártárgyalásokon a kenyér árának emelése is előkerül majd. Ez is növelheti az inflációs nyomást, mivel az élelmiszerek 13-15 százalékos súllyal esnek latba a pénzromlás ütemében – írja ágazati szakemberekre, és a Népszavára hivatkozva az Agro Napló cikke.
Emiatt sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miután a tejiparnak sikerült elérni, hogy az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves egyeztetést követően 2019-től végre bekerüjön az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe. A legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér megint csak kimarad.
Ez azért is nagy baj, mert így továbbra is nagyon jelentős a szürke-, illetve a feketegazdaság magas aránya a sütőiparban – mondta el a Népszavának egy neve elhallgatását kérő ágazati szakember. Az utóbbi években ugyanis nagy számban jelentek meg a volt Jugoszlávia egykori tagállamaiból olyan sütőiparosok, akik gyakran mellé nyúlnak az online kasszának – mondta a szakember. Mára mintegy 650-700 lehet ilyen balkáni vállalkozók tulajdonában. Ha pedig az egyik üzletet bezáratja a hatóság, más néven nyitnak újat. A 4-5 nagyobb, fagyasztott sütőipari terméket gyártó cég pedig nagyjából 1500-1600 üzletet lát el jogbérleti szerződéssel, vagyis franchise rendszerben. Ez is csökkenti a hagyományos pékségek piaci lehetőségeit.
Gondok az élelmiszerláncok és a kisebb vetésterület miatt is
A magyar pékek pozícióját az adóelkerülő vetélytársakon kívül a saját pékséget üzemeltető nagy élelmiszerláncok is nehezítik. Az ok, hogy vevőcsalogatóként alacsony áron kínálják a kenyeret. Pedig a gyenge forint a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát. Az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket növeli.
Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve mindössze 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Ezáltal várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás következtében az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több 50 százaléknál.
A búza ára körülbelül 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.
Egyelőre pontos adatok még nincsenek a búzatermés mennyiségéről és minőségéről. De ha a malmi búza ára emelkedik, az biztosan hatással lesz a liszt árára – mondta a Népszavának Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. A legjobb esetben is csak stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik. A malomipar nehéz gazdasági évet zárt, és az idei sem lesz könnyebb a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt, amelyeket az ágazat nem tudott érdemben érvényesíteni az áraiban az éles verseny miatt.
Főleg veszteséget hoz az ágazat, kivétel: a kifli
Az egyik szakmai kutatóintézet tavalyi felméréséből kiderült, hogy a négy alapvető sütőipari termék közül három, a kenyértermelés 65-70 százalékát adó fehér, illetve a félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle előállítása veszteséges volt, és csak a kifli hozott nyereséget. A gyártók az úgynevezett finomáru nyereségéből próbálják a máshol termelődő veszteséget finanszírozni.
