A szárazon állás felkészíti a tehenet a következő laktációjára. Ez a regeneráció egy olyan szakasza, amelyben a tehén energiatartalékokat halmoz fel a következő laktációra. Ez egyben lehetőség a tőgyterület bármely betegségéből való felépülésre is. A 30 napnál rövidebb szárazon állás súlyosbíthatja a tőgy egészségügyi problémáit, míg az ennél hosszabb időszak különösen az üszők számára előnyös. A tehenek folyamatos fejése szárazon állás nélkül nem alternatíva.
Laktációnként legalább egy tőgygyulladás
A termékenységi zavarok mellett a tőgybetegségek a leggyakoribb okai a tejelő tehenek idő előtti leselejtezésének. A betegségekkel összefüggő veszteségek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik: Európában például az összes tejelő tehén körülbelül 50%-a laktációnként legalább egyszer tőgygyulladásban szenved.
Az ilyen betegségek kezelése akár 250-500 euróba is kerülhet a gazdálkodónak. Mivel az antibiotikum-kezelés gyakran nem javasolt a laktáció alatt, különösen a szubklinikai tőgygyulladás esetén, így a szárazon állás jó alkalom a betegségek gyógyítására. Ugyanakkor ez egy olyan időszak is, amikor a tőgy egészsége fokozottan veszélyeztetett.
A hosszú távú antibiotikum-készítmények alkalmazása több mint 40 éve bevett gyakorlat. Segítségükkel számos tejtermelő gazdaságban sikeresen meggyógyították a Streptococcus (Sc.) agalactiae vagy a Staphylococcus (S.) aureus kórokozók által okozott tőgyegészségügyi problémákat.
A tőgy egészségi állapotának ezek által előidézett javulása, valamint az antibiotikumok állattenyésztésben történő alkalmazása körül kialakult társadalmi vita arra készteti az embereket, hogy megkérdőjelezzék a jelenlegi gyakorlatot. Az állati és humán gyógyászati kezelések rezisztenciájának problémája aláhúzza az antibiotikumok használatával kapcsolatos intézkedések szükségességét.
Antibiotikumok az állattenyésztésben
A Német Állatorvosi Kamara kiadott egy iránymutatást az antibakteriális állatgyógyászati készítmények körültekintő használatára vonatkozóan, amely ajánlásokat tartalmaz az antibiotikumok állattenyésztésben történő alkalmazását illetően. Ezek olyan szabványok, amelyeket be kell tartani. Az irányelvek lényege a következőképpen foglalható össze:
- Ha egy antibiotikumot használnak egy kórokozó leküzdésére, akkor az ellene való hatásosságának valószínűnek vagy bizonyítottnak kell lennie.
- Ezért csak terápiásan vagy kivételes esetekben szabad egy fertőzés jeleit mutató állatcsoport kezelésére alkalmazni.
- Egészséges állatoknál az antibiotikum használatát megelőzésként kerülni kell, kivéve, ha indokolt.
- Az antibiotikumok alkalmazásának mindig az ésszerű klinikai vizsgálatot vagy más megfelelő, nyomon követhető diagnosztikai intézkedést követő diagnózison kell alapulnia.
Az állományban azonosított kórokozóktól és azok rezisztenciájától függ, hogy a szárazon állásban melyik készítményt használjuk. A Szövetségi Állatorvosi Kamara antibiotikum-irányelvei ezzel kapcsolatban a következőket fogalmazzák meg: „Az antibiotikumok kiválasztása és az alkalmazásáról szóló döntés a szakszerű diagnózist követően a kezelő állatorvos feladata. Az állatorvosnak mérlegelnie kell az állatot, az embert és a környezetet érintő előnyöket és kockázatokat szakértelme és a jelenlegi tudományos ismeretek alapján.” (BTK, 2010).
Ehhez szoros együttműködésre és bizalomra van szükség a kezelő állatorvos és a gazdálkodó között, aki élelmiszer-előállítóként közvetlenül felelős, ha a tej tesztje inhibitorra pozitív.
Miért kell szárazra állítani a teheneket?
A szárazon állási időszak nagy jelentőséggel bír a tehén, az emlőmirigye és végső soron a borja fejlődésének szempontjából is. A tejtermeléshez nem szükséges testenergiát a születendő borjú növekedésének elősegítésére és a tehén szervezetében zajló regenerációs folyamatokra egyaránt felhasználják. Ez az időszak lehetőséget ad a tőgy mirigyszövetének a helyreállítására. Ha a tehén megfelelő takarmányozást kap, a bendőben lévő bolyhok is regenerálódhatnak.
A szárazon állási időszak kezdetén végzett hatékony karomápolás biztosítja az egészséges karmokat a laktáció újraindulásakor.
A szárazon állás kockázatai
A szárazon állás során két olyan fázis van, amikor a tehén fokozottan ki van téve az új fertőzések kockázatának. Ezek: az emlőmirigy visszaalakulásának kezdetén, amely két hétig tart, valamint a tőgy regenerációja során az ellés előtti két hétben. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a hagyományos fertőző szarvasmarha-tőgygyulladás kórokozóival, mint például a Sc. agalactiae, S. aureus és Sc. dysgalactiae esetében a szárazon állás időszaka egyre nagyobb jelentőséggel bír, mint olyan szakasz, amelyben a teheneket a környezeti kórokozók által okozott új fertőzés veszélye fenyegeti.
A szárazon álláskori kezelésben, az istállóhigiéniában és a takarmányozásban elkövetett hibák új fertőzéseket okozhatnak, különösen a magas hozamú állatoknál, amelyeknek (a napi termelés >20 kg). Ezek a fertőzések köztudottan klinikai betegségekhez vezetnek, nemcsak a szárazon állás időszakában, hanem különösen a későbbi korai laktáció során. A befolyásoló tényezők ilyen széles skálája mellett a szárazon állás fázisa új fertőzési aránya erősen változó.
A keratindugó kialakulása a tehenek egyik legfontosabb természetes védekező mechanizmusa a szárazon állás időszakában jelentkező tőgygyulladás ellen. Azonban nem minden tehénnél alakul ki ez a mechanikai gát, amely megakadályozza, hogy a kórokozók bejussanak a tőgybe, és a magas termelés mellett szárazra állított tehenek a legkevésbé valószínű, hogy keratindugót képeznek.
A kórokozók behatolása a tőgybimbócsatornába különösen nagy a hirtelen szárazra állítást követő első napokban tejet szivárgó teheneknél, valamint olyan teheneknél, amelyeknél a tőgybimbóvégek megváltoztak (hiperkeratózis).
Hogyan állítsuk szárazra a teheneket?
Eddig az ajánlott stratégia a tehenek szárazra állítására a fejés hirtelen abbahagyása volt. A jelenleg szárazállásban termelt tejhozamok azonban a meglehetősen szigorú módszernek az árnyaltabb, gazdaság-specifikusabb megközelítését teszik indokolttá a jövőben.
Mindkét esetben a szárazra állítást követő első héten a teheneket minden nap szemrevételezéssel ellenőrizni kell a tőgyszövet beékelődésének, duzzanatának és elszíneződésének, valamint általános közérzetének szempontjából. Ez lehetőséget ad a gazdálkodónak annak ellenőrzésére, hogy az emlőmirigy megfelelően nyúlik-e be. Feltételezve, hogy a tőgy normálisnak tűnik, ezt az ellenőrzést anélkül kell elvégezni, hogy azt megérintenénk.
A tejelő tehenek koncentrátumoklal történő etetését két héttel a szárazra állítás tervezett időpontja előtt ajánlatos abbahagyni. Valójában minden tehenet meg kell akadályozni abban, hogy túl sok testzsírt hízzon a késői laktációban (BCS-cél: 3,25 – 3,75). A szárazon állás időszakában a kiegyensúlyozott takarmányozás, amely nem vezet éhgyomri ketózishoz vagy túlzott testzsír kialakulásához, jelentősen megerősítheti a tehén természetes védekezőképességét, ezért fontos szerepet játszik a fertőzések megelőzésében.
Új fertőzési arány a szárazon állás időszakában
Azok a tehenek, amelyek utolsó laktációját ≤ 100 000 sejt/ml sejtszámmal fejezték be, és az új laktációt > 100 000 sejt/ml sejtszámmal kezdik, (feltehetően) „újonnan fertőzöttnek” minősülnek. E tehenek százalékos arányát az összes olyan állathoz viszonyítva, amelyeknél a szárazra állítás előtti utolsó megfigyelés során ≤ 100 000 sejt/ml volt, az új fertőzési aránynak (%) nevezzük a szárazon állás időszakában. A legjobban teljesítő gazdaságok 15%-nál kisebb új fertőzési arányt értek el
Gyógyulási arány a szárazon állás időszakában
Azok a tehenek, amelyek utolsó laktációját 100 000 sejt/ml feletti sejtszámmal fejezték be, és az új laktációt ≤ 100 000 sejt/ml sejtszámmal kezdik, „meggyógyultnak”/feltehetően meggyógyultnak minősülnek.
Ezeknek a teheneknek az összes olyan állathoz viszonyított arányát, amelyeknél a szárazra állítás előtti utolsó megfigyelés során több mint 100 000 sejt/ml volt, a szárazon állási időszak gyógyulási arányának (%) nevezzük. A szárazon állás időszakában az átlagos gyógyulási arány 50 % körül van, a legjobban teljesítő gazdaságok pedig több mint 77 %-ot értek el.
Gyakorlati alkalmazás
Bármilyen készítmény alkalmazását rendkívül szigorú higiéniai feltételek mellett kell végezni, hogy elkerüljük a kórokozók átjutását a tőgybe az alkalmazás során.
Továbbá az antibiotikumcsöveket nem szabad meleg vizes vödrökbe helyezni az alkalmazás egyszerűsítése érdekében, a kezelést nem szabad a tőgybimbók előzetes gondos fertőtlenítése nélkül alkalmazni, a csöveket a fejőházban semmilyen felületre nem szabad elhelyezni, és a tubussapkákat nem szabad a szájjal együtt eltávolítani.
Következtetés
Általános szabály, hogy az antibiotikumos szárazra állítás hatékonyabb intézkedés, mint a laktációs terápia. De csak akkor lehet sikeres, ha a kórokozók érzékenyen reagálnak a kiválasztott szerekre.
Az antibiotikum-irányelvekben megfogalmazott ajánlások szerint lehetőség szerint kerülni kell az egészséges tőgyű tehenek kezelését. Ezeknek az irányelveknek a betartása mellett a szelektív szárazra állítás megköveteli, hogy a tehéntartási stratégia összes paraméterét (egészségügyi megfigyelés, higiénia, tartás és takarmányozás) egyidejűleg optimalizálják. A sikeres szelektív szárazra állítás érdekében a gazdálkodónak aktívan foglalkoznia kell a tőgyegészségügyi témával annak minden aspektusában. A cél a magas szintű egészség megőrzése, miközben az antibiotikumok használatát abszolút minimumra csökkentjük.
(Forrás: dlg.org)
