Hazánkban egyre gyakoribb a több napon át tartó magas átlaghőmérséklet, ami a nappalok mellett éjszaka sem csökken. Ilyenkor az állatok nem tudnak nyugodtan pihenni, csökken az étvágyuk, a teljesítményük és romlik a szaporodásbiológiai állapotuk.
A magas hőmérséklet a tejtermelő telepeken átlagosan 10-35%-os termeléscsökkenést okozhat, de a romlás elérheti a 40-50%-ot is!
A napi tejtermelés csökkenésén kívül a szárazonállás idején csökkenhet a megszülető borjak testtömege és a későbbi laktációs teljesítmény. Gyakoribbá válhat a tőgygyulladás, jelentősen romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, csökken az ivarzó egyedek száma, nő a spermaindex, gyakoribb lesz az embrióelhalás és vetélés A hőstressz a tehenek szervezete mellett a borjak és a növendékek szervezetét is megviseli.
Nemcsak a termelés, de az állatok természetes ellenállóképessége is romlik, ezért ilyenkor nő az állományon belüli megbetegedések száma.
A jelentős termeléskiesés és a számos egyéb veszteség komoly nyereségcsökkenéssel jár, ezért a tejtermelő szarvasmarhatelepeken hatékony hőstressz elleni védekezésre van szükség. A csökkenő tejtermelés már a közepes méretű tehéntelepeken is több millió forintos árbevétel-csökkenést eredményezhet!
A szarvasmarháknak tág a semleges hőmérsékleti zónája, ami -15-20 C és +25 C között található, de az állatok komfortzónája ennél szűkebb intervallumban, -5 C +10 C közötti tartományban mozog.
Hazánkban a magas napi hőmérséklet miatt a Holstein szarvasmarhák tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet. A túl magas hőmérséklet gyengíti az állatok immunrendszerét, így azok jóval fogékonyabbak lesznek a betegségekre, például, a tőgygyulladásra.
Az állatok a hőtermelés csökkentését alacsonyabb takarmányfelvétellel vagy csökkent emésztéssel érik el. Abban az esetben, ha a hőmérsékletemelkedést a tehén nem tudja tovább kompenzálni hőstresszes állapotról beszélünk. 25 C napi hőmérséklet felett az állatok nem fekszenek, hanem az itatónál csoportosulva keresik azokat a helyeket, ahol a testüket hűteni tudják.
A RISKA-rendszer új fejlesztésével minden istállóban mérjük a hőmérsékletet, a páratartalmat és a mérési adatokat használjuk az istállóban lévő ventilátorok, függönyök intelligens vezérlésére is! Javasoljuk, hogy a telepen több ponton is mérjük a külső hőmérsékletet, illetve a szélerősséget.
Rendszerünk lényege, hogy nyitott, bővíthető és egyedileg fejlesztett.
Így lehetőségünk van arra, hogy a ventilátorok működését is figyeljük, mérjük. Minden instálóba telepítésre kerül az egyedi mérő-vezérlő rendszer, amely képes más adatok összegyűjtésére is. Az adatokat a saját belső hálózaton keresztül egy kijelölt központban gyűjtjük, tároljuk és egy web-rendszeren keresztül jelenítjük meg a RISKA szokásos adataival együtt.
A laktációban termelt tej mennyiségét az ellés idején uralkodó időjárási tényezők nagymértékben befolyásolják. Tapasztalataink szerint a téli hónapokban ellett tehenek legalább 21%-kal magasabb tejhozamot produkálnak, mint a nyáron ellettek. A legnagyobb különbség a télen és nyáron ellett tehenek között a laktáció első 60 napjában tapasztalható. Az alacsony tejhozamú tehenek 27%-kal, a magas hozamú tehenek 48%-kal több hőt termeltek, mint a nem laktáló társaik. A hőstressz hatására a tejtermelés mennyiségében történő visszaesés mellett, jelentősen romlik a tej beltartalma is.
Az alacsony tejhozamú tehenek 27%-kal, a magas hozamú tehenek 48%-kal több hőt termeltek, mint a nem laktáló társaik. A hőstressz hatására a tejtermelés mennyiségében történő visszaesés mellett, jelentősen romlik a tej beltartalma is.
Az állomány szaporasági teljesítményét csökkentő fertilitási zavarok jelentős anyagi veszteséget okoznak a tulajdonosoknak, aminek hátterében leggyakrabban a petefészek működési zavara, illetve és a korai embrióelhalás áll.
Vizsgálataink szerint a késői vemhesség alatt hőhatásnak kitett tehenektől született üszők kisebbek, az első laktációjuk során átlagosan napi 5 kilóval kevesebb tejet termeltek.
A Riska mérő-vezérlő rendszerével a tárolt adatok a későbbiekben elemezhetők, különösen azért, mert azokat összekötjük a RISKA napi fejési és termékenyítési adataival, így elemezhetővé válnak.
Mérjük a ventilátorok működését és teljesítmény felvételét, így lehetőség van az áramfogyasztás elemzésére, vagyis istállónkként elemezhetővé válik a fogyasztási adatok értékelése. Azonnal észrevehető az istállókban lévő ventilátorok kikapcsolt állapota, mert az online DASHBOARD monitorozó rendszer ezt is jelzi.
Online elérhető információk:
Tomjanovich Géza, Székely András
(x)
