Még 2022. nyarán járt az Uránia Nemzeti Filmszínházban az OTDK 70 éves születésnapi rendezvényén Prof. Dr. Bánáti Diána, az SZTE Mérnöki Karának tudományos dékánhelyettese. A résztvevők „TDK-s évtizedek” pódiumbeszélgetés részeként egy-egy évtizedet képviselve osztották meg élményeiket a hallgatósággal. A találkozó célként tűzte ki, hogy a jelenlévők személyes élményeken keresztül bemutassák, milyen volt az adott korszakban az OTDK, illetve mit tett hozzá a résztvevők személyes pályájához. Ekkor készítettek interjút a professzor asszonnyal, amit ma is érdemes és tanulságos elolvasni.
A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának tudományos dékánhelyettese az 1980-as évek végét idézte fel, és osztotta meg élményeit a hallgatósággal az MTA Pro Scientia Aranyérmesek első generációjának képviseletében 2022. nyarán. Prof. Dr. Bánáti Diána asszonyt az eseményen az SZTEinfo részéről Kovács-Jerney Ádám kérdezte. Ezt az anyagot szemléztük.
Hogyan zajlott az Uránia Nemzeti Filmszínházban az OTDK 70 éves születésnapi rendezvénye?
Az esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyzők és a felkészítő tanárok számára miért is fontosak ezek a megmérettetések. A programon részt vett az OTDT új elnöke, a Rektori Konferencia elnöke, valamint miniszteriális képviselők is. Ezt követően egyesével felhívtak bennünket a színpadra, ahol mi meghívottként egy-egy évtizedet képviselve elmondtuk, hogy az életünkben mit is jelentett az OTDK-n elért első helyezésünk. A beszélgetésben résztvevők közül hármunknak is abban a megtiszteltetésben lehetett része, hogy elnyerte az MTA Pro Scientia Aranyérmét az OTDK-n való helyezésével. Ezt a kitüntetést két évente a legkiválóbbak kaphatják meg egy-egy szakterületen. Meglepetésünkre, ennek kapcsán régebbi képeket is bemutattak rólunk és felolvasták röviden a szakmai sikereinket, mielőtt a pódiumbeszélgetés megkezdődött.
Hogyan nyerheti el valaki az MTA Pro Scientia Aranyérmet?
-Azon egyetemi hallgatók közül, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést érnek el, kiválasztják a legjobbakat. Fontos megjegyezni, hogy ezt a kitüntetést nem pályázhatják meg a győztesek, ezt csak kiérdemelni lehet. Én 1989-ben, negyedik éves egyetemi hallgatóként kaptam meg – az akkor először kibocsátott – Pro Scientia Aranyérmet, az MTA Budavári Dísztermében, az akadémia akkori elnöke adta át személyesen. Azt gondolom, hogy alapvetően meghatározta a pályámat.
A kari TDK-n való első hely megszerzése az OTDK-n való szereplés feltétele. A Mérnöki Karon azonban egy másik, a Magyar Élelmiszertudományi és Technológiai Egyesülettel együtt szervezett tudományos-szakmai rendezvény is él, mesélne erről?
Ahogy említette azok az egyetemi hallgatók, akik a kari TDK-n első helyezést érnek el, azonnal kvalifikálják magukat a következő évben megrendezett országos megmérettetésre. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia köztes éveiben az élelmiszertudományhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat végző hallgatók számára azonban egy úgynevezett MÉTE TDK-t is rendezünk, amit a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán tartottunk meg. Büszkék vagyunk, hiszen az Élelmiszermérnöki Intézetből hármunk mentorált hallgatója is első helyezést ért el a szakmai megmérettetésen.
Az én hallgatóm Takács Ágota az élelmiszerhulladékokkal foglalkozott, ami szintén egy győztes TDK dolgozat volt. A témája az élelmiszerhulladékok vizsgálata volt, ami igazán előremutató téma és a jövő kihívásaira keresi a választ, továbbá a Szegedi Tudományegyetem fenntarthatósági céljainak is eleget tesz.
Hogyan élte meg, hogy Önnek ítélték a 2022-es Kiváló Tehetséggondozó Kitüntetést?
Nagyon örülök, és büszke vagyok, hogy méltónak találtak arra, hogy elismerjék azt, amivel foglalkozom. Amikor megtudtam, hogy én kapom meg a kitüntetést eszembe jutott, amikor másodévesen sokat küzdöttem, hogy Dr. Farkas József professzor úr által művelt témán dolgozhassak. A professzor úr viszont alsóbb éves mérnök hallgatókkal nem foglalkozott, nekem viszont kemény munkával sikerült elérnem, hogy a hallgatója lehessek. A befektetett erő és energia meghozta a gyümölcsét: a szakdolgozatomat, a diplomamunkát és később a kandidátusi disszertációmat is az ő szakmai irányítása alatt készítettem el. Meghatározó volt, ahogy ő elindított a pályán és, azóta is próbálom mindazt a segítséget visszaadni a fiatal kollégáknak, amit tőle kaptam.
Hogyan határozta meg a pályáját az MTA Pro Scientia Aranyérem?
Amikor az 1990-es években megalakult az MTA Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, társelnökként dolgoztam az egyesületben az egyik érmes társammal, Prof. Dr Kiss Ritával, aki azóta akadémikus lett műszaki szakterületen. A karrierépítés és az azzal járó kutatások miatt egy kicsit eltávolodtunk egymástól, ám az egyesületben újra szorosabbra fűződött a viszony köztünk. A 2021-es évben a Szegedi Tudományegyetem képviseletében elnyertük a 2022-es Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciájának rendezési jogát, az eseményre 2022. október 13-a és 15-e között került sor. A konferencia azokról az eredményekről szólt, amelyek középpontjában a multidiszciplináris nézőpont a különböző együttműködések pozitív hozadékainak felvillantása és a hallgatóság inspirálása, valamint tájékoztatása áll. Előadásokat csak Aranyérmesek tartottak, akik közérthető módon mutatták be saját szakterületük egy-egy érdekes kutatási témáját, a hiteles tudomány-kommunikáció azonban minden érdeklődő számára szabadon látogatható volt.
Mit gondol, az MTA Pro Scientia Aranyérem vezette szakmai sikereihez?
A Pro Scientia Aranyérem sokban segítette azt, ahol most tartok, de úgy vélem, hogy a család, a mentorok, a példaképek és az általuk kapott sok-sok segítség nélkül nem ment volna. Mindenki fontos volt, aki segített, aki elindított a pályámon, aki inspirált. Emellett azt gondolom, minden egy kicsit a szerencsén is múlt. Az, hogy kivel hoz össze az élet bennünket, sok mindent befolyásol, a siker soha nem egy emberen múlik. Mottóként is azt vallom, hogy: a jó szerencse a felkészülteket találja meg.
