Szigorúan őrzött korallszigeten kutatott a debreceni agráregyetem szakembere

Egyedüli magyarként a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László is részt vett abban a nemzetközi expedícióban, amely a Ducie korallsziget természeti környezetének átalakulását vizsgálta. Tudományos kutatócsoport utoljára 10 éve járt a csendes-óceáni szigeten.

A világ 10 legritkábban látogatott helyeinek egyike a Csendes-óceán déli részén található Ducie korallsziget, ami 1902 óta a Pitcairn-szigetcsoport része. Egy portugál tengerész, Pedro Fernandez de Quiros fedezte fel még 1606-ban, ő akkor Encarnacion-nak nevezte el. 1791-ben aztán az angol Edward Edwards, a Bounty lázadóinak nyomát kutató Pandora fregatt kapitánya „újra felfedezte” a szigetet. Akkor kapta a Ducie nevet, a brit királyi haditengerészet egyik híres kapitányának, Francis Ducie-nak emléket állítva. 1902-ben az Egyesült Királyság annektálta a szigetet – írta a Debreceni Egyetem híre.

A 2,4 km hosszú és 1,6 km széles korallsziget lakatlan. A 70 hektárnyi földrész érdekessége, hogy legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 4 méter.
A 2,4 km hosszú és 1,6 km széles korallsziget lakatlan. A 70 hektárnyi földrész érdekessége, hogy legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 4 méter – forrás: hirek.unideb.hu

A 2,4 km hosszú és 1,6 km széles lakatlan korallsziget kiemelt természetvédelmi terület, úgynevezett „Protected Marine Area”, ahova kizárólag különleges hatósági engedélyekkel lehet belépni. A 70 hektárnyi földrész érdekessége, hogy legnagyobb tengerszint feletti magassága mindössze 4 méter. A szárazföld 70 százalékát trópusi erdő borítja, melyet a térségben őshonos fafaj, a Heliotropium foertheriarium ural, aminek a magassága eléri a 6 métert.

A Ducie korallsziget felülnézetből
A Ducie korallsziget felülnézetből – forrás: hirek.unideb.hu
Számos madár élhet és költhet békében az érintetlen korallsziget területén
Számos madár élhet és költhet békében az érintetlen korallsziget területén – forrás: hirek.unideb.hu

Természetvédelmi jelentőségét tovább növeli, hogy mivel a szigetnek soha nem volt állandó lakossága – legutóbb 10 éve járt ott tudományos expedíció –, így mentes a ragadozóktól és rágcsálóktól, ami a madárvilág kialakulása és szaporodása szempontjából igen kedvező.

A természeti környezet átalakulásának, illetve a szennyezések hatására bekövetkezett változásoknak a felmérésére idén ősszel egy 14 tagú kutatócsoportot szerveztek. A vizsgálatokat az is indokolta, hogy innen nem messze (kb. 350 km-re), a szintén lakatlan Henderson-szigetnél találták meg az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű tengeri műanyag szennyeződését.

A Ducie korallsziget melletti vizek
A Ducie korallsziget melletti vizek- forrás: hirek.unideb.hu

A 10 amerikai szakértőn kívül 4 európai kutató kapott helyet a csapatban, közöttük egyetlen magyarként a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatója, Radócz László is. A Növényvédelmi Intézet vezetőjének feladata a nagygombák felmérése, valamint a műholdas és rádiókommunikáció biztosítása volt.

a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László
a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének vezetője, Radócz László- forrás: hirek.unideb.hu

A kutatócsoport tagjai a legközelebbi lakott helyről, a Francia-Polinéziához tartozó Mangareva Atoll-ról indultak a szigetre, a legendás Braveheart kutatóhajóval. 13 napot töltöttek a szigeten, ahol többirányú vizsgálatokat folytattak, többek között tengerbiológiai kutatásokat és mikrobiológiai elemzéseket. Továbbá tanulmányozták az endemikus madárfajokat, talaj- és növénymintákat gyűjtöttek és vizsgáltak. Az eredményekből komplex kutatási jelentést állítanak össze – írja a cikk.

A fotók forrása: hirek.unideb.hu

Munkában a kutatócsoport a szigorúan védett és érintetlen korallszigethez közeli vízen
Munkában a kutatócsoport a szigorúan védett és érintetlen korallszigethez közeli vízen- forrás: hirek.unideb.hu
Megkérdeztük a Debreceni Egyetem sajtóosztályának munkatársait a kutatás részleteiről, amire az alábbi választ kaptuk:

A kutatócsoport, aminek Radócz László is tagja volt, egy 10 évvel ezelőtti talajtani, tengerbiológiai, madártani, növénytani, mikológiai, mikrobiológiai vizsgálatsorozatot  ismételt meg. Az új vizsgálatok célja a változások nyomon követése mellett annak kiderítése volt, hogy pl. a tengeri műanyag szennyeződések milyen mértékben jelentkeznek és milyen mértékű ökológiai hatásuk van az
élővilágra ezeken a távoli helyeken. A vizsgálatokról összefoglaló jelentés készül, ami kb. 2019. év első felében lesz végleges. Az eredményeket a támogató alapítvány fogja publikálni.

Radócz László munkáját a nagygombák ismételt felmérése jelentette. Ez elsődlegesen farontó (tapló) gombákat jelent, mivel az igen szegényes növénytakaró és a talaj szinte teljes hiánya egyéb (főként mikorrhizás fajok előfordulását) szinte teljességgel lehetetlenné teszi. A farontó gombák tekintetében az előző 10 év felméréséhez képest kismértékű csökkenést lehetett tapasztalni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Duális képzés indul a Debreceni Egyetem mezőgazdas... A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hat szakot hirdetett meg új gyakorlatorientált formában. A j...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...
A szőlő gyökerében fontos hatóanyagra bukkantak a ... A világon először bukkantak rá szőlőalanyok gyökerében az epszilon-viniferin névre hallgató anyagra. A hatóanyag az antidepresszáns gyógyszerek készít...
Sertéstelep-vezetőket képeznek Debrecenben Két évvel a juhászképzés beindítása után hétfőn sertéstelep-vezetők négyhetes oktatása kezdődött meg a Debreceni Egyetemen (DE). A képzés során a rész...
Agráros diákok, irány külföld! A Debreceni Egyetemen már 2001 óta minden évben lehet pályázni a CEEPUS programon történő részvételre a környezetgazdálkodási agrármérnök hallgatóknak...
93 éves agrármérnököt tüntettek ki Debrecenben... Arany, gyémánt és rubin oklevelek átadására került sor Debrecenben. A jubileumi diplomaosztó ünnepségen - ahol beszédet mondott az egyetem dékánja is ...