Apáti Ferenc volt a Hír FM debreceni magazinműsorának vendége. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökét a Haon podcaststúdiójában arról kérdezték, hogy a tavalyi fagykárok miként befolyásolták az idei zöldség- és gyümölcstermést. Továbbá kitértek arra is, hogy melyik gyümölcs fog hamarosan eltűnni a piaci árusok, valamint a boltok polcairól. Elmondta, hogy nincs olyan, hogy egy gyümölcs olcsó és jó minőségű legyen egyszerre.
A gyümölcstermesztésre nagy mértékben kihatott a 2022-es szélsőséges aszállyal terhelt időjárás, mert a virágrügyek, melyek az adott év tavaszán hoznak virágot, majd később termést, az előző évben differenciálódnak, akkor alakulnak ki. A fáknak nem volt ereje virágrügyeket érlelni, így sokkal visszafogottabb az idei termés. A tavaly őszi csapadékos időszak enyhített ezen a helyzeten, sőt, helyenként még több is érkezett, mint kellene. Ezzel megúsztuk a súlyos kieséseket, de a virágok kondícióján látszottak a tavalyi hatások. Sok, egyébként jól virágzó ültetvényen rosszak voltak a terméseredmények. A Haon anyagát szemléztük.
Tavaszi fagy, sterilitás és védekezés
Apáti Ferenc szerint a zöldségkultúrák döntően évente újra vetve, palántázva vannak, így közvetlenül nincs évjárathatás. Az persze nem mindegy, hogy a tavaszt, a vegetáció kezdetét milyen talajvízkészlettel indítjuk el. 2023-ban tele volt a talaj vízzel, ami kedvezően hatott. A tavaszi és a nyári csapadék pedig biztosította a szükséges nedvességet a gyümölcsöknek.
A meggynél és a cseresznyénél láttuk, hogy a jó virágzás után 2 héttel az apró gyümölcsök megjelenésekor azt lehetett látni, hogy nem volt tele a fa velük. Hiányzott a zöld, kötődött gyümölcs, ami egyrészt a sterilitás, másrészt a tavaszi fagyok miatt volt.
A fagyok elleni védekezésre számos technológia rendelkezésre áll. Ami hatékony, az viszont drága. A légkeveréses módszerek csak egy bizonyos típusú fagynál segítenek. A fűtésre alapozó módszerek óriási mennyiségű energiát igényelnek, nyitott égbolt alatt extrém drága. Ráadásul vannak olyan típusú fagyok, melyek ellen nem lehet védekezni. A szállított típusú fagyok az utóbbi években egyre gyakrabban érkeznek a sarkvidéki hideg légtömeggel, rendszerint nagy széllel. A meleg levegő ezért távozik, a hideg bejön, amihez hozzátesz a 10-15 km/h feletti szélsebesség hatása is, ami ellen lehetetlen a védekezés.
Az utóbbi években jellemző 1,5-2 hetes ciklusokban érkező fagyokkal fizikailag nem lehet mit kezdeni – mondta Apáti Ferenc. Az adás további részleteit itt lehet meghallgatni.
