A jövő már itt van: funkcionális takarmányozás sertéseknél

A sertés sokkal több annál, mint hogy egy olyan élőlény, amelynek fedélre, takarmányra és jó egészségre van szüksége. Végül is minden mindig hatással van a másikra. A jó táplálkozás a jó egészség előfeltétele lehet – olyannyira, hogy az egészségügyi problémák megelőzhetők. Dr. Casey Bradley sertéstakarmányozási technológiai szakértő többet is elmond a „funkcionális takarmányozásról”.
A kíváncsiság és a tudásszomj időnként végtelen tekervényes utak bejárását követeli meg, hogy valaki megtalálja a pontos választ arra, amit keres. Igen figyelemreméltó az orvostudomány jelenlegi helyzete, az új korszak orvosának és a praxis típusának változnak a határvonalai. […]

Tovább…

Kétszer-háromszor annyi vizet isznak a csirkék, mint amennyit esznek

A víz létfontosságú az élethez, és a baromfitenyésztés és -gazdálkodás egyik fő tényezőjének kell tekinteni. A vízfelvételnek és -felhasználásnak több olyan szempontja is van, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a jobb teljesítmény elérésére törekszünk.
A víz savassága/lúgossága és a víznyerő kút mélysége között szoros kapcsolat áll fenn. A 30 méteres mélységben a víz savasnak bizonyult, míg a 100 méteres vagy annál nagyobb mélységben a víz általában lúgos. […]

Tovább…

A növényi alapú takarmány-adalékanyagok csökkentik a gazdaságokból származó káros gázok kibocsátását

A bolygó magas globális kibocsátása és az üvegházhatású gázok koncentrációja az emberi tevékenységeknek köszönhető. Mivel a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok – például a szén-dioxid, az ammónia és a metán – kibocsátásának harmadik legnagyobb okozója, a kibocsátás csökkentése feladat mindannyiunk számára.
Tudatában kell lennünk annak, hogy mennyire fontos és sürgős csökkenteni ezt a bolygónk egyedülálló ökoszisztémáját és biológiai sokféleségét fenyegető veszélyt. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy a környezeti hatások csökkentésének felelőssége csak a kormányokat és a nagy iparágakat terheli. Túl könnyű figyelmen kívül hagyni a saját felelősségünket. […]

Tovább…

Miről diskurálnak a malacok, amikor egy ember sincs a láthatáron?

A mesterséges intelligencia gondolatáról gyorsan az önvezető autók és a robotok jutnak eszünkbe. A mesterséges intelligencia azonban sokkal többről szól, mint amire elsőre gondolnánk.
Például: a megfigyelő kamerák használata a gazdaságban. Nem új koncepció, de mi lenne, ha ezek a kamerák mesterséges intelligencia, mélytanulási algoritmusok és képfelismerés segítségével felismernék az állatok által mutatott döntő fontosságú viselkedési formákat, mint például az evés, ivás, egyedi mozgások és agresszív tevékenységek? Vajon ez meggyőzné a termelőket, hogy kamerákat helyezzenek el az istállójukban? […]

Tovább…

Gyöngybagoly tizedelte és stresszelte a kiskunsági baromfitelep állományát

Szokatlan madármentésre volt szükség a Bács-Kiskun megyében, Kalocsa és Kecel között található Öregcsertőhöz közeli baromfinevelő telepen. A zárt csarnokba valószínűleg szellőztetés alkalmával beköltözött egy gyöngybagoly. A ragadozó madár számára ezáltal elérhetővé váltak a néhány hetes csirkék. Közülük nap, mint nap ejthetett könnyű zsákmányt. Ám a fő gondot az a folyamatos stressz és riadalom jelentette, amit a jelenlétével okozott a haszonállatoknak. […]

Tovább…

Ausztriai vadaskertben nevelt szarvasbika segítségével csaltak ki 11 millió forintot egy francia vadásztól Zalában

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek el két zalai vadászt, akik osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát szállíttattak Zala megyébe, ahol azt egy francia vendégvadász helyi trófeaként lőtte ki, majd fizetett érte 35 ezer eurót. A nem természetes környezetben felnevelt gímszarvas vadászatát a magyarországi törvények is tiltják, az osztrák jogszabályok szerint pedig szintén tilos a vadaskertben nevelt állat vadászati célú hasznosítása. Az osztrák férfi mégis Magyarországra szállította a gímszarvast, amelyet ideiglenesen Alsórajkon, az egyik vádlott édesanyjának ingatlanján helyeztek el. […]

Tovább…

Két hónappal tovább lehet lőni a vadlibákat Magyarországon

Évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban a tömegesen hazánkban telelő vadlibák. A főképp a Tiszántúlon jellemző kárt enyhítheti egy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett – októberben hatályba lépett, a vadászati idényeket érintő jogszabálymódosítás. A rendelet értelmében egységesítésre kerül a vadászható vadlúdfajok vadászati idénye, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk. […]

Tovább…

Vörös listás védettségű, veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le Magyarországon

Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le Magyarországon. A Hortobágyi Nemzeti Park területén 2021. november 5-én találták meg az elpusztult vörösnyakú ludat, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy testében ólomsörét volt. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18-19 ezer pár. […]

Tovább…