Világszerte segíthet megjósolni a folyók áradását mesterséges intelligenciájával a Google. Ezzel lehetőséget és időt ad az árvizek elleni hatékonyabb védekezésre. Komoly előrelépést ért el a Google, a Nature-ben megjelent írás szerint mesterséges intelligencia-alapú eszközük jó előre, bizonyos esetekben akár hét nappal korábban is képes volt előrejelezni a folyók áradását. Mivel az árvíz számít a természeti katasztrófák leggyakrabban előforduló típusának, így ez fontos fejlemény.
A HVG szemléje írta meg a Nature cikkével kapcsolatban, hogy az árvizeket azért is nehéz megjósolni, mert a legtöbb folyón nincs vízhozammérő állomás. A Google úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy a gépi tanulás segítségével mutatta meg a mesterséges intelligenciának a legfontosabb adatokat, többek között a korábbi áradások adatait, a vízszint változására vonatkozó információkat, vagy például a domborzati viszonyokat. Ezt követően a cég egy térképet generált, majd több százezer szimulációt futtatott le minden helyszínen.
A folyók áradásának modellezése
A Google szerint a megközelítéssel nagyon pontos modelleket lehetett építeni egyes helyszíneken, és a terv az, hogy globálisan ki lehessen terjeszteni az eszköz képességeit. A vállalat MI-je akár hét nappal is előre tudta jelezni az áradást, de az átlagos előrejelzési idő öt nap volt. A cég jelenleg 80 ország mintegy 460 millió lakosának segít a fejlesztésével.
A mérések és az előrejelzések gyakorlati haszna a megelőzésben van
Az eredményeket a helyiek elérhetik a Google keresőjében, és androidos értesítést is kapnak, ha közeleg egy áradás. Ez elérhető a Flood Hub nevű szolgáltatásban is, amit még 2022-ben indított el a Google a folyók megfigyelésére alapozva.
Az Európai árvíz-előrejelző rendszer
Az Európai Bizottság „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé” című, az Európai Tanács által 2010-ben elfogadott és jóváhagyott közleménye kiemeli a természeti katasztrófákra adott együttes fellépés fontosságát, külön kitérve az árvizekre, amelyek a legköltségesebb természeti katasztrófák közé tartoznak az Európai Unióban.
Az európai árvíz-előrejelző rendszer – amelyet azért fejlesztettek ki, hogy Európában akár 10 nappal a bekövetkezésük előtt is előre jelezhetők legyenek az árvizek és nyomon követhető legyen azok alakulása – hozzájárul az európai polgárok, a környezet, a javak és a kulturális örökség jobb védelméhez.
A rendszert az Európai Bizottság saját tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont kezdte kidolgozni 2002-ben, szoros együttműködésben a nemzeti hidrológiai és meteorológiai szolgálatokkal, európai polgári védelmi szervezetekkel, köztük a megfigyelési és tájékoztatási központtal, valamint egyéb kutatóintézetekkel.
Az európai árvíz-előrejelző rendszer 2011 óta képezi a veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatás részét, és 2012-ben vált operatív szolgáltatássá. Végrehajtásáért az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) felel. Az európai árvíz-előrejelző rendszer Európa első működő hidrológiai hálózata.
Az európai árvíz-előrejelző rendszer fő céljai a következők:
- hozzáadott értéket képviselő termékeivel segíti a korai árvíz-előrejelzést hidrológiai szolgálatok számára, valamint
- egyedülálló módon rálátást biztosít az Európában már dúló és a legalább 3 nappal előre jelezhető árvizekre.
További információkért az európai árvíz-előrejelző rendszer portálján találhatók. Az európai árvíz-előrejelző rendszer archivált árvíz-előrejelzéseiért érdekes ide kattintani.
