A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogram második napján a természetközeli mezőgazdaságé volt a főszerep a konferenciateremben. A gyakorlati oldalt bemutatva, „Talajkímélő nagyüzemi növénytermesztés ökológiai szemlélettel” címmel tartott előadást Bakocs Marcell, növényvédelmi szakmérnök, agronómus. Szerinte a hagyományos rendszerben a talajra csupán fizikai és kémiai közegként tekintenek, a biológiát pedig teljesen figyelmen kívül hagyják. A regeneratív technológia fókuszában ezzel szemben a talajvédelem áll. A talajra egy ökológiai rendszer részeként tekintenek.
A Greendex írta meg, hogy Bakocs Marcell agronómus családi gazdaságukban irányítja a növénytermesztési folyamatokat mintegy 1200 hektáron Baranya vármegyében. „Hobbiként” pedig különböző egyetemeken tanul, és szerez végzettségeket. Előadásának első részében arról beszélt, hogy mi az, amit az agráregyetemen tanulhatunk. Saját és mások tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy az egyetemen legfőképpen a konvencionális intenzív talajművelést tanítják, melynek során olyan gondolkodási keretrendszert sajátítanak el a diákok, amely később az egész szakmai pályafutásuk során elkíséri őket.
A biológia sokszor a partvonalon kívül
Az agronómus szerint a hagyományos rendszerben a talajra csupán fizikai és kémiai közegként tekintenek, a biológiát pedig teljesen figyelmen kívül hagyják. Mindössze annyi szerepet hagynak neki, hogy milyen vetőmagot válasszanak, illetve a kártevőket milyen vegyszerrel kell majd elpusztítaniuk.
Azt is hozzátette, hogy a konvencionális gazdálkodás sokszor a hosszú távú, komplex rendszerben való gondolkodás helyett leginkább egyéves projektek sorozataként tekint a termelési évekre, a legfőbb célkitűzés pedig a termés és a profit maximalizálása. Ez pedig nem fenntartható.
A szakember ezután rátért a regeneratív technológia bemutatására, aminek fókuszában talajaink védelme áll. A szerkezetük, vízbefogadó képességük, szervesanyag-tartalmuk, aggregátumstabilitásuk és egyéb paramétereik javítása a cél. Elmondta, hogy ebben a rendszerben a talajra egy ökológiai rendszer részeként tekintenek, és ebben próbálják elhelyezni a növénytermesztési gyakorlatukat is.
Ezután fotókkal illusztrálva bemutatta azt a saját tapasztalatát, amely ráébresztette arra, hogy valamit nagyon rosszul csinálnak. Az eset arról szólt, hogy a hirtelen jött, heves májusi eső miként mosta ki a vetőmagokat a földből.
A kötelező direktvetés gondjai
A szakember megemlítette azt a rendeletet, amely szerint az idei évtől az ország jelentős területén a 12%-osnál nagyobb lejtőkön gyakorlatilag kötelezővé tették a direktvetés alkalmazását, amellyel véleménye szerint két fő probléma van. Az egyik az, hogy a gazdatársadalom erre első reakcióként kiskapukat keres, hogy ki lehessen bújni alóla. A másik, a fő probléma pedig az, hogy egyszerűen nem tudnak hová fordulni tanácsért és tudásért azok, akik szeretnék alkalmazni ezt a technológiát. A szakirodalom kettő darab könyv, ezenkívül külföldi és hazai fórumokon, hazai rendezvényeken lehet tájékozódni a technológiáról – írták.
Bakocs Marcell úgy gondolja, hogy a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt közös és alapvető érdeke lenne az, hogy minél nagyobb területen folytassunk regeneratív gazdálkodást. A fogyasztóknak és a termelőknek közös a célja, csak ezt sokan még nem ismerték fel. Ennek egyik legfőbb oka szerinte az, hogy a továbbképzés és a szakmai tudásátadás feladatkörét nagymértékben vagy teljesen a növényvédőszer-gyártó, gépgyártó és egyéb kereskedelmi cégek kezében van.
Összefogásra van szükség
Szerinte a többi szereplőnek kellene összefognia: az egyetemeknek, a politikának, a szakmának, a gazdálkodóknak, és a regeneratív gazdálkodás szereplőinek kellene minél inkább előnyben részesíteni, kidolgozva azt a szakmai tudásanyagot, amelyre támaszkodni lehetne az átállás során. Ez 3–5 éves folyamat, vagy akár még hosszabb is lehet. Ha ez a tudásanyag megvan, akkor ezt széles körben el kell terjeszteni. Nem elég csak a jogszabályi követelményeket felállítani, mellé kell tenni a tudást és a marketinget is.
Zárásként elmondta, hogy jelenleg a modern mezőgazdaságunk nagyon sok erőforrásra – például a földgázra, a nitrogénre, a foszforra, a káliumra, a vasra, a gázolajra – alapvető elemként tekint, amelyeket nem tud nélkülözni. Ezeket persze a regeneratív gazdálkodás alkalmazásakor sem lehet mind elhagyni, viszont lényegesen csökkenteni lehet a használatukat. A takarékoskodást minél hamarabb el kellene kezdeni, különben előállhat az a helyzet, hogy a gyerekeinknek Európában éhezéssel kell szembenézniük – zárta a cikk.
