Egyre inkább közelíti egymást a behozatal és a kivitel értéke a mezőgazdasági-élelmiszeripari cikkek külpiacain. A 2023-as év első 9 hónapjában a 2019-es szint közelébe esett vissza a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem teljesítménye. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteli értéke meghaladta a 9,9 milliárd eurót, míg a behozatal értéke 7,4 milliárd eurót tett ki. Így az agrár-külkereskedelem mérlege pozitív: bő 2,5 milliárd euróval többet adtunk el, mint amennyit vettünk – de ez a pozitívum 450 millió euróval kevesebb, mint 2022 első három negyedévében volt.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 0,4 százalékkal, importértéke 7,1 százalékkal nőtt 2023 első kilenc hónapjában, vagyis az egyenleg 15,1 százalékkal romlott a 2022. évi azonos adatokhoz képest. Egyébként a mennyiség egyaránt csökkent: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 6, a behozatal majdnem 7 százalékkal visszaesett 2023 első kilenc hónapjában – írta az Agrárközgazdasági Intézet “Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2023. I–III. negyedév” című kiadványa.
Ezek csökkentek a legjobban
A legnagyobb exportérték-csökkenés az ital, szesz, ecet árucsoportot érintette (-152 millió euró), főleg az etilalkohol (-193 millió euró) exportértékének esése miatt. A legnagyobb exportérték-növekedés a dohánytermékeknél jelentkezett (+158,3 millió euró), ezzel a 14. legfontosabb árucsoporttá lépett elő. Az állati takarmányok exportárbevétele 112 millió euróval, a húsfélék értéke 102,9 millió euróval emelkedett. A húsból és halból készült termékek, tehát az állati eredetű élelmiszerkészítmények importértéke 83,5 bővült, míg a legnagyobb mértékű értékcsökkenést az olajos magvak kivitelében szenvedték el a gazdák és a kereskedők – elsősorban a napraforgómag importértékének 101,6 millió eurós visszaesése miatt.
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,1 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 84 százalékkal, az importértékből 87,3 százalékkal részesedett 2023 első kilenc hónapjában.
Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 0,4 százalékkal mérséklődött, az import értéke 7,7 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1877 millió eurós értéke 20,7 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt. A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2023 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Csehország, Horvátország és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 73,6 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 80,3 százalékát biztosították.
Az értékek változása a bel- és a külkereskedelem terén
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 9904 millió eurót, behozatalának értéke 7379 millió eurót tett ki 2023 első három negyedévében. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 2525 millió euró volt, 450 millió euróval kevesebb, mint 2022 első három negyedévében volt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 0,4 százalékkal, importértéke 7,1 százalékkal nőtt 2023 első kilenc hónapjában, az egyenleg 15,1 százalékkal romlott a 2022 első három negyedévi értékhez képest. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 6 százalékkal, importvolumene 6,6 százalékkal visszaesett 2023 első kilenc hónapjában.
A nemzetgazdasági export 7,2 százalékkal nőtt, az import 5,2 százalékkal mérséklődött. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2023 első három negyedévében 8,8 százalék, az importértékből 7 százalék volt.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 15 exportértéke emelkedett, kilencé pedig csökkent 2023 első három negyedévében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb exportérték-csökkenés az ital, szesz, ecet árucsoportot (KN22) érintette (–151,7 millió euró), főleg az etil alkohol (–192,5 millió euró) exportértékének esése miatt. A legnagyobb exportérték-növekedés a dohány termékeknél (KN24) jelentkezett (+158,3 millió euró), ezzel a 14. legfontosabb árucsoporttá lépett elő. Az állati takarmányok (KN23) exportárbevétele 112 millió euróval, a húsfélék (KN02) értéke 102,9 millió euróval emelkedett.
Édességek, húsfélék, dohánytermékek és halak
A cukor és cukorkaáruk (KN17) árucsoport exportértéke 89,1 millió euróval lett magasabb a 2022. évinél, főleg a tejcukor 42 millió eurós exportérték-növekedése révén. A cukrászati termékek (KN19) árbevétele 78,2 millió euróval, az élő állatok (KN01) exportárbevétele 64,7 millió euróval volt több a bázisidőszakhoz képest. A különböző ehető készítmények (KN21) exportértéke 51,1 millió euróval haladta meg a 2022. évit, mivel a fagylalt, jégkrém, valamint az egyéb élelmiszer-készítmények exportárbevétele 8–9 százalékkal, 139,2, illetve 346 millió euróra nőtt. Importoldalon a dohánytermékek (KN24), valamint a húsfélék (KN02) értéke nőtt legnagyobb mértékben, 106, illetve 84 millió euróval. A húsból és halból készült termékek, avagy az állati eredetű élelmiszer készítmények (KN16) importértéke 83,5, a cukrászati termékeké (KN19) 80,7 millió euróval bővült. Legnagyobb mértékben az olajos magvak (KN12) árucsoport importértéke csökkent (–144,9 millió euró), első sorban a napraforgómag importértékének 101,6 millió eurós visszaesése miatt.
